Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékok és a távolléti díj

Kérdés: Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot akkor kell beszámítani a távolléti díjba, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Átsorolás pedagógusdiplomával

Kérdés: Január végén fejezem be a munka mellett végzett könyvtáros-tanári egyetemi képzésemet. Jelenleg szabadidő-szervezőként dolgozom egy általános iskolában. Kolléganőm, aki könyvtáros az iskolánkban, szeptembertől megy nyugdíjba, akkortól átveszem a munkakörét. Kérdésem, hogy addig is a diploma megszerzése kihat-e a besorolásomra a jelenlegi munkakörömben?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében a hatályos szabályozás a segítőkre vonatkozóan sem tartalmaz más előírásokat, mint amelyek a pedagógusokra irányadóak, beleértve a portfólió készítését és megvédését, valamint az óralátogatást (ennek feltételeit az iskolának kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkavállalói kárfelelősség számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt

Kérdés: Amennyiben a pénztárt kezelő bolti alkalmazott elmulaszt számlát adni a vevőnek, és ezért a NAV megbünteti az őt alkalmazó bolttulajdonost, a büntetés összege (félmillió forint) áthárítható-e bármi módon az alkalmazottra, behajtható-e rajta, illetve erre hivatkozva visszatartható-e a fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ahhoz, hogy a felelősség megállapítható legyen, a munkáltatónak kell bizonyítania–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Kártérítés elszámolása a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállaló saját hibájából tönkretett egy munkagépet, a kárt a felek 380 000 Ft-ban állapították meg. A munkavállaló az okozott kárt elismerte, és a munkáltatóval megállapodást kötött, hogy azt tíz hónap alatt, havi egyenlő részletekben fogja megtéríteni. A megállapodásban az szerepel még, hogy a havi részleteket a munkáltató az esedékes munkabérből levonja. Időközben azonban a munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát. A munkáltató a hátralévő tartozást levonhatja egy összegben az elszámolás során, vagy ehhez kell a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.]. A levonásmentes munkabérrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrészt jelenti [Mt. 294. § (1) bek. j) pont].Megjegyezzük, a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Sérelemdíjra jogosultság felmondáskor

Kérdés: A munkáltatóm felmondott nekem az ünnepek előtti utolsó munkanapon. A felmondását átszervezéssel indokolta. Meg is mutattam egy szakembernek, azt mondta, hogy jogszerű a felmondás. Ugyanakkor nem tartom tisztességesnek, hogy éppen egy komoly üzletkötés közepette, az ügyfelek előtt rúgott ki. Szerintem ez rendkívül megalázó, főleg úgy, hogy ha a szakmában maradok, akkor rendszeresen találkozom ezen ügyfelekkel. Ez az eljárás sem teszi jogellenessé a felmondást? Nem jár semmilyen kártérítés az ilyen megalázásért?
Részlet a válaszából: […] ...igényt a sérelmet szenvedett fél. A személyiségi jogok védelme során a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezései lesznek irányadók [Mt. 9. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállalót személyiségi jogában megsértette a munkáltató, akkor sérelemdíjat követelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:      

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendők egyes távollétek is, amikor tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság kiadása kettős munkaviszonyban

Kérdés: Cégünk év közben kettéválasztotta tevékenységi köreit. A fő profiljában folytatta tevékenységét, a meglévő munkavállalók munkaideje felére (4 órára) csökkent. A másik profilra új céget hozott létre, a szóban forgó munkavállalókat felvette a fennmaradó 4 órára. Mi a teendő ilyenkor a munkavállalók szabadságával abban az esetben, ha a profilmegosztásig nem időarányosan vették azt ki? Az új cégben már csak időarányosan lehet kiadni a szabadságokat, ami jóval kevesebb lenne, mint ami őket megilletné. A fennmaradóban pedig jóval több szabadság "maradt". Átvihető az új cégbe a fennmaradó ki nem vett szabadság?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apák pótszabadságát kivéve –, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Szakszervezetnek nyújtott munkáltatói támogatás

Kérdés: Több szakszervezet is működik nálunk, de csak kettő olyan van, amely eléri a kollektív szerződés kötéséhez szükséges munkavállalói taglétszámot, és velük is kötöttük meg azt. Ebben úgy állapodtunk meg, hogy e szakszervezetek részére a munkáltató működési támogatást nyújt, olyan módon, hogy finanszíroz a munkavállalók tájékoztatásához kapcsolódó adminisztratív költségeket (nyomtatás stb.), valamint ingyenesen használhatják a munkáltató meghatározott helyiségeit a tevékenységükhöz. A többi szakszervezet számára ezeket a feltételeket nem biztosítjuk. Egyikük képviselője a napokban sérelmezte ezt, mivel az ő tagdíjaikból erre is fordítani kell, viszont a két kollektív szerződést kötő szakszervezet többet költhet a tagoknak adott juttatásokra – ezzel pedig azok vonzóbbá válnak a munkavállalók számára. Kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, lehet-e ennek jogi következménye?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozzék, másrészt semmilyen módon sem előnyben nem részesítheti, sem hátrányosan meg nem különböztetheti a munkavállalót egy adott szakszervezetben fennálló tagsága, vagy épp egy adott szakszervezettől való távolmaradása okán [Mt. 271. § (1), (3)–(4) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Készenléti jellegű munkakör meghatározása

Kérdés: Elő kell-e írni munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben azt, hogy egy adott munkakör készenléti jellegűnek minősül, vagy anélkül is minősíthető annak? Előírhatja-e ezzel összefüggésben kollektív szerződés azt, hogy a munkavállaló csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatható napi 12 órás munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásakor a megállapodások nem kapnak szerepet, sem munkaszerződés, sem kollektív szerződés nem dönthet arról, hogy egy adott munkakör készenléti jelle­gű-e, vagy sem. A készenléti jelleg meghatározása során kizárólag a törvényi szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Tájékoztatási kötelezettség fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Hét hónapos a kisbabám, GYES-en vagyok vele. Valószínűleg ismét gyermeket várok. Mivel egyébként is úgy terveztem, hogy legalább két évig otthon maradok, a munkáltatóm még nem fog hiányolni egy darabig. Köteles vagyok bejelenteni neki, hogy megint gyermeket várok? Ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] ...is érdeke ugyanakkor, hogy a munkáltató tudomást szerezzen állapotáról, hiszen például a munkáltatói nyilatkozat nélkül a családi adókedvezményt a munkavállaló sem tudja igényelni (Szja-tv. 29/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
1
205
206
207
358