Találati lista:
941. cikk / 3534 Munkakör-felajánlás a munkaviszony-megszüntetés előtt
Kérdés: Munkavállalónk egészségi állapota egy közlekedési baleset folytán jelentősen romlott, sajnálatos módon ebből következően már nem tudja ellátni a munkáját. Az így kialakult helyzetben nem tudjuk megoldani az adott munkakörben a foglalkoztatását, ezért kénytelenek vagyunk megfontolni, hogy az egészségi állapotával összefüggő alkalmatlanságára hivatkozva felmondjuk a munkaviszonyát, vagy kezdeményezzük a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. Kötelesek vagyunk-e mindezeket megelőzően felajánlani számára olyan munkakört, amit adott esetben az egészségi állapotára tekintettel el tudna látni? Ha igen, köteles-e ezt elfogadni?
942. cikk / 3534 Minősíthetetlen hangnem következményei a munkahelyen
Kérdés: Egy évtizede nálunk dolgozó munkavállalónk sokszor minősíthetetlen hangnemben beszél azokkal a kollégáival, akik a véleménye szerint szakmai szempontból nem jártak el helyesen, vagy hibáztak a munkájuk során. Az is előfordul nemegyszer, hogy emberi méltóságukban is megsértve őket, személyeskedő hangnemben kritizálja a neki nem tetsző (egyébként teljesen elfogadható) öltözködési szokásaikat. A munkáját egyébként jól végzi, az ügyfelekkel udvarias. Mivel volt már olyan kollégánk, akinek a távozása mögött az említett munkavállaló viselkedése állt, és újabban többek is jelezték, hogy amennyiben nem változik a viselkedése, ők is kénytelenek lesznek megszüntetni a munkaviszonyukat, mert nem bírják a munkahelyi légkört, a munkavállaló említett magatartása megalapozhatja-e a munkáltatói felmondást?
943. cikk / 3534 Helyettesítés – a díjazás összege
Kérdés: Az egyik osztályon a régebbi munkavállalóink közül többen is elmentek szülni, és helyettesítésük idejére feladataik nagyobb részét egy másik, ott dolgozó, nemrég kezdett munkatársuk vette át, aki azokat most a saját munkaköre mellett látja el. Az ő alapbére alacsonyabb, mint a helyettesített munkavállalók bére. Ebben az esetben neki ki kell fizetnünk a magasabb alapbért?
944. cikk / 3534 Munkáltatói kárfelelősség allergiás megbetegedésért
Kérdés: A munkavállalónk allergiás panaszokkal küzd, az orvosok nehézfém-allergiát állapítottak meg nála. Állítja, hogy a munkakörülményekkel állnak összefüggésben a panaszai, bár az orvosi adatok szerint az allergiás megbetegedést még az előtt regisztrálták nála, hogy a cégünkkel munkaviszonyt létesített volna. Ténylegesen dolgozunk nehézfémekkel, de a munkavállaló irodai munkakörben végzett munkát, és jellemzően nem tartózkodott a gyártási területen, ahol a fémpor alapvetően megtalálható lenne. Felelhet ezért a megbetegedésért a munkáltató?
945. cikk / 3534 Szakszervezeti képviseleti jog – a meghatalmazás
Kérdés: Az Mt. 272. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megteremti a jogalapot a munkavállalók munkáltatóval szembeni általános képviseletén túl az egyes munkavállaló egyedi ügyében történő képviseletre, konkrétan a munkavállaló fegyelmi eljárásban történő képviseletére? Szerintünk – a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatot is figyelembe véve – nem, mert az Mt. 272. §-ának (6) bekezdésében meghatározott meghatalmazás nélküli képviseleti jog a szakszervezeteknek a tágabb képviseleti joga, amely lényegében egy törvényi képviseletet jelent, mégpedig nemcsak az adott szakszervezet tagjai, hanem minden dolgozó ügyében. Ezt – álláspontunk szerint – nem lehet úgy értelmezni, hogy az feljogosítja a szakszervezetet minden egyes munkavállaló minden egyes fegyelmi ügyében való képviseletre.
946. cikk / 3534 Munkaviszony felmondása telefonon
Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
947. cikk / 3534 Közalkalmazott munkaközi szünete – beszámítása a munkaidőbe
Kérdés: Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, vagyis a munkarendet – kollektív szerződés hiányában – a munkáltatónak kell meghatároznia. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály vagy kollektív szerződés az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérjen. Közalkalmazottak esetében, amennyiben igazgatóságunknál nincs kollektív szerződés kötésére képes szakszervezet, vagy van ilyen szakszervezet, de nem tudunk velük megállapodni a kollektív szerződésről, a munkáltató egyoldalú munkáltatói utasításában kimondhatja-e, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő részévé teszi?
948. cikk / 3534 Veszélyességi pótlék – nem létezik
Kérdés: Egyik kollégánk tartálytisztító munkakörben dolgozik. Felmerült egy olyan kérdés, hogy a benzinkútállomás melletti tartályban tartózkodás ideje alatt, mivel egészségre káros munkavégzést folytatnak, ezért veszélyességi bérpótlékot fizetne nekik a cég. Mennyi a hivatalos veszélyességi bérpótlék mértéke?
949. cikk / 3534 Közalkalmazotti illetmény – a felső határ
Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Jól gondoljuk-e, hogy a Kjt. 83/A. §-a szerinti, az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében is alkalmazható a fenti rendelkezés? Van-e felső határa a garantált illetménynél magasabb összegű illetménynek?
950. cikk / 3534 Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben
Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
