525 talált állásfoglalás a besorolás kifejezésre

Kérdés: A közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő figyelembe vehető-e kvázi "munkaviszonyként" a közalkalmazottak fizetési fokozatba sorolásánál és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál, ha a közfoglalkoztatási jogviszony létesítésére önkormányzatnál, önkormányzati intézménynél vagy a Kttv. hatálya alá tartozó hivatalban kerül sor? Egyes vélemények szerint ez nem munkaviszony, amelyre leginkább a Tbj-tv. biztosítotti kört megállapító 5. §-a szabályából lehet következtetni, mely szerint biztosított: a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy. Azaz a Tbj-tv. külön kategóriaként jelöli meg a munkaviszonyt és a közfoglalkoztatási jogviszonyt. A Kjt. 87/A. §-a pedig nem nevesíti a beszámítható jogviszonytípusok között a közfoglalkoztatást, így – a társadalombiztosítási szabályokból kiindulva – az a munkaviszonytól eltérő önálló foglalkoztatási forma, és nem lehet figyelembe venni.

Kérdés: Kolléganőmmel együtt szociális munkásként dolgozunk egy ápoló-gondozó otthonban. Alapvégzettségünket tekintve általános szociális munkás képesítéssel rendelkezünk, majd 2013-ban megszereztük az alapképzésre épülő szociális munka és szociális gazdaság mesterképzést az Egészségügyi Főiskolai Karon. 2013. február 8-án vehettük át az oklevelünket. Átsorolási kérelmünket azonban a fenntartó elutasította, arra való hivatkozással, hogy a régi képzési rendszerben szerzett egyetemi szociális munkás végzettséget elfogadták volna, de ezt nem veszik figyelembe. További hivatkozása az volt, hogy az 1/2000. SzCsM rendeletben előírt képesítési követelményekben nem szerepel ez a végzettség, így a mai napig nem történt meg az átsorolásunk. Ebben a kérdésben kérjük segítségüket és állásfoglalásukat.

Kérdés: 1993-ban végeztem földrajz-könyvtár szakon, 2006 óta dolgozom egy iskolában. A kinevezésemben a munkakör-beosztáshoz "tanító" van írva, de mellette a 2611-es FEOR-kód van megjelölve, ami a "könyvtárost" jelöli. A munkaköri leírásomat 2007-ben kaptam meg, amin "könyvtáros-tanár" szerepel. Teljes állásban a könyvtárban vagyok, nincs mellette órarendi órám. Kérdésem, hogy az illetmény szempontjából pedagógusnak számítok vagy nem? Jár-e nekem a pedagógus I-be sorolás? Jelenleg "pedagógus munkát segítő" besorolásban vagyok, illetményemelést nem kaptam.

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?

Kérdés: 2013. augusztus 31-én óvónő pedagógusunk G fizetési osztály 14-es fizetési fokozatába volt besorolva. Munkaviszonya kezdete: 1972. november 1. volt. Így 2013. szeptember 1-jén 40 év 314 nap pedagógus munkaviszonyban töltött idővel rendelkezett. Legutóbbi soros lépése szerint következő fizetési fokozatba lépés várható ideje 2013. január 1-jén lett volna, ám mivel a Kjt.-ben a 14-es volt a legfelső fokozat, nem léphetett feljebb. Helyesen jártunk-e el, amikor szeptember 1-jével 15-ös kategóriába soroltuk?

Kérdés: A havibéres munkavállalóknál a munkaszüneti napot is ledolgozottnak kell venni, és a tb-naptár útmutatásai szerint (mely az ünnepnapot is tartalmazza) kell osztani a havi alapbérüket? Pl. 2013. augusztusban 21 munkanap van és 1 ünnepnap. Besorolási bér: 150 000/22 nap = 6818 Ft/nap. Vagy más állásfoglalások szerint, a havibéres munkavállaló esetén a munkaszüneti nap sem munkanapként, sem távollétként nem számolható el. Ez az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése és 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján vezethető le. Vagyis az alábbiak szerint kell eljárni: 150 000/21 nap = 7143 Ft/nap. Melyik álláspontot kell alkalmaznunk a 2013-as évben? Betegszabadságnál is figyelmen kívül kell hagyni az ünnepnapot, és havidíjasok esetén csak a munkanapokkal kell számolnunk?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv munkáltatóként a garantáltnál magasabb összegű, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész folyósításához a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. A garantáltnál magasabb összegű illetményrész megállapításának és folyósításának mindenképpen szükséges előfeltétele-e a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdésében szabályozott minősítés? Jogszabályi rendelkezésbe ütközik-e, ha a munkáltató a közalkalmazott minősítése nélkül állapít meg munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?

Kérdés: Tanulmányi szerződéssel rendelkező közalkalmazott joggal követelheti-e, hogy a másoddiploma megszerzését követően a munkáltató magasabb fizetési osztályba sorolja, jóllehet a jelenlegi munkaköri feladatainak ellátásához a megszerzett további végzettség nem szükséges? A tanulmányi szerződés átsorolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.

Kérdés: Középfokú végzettségű (II. besorolású) dolgozónk illetményét 2013. január 1-jétől december 31-ig 40%-kal eltérítettük. Dolgozónk időközben megszerezte diplomáját (melyhez a munkáltató tanulmányi szerződést is kötött vele), és munkaköre lehetővé teszi, hogy I. besorolási osztályba soroljuk át. Ebben a kategóriában azonban már a 40%-os eltérítést a munkáltató nem kívánja számára megadni. Erre – véleményünk szerint – a jogszabály lehetőséget is ad a Kttv. 133. §-ának (6) bekezdése alapján. Dolgozónk mindezt nehezményezi, mivel meglátása szerint azzal, hogy diplomát szerzett, a munkája színvonala (mely miatt az eltérítést kapta) nem változott, és munkaügyi bírósághoz kíván fordulni. Kérdésem, hogy a munkáltató eljárása jogszabályszerű-e, illetve a dolgozó megalapozottan fordul a munkaügyi bírósághoz?