Kalóriapótlás és pihenési idő véradás esetén

Kérdés: A véradáshoz szükséges legalább négy óra időtartamból mennyi időt kell kötelezően – talán a 3/2005. EüM rendelet vagy esetleg az Eütv., vagy más jogszabály alapján – kalóriapótlásra és pihenésre fordítani?
Részlet a válaszából: […] ...négy óra időtartamból mennyi időt kell kalóriapótlásra és pihenésre fordítania a munkavállalónak. Az Eütv. előírja, hogy a véradót – saját, illetve az általa adott vérből előállított vérkészítményt kapó beteg egészségének védelme érdekében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Véradással összefüggő munkavégzés alóli mentesítés

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy a munkáltató mentesüljön a vétkességre tekintet nélküli őt terhelő kártérítési, valamint a mentesítésre irányadó szabály megszegése miatti felelősség alól.A munkáltató általános szabály szerint köteles megtéríteni a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...alakul át. A jogviszony átalakulása a törvény erejénél fogva bekövetkezik, ezért nem szükséges hozzá a kormánytisztviselő elfogadó nyilatkozata. Mivel a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó egyoldalú jognyilatkozatát 2019. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Óvodai munkakör betöltése és besorolása

Kérdés: Óvodapedagógus munkakört hirdettünk meg, a jelentkező egy másodéves hallgató az óvóképző főiskolán, várhatóan 2020-ban fejezi be a tanulmányait. Rendelkezik emellett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító OKJ-s szakképesítéssel, amelyet 2014-ben szerzett (száma 5414001), valamint az ELTE-n csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon 2016-ban szerzett oklevéllel. Korábban két évig egy önkormányzati fenntartású bölcsődében dolgozott, ahol 2018-ban Pedagógus I. fokozatot szerzett. Intézményünkben milyen munkakörben, milyen besorolással alkalmazható? Felvehetjük-e óvodapedagógusnak?
Részlet a válaszából: […] ...a 326/2013. Korm. rendelet által megállapított osztályok közül – még akkor is, ha ez az iskolai végzettség, szakképesítés az adott munkakör betöltéséhez egyébként nem lenne szükséges. Ha pedig létezik olyan szakképesítés, amely az adott munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Baleseti táppénz alapja külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Kiküldetés alatt üzemi baleset ér valakit. A baleseti táppénzt az itthoni vagy a kiküldetési bérből kell számolni? A magyar cégnél szakmunkás-minimálbérre van bejelentve, és a külföldi munkavégzésre – általában heti 48 munkaórára (6 napra) – további nettó 13,50 EUR/óra munkabért kap. Melyiket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...– néhány kivétellel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni [Ebtv. 39/A. § (1) bek.]. Jövedelem ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Késlekedés biztosítási intézkedés elrendelésével és végrehajtás foganatosításával kapcsolatban

Kérdés: Munkaügyi bíróság jogerősen megítélt 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést kamatok nélkül, de a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérelmemnek csak évekkel később adott helyt, és a végrehajtási költségek előlegét is csak a végrehajtási kérelem benyújtását követő 8 hónappal utalta el a végrehajtónak (költségmentességem volt). Ennek, valamint a végrehajtó késlekedésének az eredménye az lett, hogy a munkáltatómnak már nem maradt végrehajtás alá vonható vagyona addigra, amíg a végrehajtást foganatosítani lehetett volna, így a pénzt nem kaptam meg. A végrehajtó vagy a bíróság, amelyik nem tartotta a törvényi határidőket, lehet felelős ezért?
Részlet a válaszából: […] A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azaz a kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Szabadság iránti igény elévülése

Kérdés: Cégünknél egy munkavállaló öt évre visszamenőlegesen nyilvántartott szabadsággal rendelkezik. Figyelemmel az Mt. általános szabályára, miszerint a munkaviszonyból származó igények elévülési ideje három év, a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése esetén hány évi szabadság pénzbeli megváltására jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...[Ptk. 6:25. § (1) bek. a) pont]. Ez a szabadság kapcsán gyakran előfordul. Például, ha a munkáltató a korábbi években ki nem adott szabadságot is szerepelteti a munkavállaló szabadság-nyilvántartásában vagy a havi bérlapokon (pl. "áthozat" cím alatt),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.
Kapcsolódó címkék:      

Gyermek után járó pótszabadság és a családi adókedvezmény

Kérdés: Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéseknél az Mt. definíciójából kell kiindulni, amely szerint a gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. A Cst. szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Személyi illetmény megállapítása és megváltoztathatósága

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselők jutalmazására nem személyi illetmény megállapításával, hanem a jegyző, illetve főjegyző által belső utasításban kiadott közszolgálati szabályzatban meghatározott egyéb módon javaslok lehetőséget teremteni. (A Munkaügyi Levelek 159. számában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Vezető szabadságának megváltása

Kérdés: Nem gazdálkodó szervezet választott tisztségviselő vezetője az Mt. alapján kötött munkaszerződést vezető állású munkavállalóként. A vezető a szabadságait vagy "kiírja", vagy nem, de az Mt. alapján neki járó szabadságnál ténylegesen jóval kevesebb munkanap szabadságot használ fel évről évre, így jelentős, több hónapot kitevő "elmaradt" szabadságot tartunk nyilván. A tisztség megszűnésekor jogosan tarthat-e igényt a vezető a több éve felhalmozott, ki nem vett/adott szabadságának megváltására?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint 7 munkanapon kívül – a munkáltató az általa meghatározottak szerint adja ki [Mt. 122. § (1)–(2) bek.], és a ki nem adott arányos szabadságot a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltani (Mt. 125. §).A Legfelsőbb Bíróság BH1999. 476. szám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.
1
136
137
138
354