237 talált állásfoglalás a baleset kifejezésre

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézmény a megváltozott munkaképességű közalkalmazottat ebédhordással bízta meg ez év december 31. napjáig. A feladatát kerékpárral oldja meg, a munkahelyére is forgalmas útszakaszokon keresztül kerékpárral közlekedik. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton a kiadott alkalmassági vizsgálati papíron „alkalmas” minősítés van. Korlátozás nem szerepel rajta. A munkavégzése közben szétnézés nélkül behajtott egy kereszteződésbe, ahol balesetet szenvedett, komoly egészségkárosodása lett. A rendőrségi vizsgálat egyértelműen leírta a közalkalmazott szabálytalan közlekedését, bírsággal is sújtotta. A munkáltató anyagi és természetbeni támogatásban részesítette a kollégát (gyógytornász, gyógyászati segédeszköz, bírság kifizetésében támogatás). Azóta táppénzen van, de már önállóan közlekedik. Felajánlásra került számára könnyebb munka, másik munkáltatónál a határozott idő lejártát követően. A kollégának a kapott és felajánlott segítség ellenére kártérítési követelése van a munkáltatójával szemben. Kártérítési igénye helytálló-e?

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazotti jogviszonyban, gondozó munkakörben, több mint egy éve nálunk dolgozó munkatárs nem jelent meg munkaidőben, telefonhívásra nem reagált. Tértivevényes levélben megkerestük. Eddig arra sem érkezett válasz. Más közalkalmazottunkkal kapcsolatba lépett, és azt mondta, nem kíván többet bejönni dolgozni. Melyek a következő lépések a munkáltató részéről, milyen határidők vonatkoznak ránk? Nálunk is nagy a munkaerőhiány, ezért ez a magatartás a kollégáit hozta még nehezebb helyzetbe a szabadságolási időszak alatt.

Kérdés: 2026. augusztus 2-án a kormánytisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, tekintettel arra, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (hatvanötödik életévét) 2026. augusztus 3-án betölti, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Esetében a szabadságmegváltás pénzbeli kifizetése legkorábban mely időponttól történhet meg? A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül az illetményt és egyéb járandóságokat – a szabadságmegváltás kivételével – ki kell fizetni. A Kit. Nagykommentár szerint a fel nem használt szabadság pénzbeli megváltására a jogviszony megszűnését, illetve megszüntetését követő negyvenedik napon kerül sor. A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését követően nyugdíjasnak minősülő esetében is kötelezően igazodni kell-e a negyven nap múlva történő kifizetéshez, tekintettel arra, hogy közszférában érvényes nyugdíjpolitikai elveket figyelembe véve, nyugdíjasként történő továbbfoglalkoztatása a kormány engedélyének hiányában nem lehetséges? Továbbá ez esetben milyen jogviszonyra vonatkozó igazolások (pl. adóigazolás, társadalombiztosítási igazolás) kerülnek kiadásra a jogszabály szerint legkésőbb tizenöt napon belül, ha a szabadságmegváltás kifizetése csak a megszüntetést követő negyven nap múlva történik meg?

Kérdés: Milyen dokumentációt kell a munkáltatónak vezetni, hogy eldönthető legyen, egy baleset munkavégzéssel kapcsolatban merült-e fel? Több telephelyen működünk, és meglátásunk szerint a munkavállalóra van bízva a dokumentálás, nincs előre elrendelt vagy vezető által jóváhagyott dokumentáció, amiből látni lehetne, hogy mit keresett a munkavállaló a munkaszerződésében rögzített munkahelyen kívül, és azt a vezető engedélyezte-e vagy sem. Egy esetleges baleset és annak következményei szempontjából meglehetősen aggályosnak látjuk ezt. Mi a jó gyakorlat? Milyen formában kell elrendelni, hogy valaki a munkaszerződésében eltérő munkahelyen végezzen munkát? Nálunk lehet olyan telephely, ami közigazgatási határon belül van, de van olyan, ami 400 km-re.

