Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Igazolt és nem fizetett távollét - és az árvíz

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2010. július 19. (Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) 38. szám, 734. kérdés)

Olvasói kérdés Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]származó kötelezettségeinek teljesítésében. A munkáltató másfelől szabadon mérlegelhet, hogy ezt a nyilatkozatot elfogadja-e, esetleg kötelezi a munkavállalót, mutasson fel az érintett önkormányzat által kibocsátott igazolást arról, hogy a települést valóban érintette az árvíz. Kérdés ugyanakkor, hogy mit ért az Mt. ez esetben akadályoztatáson: szűken véve csak azt, ha a munkavállaló próbálkozása ellenére képtelen volt elmenni a munkavégzés helyére, vagy azt is, hogy ha az árvíz elleni védekezésben vett részt? Az árvíz elleni védekezés másként minősül-e, ha a munkavállaló saját vagy rokonai lakóháza, illetve az általa lakott település egyéb házainak védelme érdekében jár el, illetőleg akkor, ha egy idegen helyre keveredve önzetlen emberbaráti segítségnyújtásban vesz részt? Mindezekre a kérdésekre csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével, egyedileg lehet választ adni. Bizonyos, hogy ha a munkavállaló a töltés megerősítésében vett részt önkéntes munkában, még nem mentesíti az alól, hogy a munkáltatója felé az együttműködési kötelezettségét teljesítse, tehát - ha lehetősége van rá - jelezze, nem megy be a munkahelyé­re, vagy a munkáltatótól utasítást, esetleg szabadságot kérjen. Ha a munkavállalónak lenne lehetősége a munka felvételére, akkor a munkáltató erre utasítást adhat. A munkavállalónak ugyanakkor nyilvánvaló érdeke fűződik ahhoz, hogy házát, rokonai javait, vagy a települést, ahol él, saját munkájával is védelmezze akkor is, ha közvetlen életveszély nem áll fenn. Mindezen szabályok alapján általánosságban az a következtetés vonható le, hogy a jog vis maior esetében - kizárólag Szerkesztőségünk értelmezése szerint - annak elhárítását fontosabbnak tekinti, mint a munkáltató gazdasági érdekét, hiszen a munkajogi szabályok is védik a munkavállalót, aki a vis maior elhárításában vesz részt, még ha ez a tevékenysége munkavállalói kötelezettségeivel összeütközésbe kerül is. Ilyen esetben tehát általában igazolt távollétről beszélhetünk. Ami a munkából való távollét díjazásának kérdését illeti: az Mt. 151. § (2) bekezdése nem sorolja fel az Mt. 107. § g) pontját a távolléti díjjal fizetett igazolt távollétek között, tehát vis maior esetében - munkavégzés hiányában - a munkavállalónak nem jár munkabér sem. A vis maior miatt[…]

Figyelmébe ajánljuk

Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?

Tovább a teljes cikkhez

Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen...

Tovább a teljes cikkhez

Munkavállalónk több hete nem jelent meg munkavégzésre, telefonon, e-mailen, postai és egyéb úton többször próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, sikertelenül. Az álláspontunk szerint az azonnali hatályú felmondást ez megalapozza. Ezen időszak alatt igazolatlan távollétet...

Tovább a teljes cikkhez

Egy kolléga 2020. február 1-jén kezdett nálunk dolgozni, munkaszerződését határozott időre kötöttük, 2021. március 31. volt a szerződés vége. 2020. október 12-én beadta az azonnali hatályú felmondását, részletes indoklással a nem megfelelő munkakörülmények miatt. 2020....

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére