Tanári feladatok ellátása a felsőoktatásban

Kérdés: Köthet-e felsőoktatási intézmény óraadási tevékenységre, tanári feladatok ellátására, osztályfőnöki teendőre betéti társasággal vagy kft.-vel, illetve egyéni vállalkozóval szerződést? Megfelel a cégként kötött szerződés az Nftv. VIII. fejezetében foglaltaknak? Vagy ezek a tevékenységek csak munkaviszony, illetve megbízási jogviszony alapján láthatók el (azaz bérszámfejteni kell őket)?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 60%-át (a továbbiakban: óraadó oktató). Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. Az Nftv. 34. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Fiatal munkavállaló foglalkoztatása szakképzésben

Kérdés: Ha az Szt. alapján fiatal munkavállalót foglalkoztatunk, aki sokszor hiányzik, jogosultak vagyunk erről tájékoztatni a törvényes képviselőt?
Részlet a válaszából: […] ...az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. E szabály megfelelően irányadó a tanulói munkaszerződésre is.Mivel a tanuló igazolatlan hiányzása oda vezethet, hogy a tanulói munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondás első, tértivevényes kiküldése, amelyről kiderült, hogy az arra a lakcímre történt, amely már nem "aktuális", adott esetben joghatályosan megvalósíthatta a jogviszonyt megszüntető jognyilatkozat közlését. Ha ugyanis a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Létszámcsökkentés a felmentés indokolása

Kérdés: Ha a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szerv az adott szervezeti egységén foglalkoztatott kormánytisztviselők számát csökkenteni kívánja, mert a feladat ellátásához kevesebb fő is elegendő, akkor a felmentést a Kit. 107. § (1) bekezdése c) pontjának azzal a fordulatával indokolhatja-e, mely szerint a kormánytisztviselő által betöltött álláshely átszervezés miatt megszűnik, vagy más indok lenne a helytálló? Munkáltató által elhatározott létszámcsökkentés lenne az adott szervezeti egységnél, mivel tartós távollétről visszatért az egyik kormánytisztviselő, akinek a szervezeti egységénél a feladatai ellátása érdekében kinevezésmódosítással elkezdtek korábban alkalmazni egy másik kormánytisztviselőt, akinek szintén határozatlan időre szól a kinevezése, és így most többen lesznek ennél a szervezeti egységnél, mint ahány fő kell a feladatellátáshoz.
Részlet a válaszából: […] ...lenne a Kit. 107. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása, hiszen az létszámcsökkentésről szól, ám az mégsem lehet irányadó, mert annak végrehajtását a Kit. a kormány döntéséhez köti. A tényállásból azonban az következik, hogy jelen esetben nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Jubileumi jutalom – az összeg megállapítása

Kérdés: Állami működtetésű óvoda-bölcsőde esetén jubileumi jutalom alapjánál csak az alapilletmény vehető figyelembe? A Kjt. 78. §-ának (2a) bekezdése szerint miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani. E szabály alapján vezetői, ágazati szakmai és/vagy nemzetiségi pótlék is figyelembe vehető?
Részlet a válaszából: […] ...bele.A Kjt. 78. §-ának (2a) bekezdése kivételesen engedi meg a pótlékok beszámítását a jubileumi jutalom összegébe, ha ezt az adott ágazatban miniszteri rendelet írja elő. Ilyen kiadására a honvédelmi ágazatban került sor. Ez a felhatalmazás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Felszolgálási díj felosztásának szabályai

Kérdés: A 71/2005. GKM rendelet foglalkozik a felszolgálási díj (szervizdíj) mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól. Ez – értelmezésünk szerint – nem tér ki arra, hogy hogyan lehet azt a dolgozók között elosztani. Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalónak ne csak a ledolgozott óraszámát vegyük figyelembe, hanem belső szabályzattal egy "pontrendszert" hozzunk létre mintegy ösztönzően a minél magasabb színvonalú kiszolgálás érdekében (kedvesség, kreativitás, precizitás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címke:

Túlfizetés visszavonása munkaidőkeretben, nettó összegben

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?
Részlet a válaszából: […] ...mondott fel) [Mt. 95. § (1), (4) bek.].A munkavállaló bruttó munkabérre jogosult a munkaviszonyban; erre az elvre épülnek az adó- és járuléklevonási szabályok. Ezeket azonban a munkavállaló helyett a munkáltató teljesíti kifizetőként, az állam felé, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Munkavállalók szállítása munkaidő előtt

Kérdés: Társaságunk gépkocsit biztosít a munkavállalók részére a munkába járáshoz. A munkavállalók közül kijelölünk egyet, aki vezeti a gépkocsit, elmegy a munkavállalókért, és elviszi a munkahelyre. Ezen munkavállalónak nem a gépkocsivezetés a munkaköre. Amikor beérkeznek a munkahelyre, akkor mindenki elkezdi a munkaszerződés szerinti munkakörét. Azon munkavállalónak, aki a munkahelyre viszi a többi munkavállalót, azon időszaka, amíg vezeti a gépkocsit a lakóhely és a munkavégzés helye között, munkaidőnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkaköri feladatai­ba tartozik, a beosztás szerinti munkaidőben, akkor ez rendes munkaidő – ha a beosztása szerinti munkaidőn kívül, adott esetben egy más típusú feladatként is, akkor ez rendkívüli munkaidő [Mt. 107. § a) pont].A kérdés szerinti esetből az tűnik ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    

Munkakörökhöz előírt végzettségek az egészségügyben

Kérdés: A 256/2013. Korm. rendelet 3. melléklete tartalmazza az egészségügyi szakdolgozó munkaköre fizetési osztályba sorolásának rendjét. Például A fizetési osztályba kell sorolni az 1. MKKR-szintnek megfelelő alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) vagy anélkül betölthető munkakört. Még a Kjt. hatálya alatt a 356/2008. Korm. rendelet 1. melléklete jól szabályozta, hogy melyik munkakör milyen fizetési osztályban látható el (pl. segédápoló A vagy B fizetési osztályban). Melyik jogszabályból lehet megállapítani jelenleg, hogy melyik munkakör milyen végzettséggel látható el?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes egészségügyi munkakörök milyen végzettséggel tölthetőek be, valamint hogy ez alapján milyen fizetési osztályba sorolandó az adott munkakör. Ezért csak az egyéb jogszabályokban foglalt követelményekből lehet kiindulni. Így különösen, a 256/2013. Korm. rendelet 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás – hatás a kollektív szerződésre

Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
Részlet a válaszából: […] ...sem jöhetett (BH2022. 19).Ebből következően azzal, hogy a munkáltató utóbb kerül köztulajdonba, az a helyzet áll elő, hogy a reá irányadó kollektív szerződés – bármikor jött is létre, illetve lépett hatályba – nem térhet el az Mt.-től a végkielégítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
1
82
83
84
354