3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!

Kérdés: A közalkalmazott három éve jogosult lett volna jubileumi jutalomra. Akkor a munkáltató azt mondta, mivel nem kérte, nem kapta meg. Ez meddig él, nem évül el az igénylés lehetősége? A jubileumi jutalomhoz itt is kell folyamatos jogviszony?

Kérdés: Új belépő közalkalmazottunk egy főiskolán 2011-ben pénzügyi szakügyintézői képesítést szerzett (a szakképesítés azonosító száma 55 343 01 0010 55 04). Hová sorolható be az illető? Szerinte ez diplomának minősül, ami alapján F fizetési osztályba sorolásra jogosult. Az azonosító szám alapján viszont szerintem E fizetési osztályba kell sorolni, mivel ez főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképzés.

Kérdés: Pszichológusként dolgozom nevelési tanácsadóban, sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozom. Szeptember óta a közalkalmazotti előmenetel helyett a pedagógus-előmenetel vonatkozik rám. Ebben azonban nem a közalkalmazottként eltöltött időmet, hanem egy sajátosan számított ún. szakmai gyakorlati időt ismernek el. Problémám az, hogy csak 20 évet ismernek el, azt a 12 évet, amit az egyik város Egészségügyi Szolgálata Pszichiátriai Ambulancia és Gondozóintézet Gyermek- és Ifjúsági Részlegén töltöttem, nem. Itt szakorvossal, szociális munkással, gyógypedagógussal alkotott csapatban végeztük 3-18 éves gyermekek komplex ellátását. Megítélésem szerint ezt az időszakot a jelenlegi munkaköröm ellátásánál ténylegesen szakmai gyakorlatként kéne elismerni.

Kérdés: Szakiskolában oktattam eddig szakoktatóként, mérnök diplomával. Kötelezhetnek-e tanári diploma megszerzésére? Vagyis ezután nem láthatom el a szakoktató feladataimat tanári diploma nélkül?

Kérdés: Kérem, legyenek szívesek tájékoztatni, hogy egy heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló létesíthet-e ugyanazzal a céggel egy megbízási jogviszonyt is?

Kérdés: Cégünknél egy bejelentés miatt vizsgálódik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Rakodómunkás munkakörre ugyanis csak negyvenöt év alatti férfiak jelentkezését vártuk, hiszen tapasztalataink szerint az idősebb kollégák nem bírják huzamosan a terhelést, és nem szeretnénk állandóan új embereket keresni, ha emiatt felmondanának. Lehet emiatt problémánk a vizsgálat során?

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)–(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?