Munkabaleset valótlan bejelentésének következményei

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem megállapítható, hogy a munkavállaló bejelentése a munkáltatóhoz vagy a munkavédelmi hatósághoz történt-e; illetve az sem, hogy a valótlan bejelentés ténylegesen egy meg nem történt munkabalesetre vonatkozik, vagy valótlan körülmények előadására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Jubileumi jutalom elévülése

Kérdés: A közalkalmazott három éve jogosult lett volna jubileumi jutalomra. Akkor a munkáltató azt mondta, mivel nem kérte, nem kapta meg. Ez meddig él, nem évül el az igénylés lehetősége? A jubileumi jutalomhoz itt is kell folyamatos jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítése (ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott), vagy a követelést csődeljárásban történő bejelentés megszakítja; a megszakítástól a 3 éves időtartam újrakezdődik. Az adott esetben e körülmények is vizsgálandók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Egyenlő bánásmód megsértése álláshirdetés során

Kérdés: Cégünknél egy bejelentés miatt vizsgálódik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Rakodómunkás munkakörre ugyanis csak negyvenöt év alatti férfiak jelentkezését vártuk, hiszen tapasztalataink szerint az idősebb kollégák nem bírják huzamosan a terhelést, és nem szeretnénk állandóan új embereket keresni, ha emiatt felmondanának. Lehet emiatt problémánk a vizsgálat során?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás [Ebtv. 7. § (1) bek.]. A törvény azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)–(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] Helytálló a hivatkozás, miszerint a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban kell tájékoztatnia az érintett munkavállalót, és a felmondás csak a tájékoztatást követő harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] ...munkaügyi bírósághoz [Pp. 349/B. § (2) bek.], azzal, hogy a ki nem fizetett pótlékokat is követelheti a munkáltatójától. Emellett bejelentést tehet az illetékes kormányhivatal munkaügyi ellenőrzési osztályához, hogy vizsgálják meg a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

FEOR-szám és a munkakör kapcsolata

Kérdés: A kft. ügyvezetője, aki a cég tagja is, munkaviszonyban 3639 FEOR-számmal történt bejelentés alapján ügyvezetői, valamint egyéb adminisztrációs feladatokat lát el. Számára a garantált bérminimumot meghaladó bér kerül számfejtésre, melynek járulékai a munkaviszony alapján vannak megfizetve. Megfelelő-e a fenti FEOR-szám a két munkakör ellátásához? Ellátható-e egy FEOR-szám alatt a két fenti tevékenység? Meg kell határozni a munkaszerződésben pontosan, hogy napi vagy heti munkaidő tekintetében mennyi időt tölt az egyik vagy a másik feladatkörében?
Részlet a válaszából: […] A FEOR-08 3639 szöveges elnevezése az egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője, amely az adminisztratív tevékenységeket felölelheti. Az ügyvezetői tevékenység ugyanakkor besorolás szerint FEOR-08 1210 gazdasági, költségvetési szervezet vezetője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Néhány munkavállalónk vidékről jár be a munkahelyére, többnyire tömegközlekedéssel. Kötelező-e megtérítenünk utazási költségeiket, illetve felhívni arra a figyelmüket, hogy ilyet igényelhetnek? Mi a helyzet akkor, ha visszamenőlegesen bejelentik az igényüket a költségtérítésre, egyáltalán megtehetik-e?
Részlet a válaszából: […] ...A költségtérítés a 39/2010. Korm. rendelet szerint alanyi jogon jár a munkavállalóknak, a jogszabály nem munkavállalói kérelemre, igénybejelentésre köteles fizetni a költségtérítést. Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése továbbá kimondja: a munkáltató köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Munkahelyre bevitt dolgot ért kár megtérítése

Kérdés: Két kollégánk heves veszekedésbe bonyolódott, amely eredménye az lett, hogy egyikük hozzávágta a keze ügyébe akadó táskát a másikhoz. Sajnos a táska egy harmadik munkavállalóé volt, aki a párjának ajándékba vett parfümöt tartotta benne, ami szét is tört. Kinek kell kifizetnie a károsult munkavállaló részére a parfüm árát, a munkáltatónak vagy a táskát eldobó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...bek.].A felelősségét előre korlátozhatja azzal, hogy előírja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Török diák magyarországi foglalkoztatása

Kérdés: Cégünk egy, a Műegyetemen tanuló török diákot szeretne foglalkoztatni. Ehhez külön munkavállalási engedélyt kell kérni, vagy a hallgatói jogviszony alapján megkapott tartózkodási engedély egyben munkavállalási engedélyt is jelent? Továbbá, hogyan kell értelmezni a Harmtv. 20. §-ának (3) bekezdését, ha részmunkaidőben kívánjuk a diákot foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...napján), és a foglalkoztatás megszűnését (legkésőbb az azt követő napon). Ezenkívül a foglalkoztató kötelezettsége még a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentum és igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Fizetés nélküli szabadság – külföldi munkavállalás céljából

Kérdés: Néhány hétre lehetőségem lenne külföldön jól fizető idénymunkát végezni, ezért fizetés nélküli szabadságot szeretnék kérni az itteni főnökömtől. Az erre irányuló kérelmemet köteles vagyok-e indokolni, ha pedig nem teszem, akkor megteheti-e, hogy nem enged el? Ha elenged, akkor azt milyen módon közölje, kell-e valamilyen megállapodást kötnünk, vagy elég, ha szóban hozzájárul? Jár-e nekem bármilyen juttatás erre az időre a törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a további munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítését például a munkáltató belső szabályzata, vagy az Ön munkaszerződése bejelentéshez, vagy akár engedélyhez köti-e. Ha esetleg igen, a fizetés nélküli szabadság iránt kérelem mellett külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.
1
8
9
10
20