Kérdés: A munkavállalók hétvégi portások. Az egyik szombat 06:00 órától vasárnap 06:00 óráig, a másik vasárnap 06:00 órától hétfő 06:00 óráig dolgozik. Heti 24 órában vannak felvéve, a beosztásminta is így van elkészítve. A beosztás szerinti munkanapjuk mindig fix. A szabadságuk órában van nyilvántartva. A munkavégzés helye: iskola, jogviszonyuk: munkaviszony. A szabadság kiadására éves ütemterv készül, illetve hét munkanapnak megfelelő mennyiségű szabadsággal (órában átszámolva) a dolgozó rendelkezik. A munkáltató szabadságot rendelt el 2026. április 4–5. között az egyik munkavállalónak és 2026. április 5–6. között a másiknak. A 2026. április 5. és 6. munkaszüneti nap. Munkaszüneti napra a munkáltató elrendelhet-e portás munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére szabadságot? Mivel a beosztás szerint neki aznap munkanapja lenne, így úgy gondoljuk, szabályos erre a napra szabadságot kiírni, amelybe a munkavállaló is beleegyezett.

Kérdés: Társaságunk az egyik volt munkavállalónak egy 25 éve bekövetkezett munkahelyi balesete miatt jövedelempótló járadékot fizet. Az alapul szolgáló bírósági ítélet nem tartalmaz véghatáridőt. A volt kolléga néhány hónapja nyugdíjas lett. A nyugdíjazására tekintettel leállítható-e a járadék további fizetése?

Kérdés: A polgármesteri hivatal készíti és kezeli a hozzá tartozó intézményeinek a munkaügyi iratait. Ezen túlmenően minden intézményben is van eredeti személyi anyag (több példányt nyomtatunk). Maga az adott intézmény intézi az orvosi alkalmassági igazolásokat, a tűz- és balesetvédelmi oktatást is. Hogyan helyes: az eredeti orvosi alkalmassági igazolásokat az intézmények tárolják-e, vagy a fenntartónál kell legyen minden intézmény alkalmassági igazolásainak eredeti példánya? Jelenleg felemás a gyakorlat, ezért egységesíteni szeretnénk. Meddig kell tárolni az orvosi alkalmassági igazolásokat? Avagy mindig csak az utolsó érvényes igazolást kell megőrizni?

Kérdés: Munkavállalónk benyújtotta a határozatait az 5 munkanap pótszabadság igényléséhez a megváltozott munkaképessége miatt. A határozat szerint 2012-ben 40%-os egészségkárosodást állapítottak meg, azóta baleseti járadékot kap. A felülvizsgálatok során az egészségkárosodás mértékét szinte minden alkalommal más százalékban határozták meg. Az utolsó határozat szerint az összes baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke 33% (3. fokozat) véglegesen, a vizsgálatkori állapota alapján ennek további felülvizsgálata nem szükséges. Jogszerűen jár el a munkáltató, ha az 5 munkanap pótszabadságot nem adja meg a munkavállaló részére?

Kérdés: Haváriahelyzetre vonatkozóan szeretném megkérdezni, hogy az Mt. szerint milyen speciális szabályok érvényesek a rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésekor általános munkarendben dolgozók (egyhavi munkaidőkeretes) és hathavi munkaidőkeretes dolgozók esetében? Havária esetén is figyelni kell a pihenőidő betartására? A munkaidő a napi 12 órát, illetve a heti 48 órát meghaladhatja? Különbséget kell tenni a munkaidőkeretes dolgozók esetében?

Kérdés: A Kttv. 75. §-ának (4) bekezdése alapján az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatkörök esetében a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A jogszabályi rendelkezések alapján – figyelemmel a kiadott miniszteri rendeletben foglaltakra – a Kttv. hatálya alá tartozó polgármesteri hivatalnál a munkáltató köteles-e a foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, majd a közszolgálati jogviszony fennállása alatt időszakos alkalmassági vizsgálatot végeztetni? Ha igen, akkor milyen gyakorisággal és milyen munkakörökben kell időszakos alkalmassági vizsgálatra küldeni a foglalkoztatottakat?