3660 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap jogviszonnyal rendelkezett. Korábban jubileumi jutalmat nem kapott, arra nem volt jogosult. Kizárja-e őt a köznevelési foglalkoztatotti jutalomból a Púétv. 160. §-a (8) bekezdésének a) pontja? Kifizethető-e most a munkavállalónak a 25 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom azzal, hogy ezen a jogcímen még nem kapott jubileumi jutalmat? Véleményünk szerint hátrányos helyzetbe kerül az óvodapedagógus a jutalom ki nem fizetése esetén.

Kérdés: Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell elszámolni, vagy elég a munkaidőkeret végén?

Kérdés: Ügyfelünk rugalmas munkaidőt kíván bevezetni munkavállalói körében. A peremidő reggel 6 és 10 között, valamint 15 órától este 20 óráig tartana, a törzsidő pedig 10 és 15 óra között. A tervezett munkaidőkeret tartama 1 vagy 3 hónap lesz. A munkavállalók között vannak olyanok, akik készenlétet is ellátnak. Amennyiben például 20 órától kezdődne a készenlét, és a munkáltató utasítása alapján 22 órától tényleges munkavégzésre kerülne sor két órán keresztül, akkor ez, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, a munkáltató szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mint a peremidőn kívüli rendkívüli munkavégzés? A munkaidőkeret végén ugyanúgy kell ezzel a tartammal a munkáltatónak számolnia, mint a peremidőn kívül végzett rendkívüli munkaidő tartamával? Ebben az esetben a készenlét ideje alatt végzett munka (a példában 2 óra) elszámolható a munkaidőkeret terhére, így, ha ennek megfelelően a következő munkanapon (például) két órával kevesebbet dolgozik a munkavállaló a peremidőben, aznap csak 6 óra telik munkavégzéssel, azzal a munkaidőkeretre tekintettel a munkaidő átlagos 8 órányi tartama megvalósul? Ha az előző kérdésre a válasz igen, a munkáltató abban az esetben is köteles az éjszakai pótlék mértékét megfizetni (ez alól tehát akkor sem mentesül, ha a készenlétben munkával töltött időt a munkaidőkeret terhére elszámolják), valamint a készenlétben töltött, de munkavégzéssel nem érintett órákra az erre vonatkozó pótlékra is változatlanul jogosult a munkavállaló? A munkáltató elsődleges célja, hogy megállapodjon a munkavállalókkal a rendkívüli munkaidő szabadidővel történő kompenzálásában, ilyen szempontból szeretné azt tudni, hogy a készenlét során végzett rendkívüli munkaidő óráit hogyan kell beszámítani.

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott havibéres teljes munkaidős munkavállalóink a kölcsönvevőnél 12 órás munkarendben dolgoznak, 3 munkanap után 3 nap pihenőnapot kapnak. A távolléteket a beosztással megegyezően eddig 12 órában számoltuk el, azaz egy nap szabadságra 12 órára járó távolléti díjat számfejtettünk [Mt. 146. § (3) bek. a) pont, 148. §]. Mivel egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a munkavállalónak a havi alapbére jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], valamint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.], ezért a fenti esetet tekintve a következőképp számfejtettük 2024. február hónapban a munkavállaló törzsbérét. A havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával osztottuk (168 órával). Az adott időszak alatt teljesítendő órák számát csökkentettük a távollétek óraszámával (1 munkanap szabadság: 12 óra), így a munkavállaló 156 órára járó törzsbért kapott. Helyes-e a számításunk a leírtak alapján? Ha a munkavállaló munkanapon távol van, részére a havibér – általános munkarend szerinti munkanapok alapján – arányosított része jár. A kölcsönvevő ezzel az indokkal a távolléteket nem a beosztás szerinti 12 órával számolja el, a munkavállalóknak a napi munkaidő és általános munkarend szerinti 8 órában fizet távolléti díjat. Van-e szabályosan lehetősége arra a kölcsönvevőnek, hogy a munkavállalókat 12 órás munkanapokon foglalkoztassa, viszont a távolléteiket az általános munkarend szerint 8 órában számolja el részükre? Van-e szabályosan lehetősége arra a kölcsönvevőnek, hogy a munkavállalókat 12 órás munkanapokon foglalkoztassa, a távollétek bizonyos részét, például a szabadságokat 12 órával számolja el, míg más távolléteket, például igazolt fizetett távolléteket 8 órával számoljon el?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál nem egészségügyi tevékenység ellátására köthető-e távmunkavégzési vagy home office munkaszerződés?

Kérdés: Gazdasági, működtetési és közétkeztetési tevékenységgel foglalkozó önkormányzati fenntartású költségvetési szerv esetén kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni a munkavállalókat, illetve vezetőket, vagy lehetséges a munkaviszonyban történő foglalkoztatás is?

Kérdés: Köthet megbízási szerződést egy magyarországi cég egy olyan magánszeméllyel, aki korábban a cég munkavállalója volt? A kolléga munkaviszony keretében HR manager munkakörben dolgozott 2023-ban a cégnél. Idén eseti megbízási szerződéssel ideiglenesen, amíg a cég nem talál egy új HR managert, a korábbi munkavállalója megbízási szerződéssel látná el a munkaüggyel kapcsolatos feladatokat. A cégnél a bérelszámolási feladatokat külsős cég végzi el. Van-e lehetősége ebben az esetben az adóhatóságnak egy adóellenőrzés keretében a foglalkoztatónak a vállalkozóval kötött megbízási vagy vállalkozási szerződését és jogviszonyát – valós tartalma alapján – átminősíteni munkaviszonnyá? Milyen eseti megbízási szerződést kell kötni a magánszeméllyel, hogy ennek a kockázatát a felek elkerüljék? A megbízási díj összege eléri az adófizetési és járulékfizetési összeghatárt.

Kérdés: Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235" kóddal, gyorséttermi eladóként vannak foglalkoztatva. Tudomásom szerint ehhez a tevékenységhez (5610) egy vállalkozásban elég egy főnek rendelkeznie végzettséggel. A végzettséggel rendelkező nincs ott a nap 24 órájában velük. A munkavállalóknak szükséges-e szakképesítés úgy, hogy az üzemeltetőnek van végzettsége?

Kérdés: Hét évvel ezelőtt kötöttünk kollektív szerződést a nálunk működő egyetlen szakszervezettel, amelyet azóta is rendszeresen felülvizsgálunk és módosítunk. Tavaly létrejött egy új szakszervezet, amely nagy taglétszámot épített fel (részben a másik rovására), és bőven elérte a 10%-os reprezentativitási küszöböt. A kollektív szerződés idei felülvizsgálata során így tanácskozási joggal részt vesz a tárgyalásokon. Be kell vonni aláíró félként is, illetve felmondhatja a kollektív szerződést?

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?