Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozásokat kiemelve, erre évente csak 250 órában kerülhet sor (ezt kollektív szerződés 300 órára emelheti), és az alapbéren túl bérpótlékkal, illetve szabadidővel kell honorálni [Mt. 107-109. §, 135. § (3) bek., 143. §]. Ha a munkaidő-beosztáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaszüneti napi munka díjazása

Kérdés: Január 1-jére beosztottuk a munkavállalóinkat, rendes munkaidőben, 12 órára. Mindenki órabérben dolgozik. A bérszámfejtő cégünk szerint ilyen esetben, mivel a munkavállaló a munkaszüneti napon dolgozott, nem kell részére fizetett ünnepet adni, csak a munkaszüneti napon végzett munkáért kell bért fizetni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a munkavállalót milyen díjazás illeti meg erre a napra!
Részlet a válaszából: […] ...be volt-e osztva a munkaszüneti napra. Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végzett, a munkavégzés idejére 100%-os bérpótlék (munkaszüneti napi pótlék) illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. A kérdés szerinti esetben tehát a munkaszüneti napra–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Kötetlen munkarend megállapításának módja és feltételei

Kérdés: Üzletkötőink jelenleg teljes munkaidőben, heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő-beosztással dolgoznak. Szeretnénk őket kötetlen munkaidőben foglalkoztatni, és az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése alapján nem szeretnénk a munkaidő-beosztásról és -felhasználásról nyilvántartást vezetni. Közös megegyezéssel történő munkaszerződés módosításával megtehetjük-e ezt, és eltekinthetünk-e a nyilvántartási kötelezettségtől? Van-e valamilyen hátránya a kötetlen munkarendnek a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a munkavállaló maga határozhatja meg, hogy mikor és mennyit dolgozik. Ebből eredően a munkavállaló számára nem járnak azok a bérpótlékok sem, amelyeket a munka­idő-beosztásra tekintettel állapít meg a törvény. Például nem tarthat igényt éjszakai pótlékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Bérpótlékra való jogosultság a közvállalatoknál

Kérdés: Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése szerint a köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ez a rendelkezés a munkavállalóknak fizetendő műszakpótlékok mértékére is vonatkozik-e, illetve fizethető-e a pénztárosnak kollektív szerződés alapján 10% pénzkezelési pótlék?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ezt a törvényi felső határt – nemcsak a munkabérre, de más jogcímen fizetett díjazásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Rendkívüli munkavégzésre járó munkabér kiszámítása

Kérdés: 2013. augusztus 1-jétől ismét változott az Mt., amely módosítás során a bérpótlék számítási alapja egy 8 órás munkavállaló esetében a havibér osztva 174-gyel. Ha 2013 novemberében a munkavállaló ledolgozta a 160 órát (20x8 napot), és azon felül 2 szabadnapján 16 órát dolgozott, akkor mi a helyes bérkiszámítási mód? A munkavállaló alapbére havi 114 000 Ft, és 16 óra pihenőnapra eső rendkívüli munkavégzése van. A túlórára járó alapbért is a 174-es osztó alkalmazásával kell meghatározni (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére: 114 000/174 x 2 x 16, azaz 20 960 Ft), vagy az általános munkarend szerinti munkanapok számával (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére 114 000/160 x 16 + 114 000/174 x 16, azaz együttesen = 21 888 Ft)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a rendkívüli munkavégzésre tekintettel kapott bérpótlék (ellenérték) a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék mértéke száz százalék a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Műszakpótlékra jogosultság feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónk novemberben az alábbi beosztás szerint dolgozott: november 6-8. között 6 órától 14 óráig, november 11-15. között 14 órától 22 óráig, november 18-22. között 6 órától 14 óráig, illetve november 25-29. között ismét 14 órától 22 óráig. A 18 órától 22 óráig terjedő időszakra jár-e neki 30%-os bérpótlék? Ha nem, akkor esetleg jár-e neki valamilyen egyéb pótlék?
Részlet a válaszából: […] Az egy órára számított alapbér 30%-ának megfelelő összegű műszakpótlék abban az esetben illeti meg a munkavállalót a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] ...alapbér, pótlékátalány, továbbá az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér, illetve bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani, feltéve hogy ezek bármelyikére jogosult a munkavállaló [Mt. 148. (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Bérpótlékok egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Egy vállalkozás csomagolási és takarítási feladatok ellátására egyszerűsített foglalkoztatással szeretne alkalmazni munkavállalókat három műszakban, szombat és vasárnapi munkavégzésre. A vállalkozás rendelkezik folyamatos munkaviszonyos munkavállalókkal, előfordul délutános és éjszakás munkavégzés, de jelenleg tevékenysége nem több műszakos. Az előzőekben leírt esetben hogyan kell elszámolni az egyszerűsített foglalkoztatási munkabért? Kell-e alkalmazni az éjszakai, délutáni, vasárnapi és ünnepnapi foglalkoztatásra vonatkozó pótlékszabályokat egyszerűsített foglalkozatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...A kizárt szabályok (Mt. 203. §) között ugyanakkor nem szerepel a munka díjazására vonatkozó szabályok közül egy sem, tehát a bérpótlékokra vonatkozó rendelkezések (Mt. 139-145. §) sem. Ebből következően az egyszerűsített foglalkoztatás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] ...A rendkívüli munkavégzés éves korlátja mellett ezzel csak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnál [Mt. 53. § (2) bek.] és a bérpótlékok számítási alapja meghatározásánál találkozunk [Mt. 139. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Távolléti díj – eltérő összeg eltérő jogcímenként

Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az esedékesség időpontjaa) a felmentési időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
1
33
34
35
51