Tárgyévi illetmény meghatározása a prémium számításánál

Kérdés: Kinevezett vezető közalkalmazottunk jogviszonya felmentéssel 2009. december 31-ével megszűnik. A munkavégzés alól 2009. augusztus 1-jével mentesítjük. Prémiumfeladatot tűztünk ki számára, amelyet előreláthatóan teljesíteni fog – még a munkavégzés alóli mentesítés kezdő időpontja előtt. A Kjt. szerint a prémium nem haladhatja meg a vezető "tárgyévi illetményének" negyven százalékát. Az adható maximális összegű prémiumot szeretnénk kifizetni a közalkalmazottnak. Hogyan kell meghatározni ebben az esetben a vezető tárgyévi illetményét?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 77/A. § (3) bekezdése szerint a prémium – ideértve atöbb feladatért megállapított prémiumot is – mértéke naptári évenként nemhaladhatja meg a kinevezett magasabb vezető, illetve a vezető – tizenharmadikhavi illetmény nélkül számított – tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Prémiumévek program megszűnésekor járó juttatás

Kérdés: 2007-ben a fenntartó önkormányzatunk döntése alapján átszervezést kellett végrehajtanunk, melynek során egyik közalkalmazottunk a prémiumévek programban való részvétel mellett döntött. Kérdésünk, hogy amennyiben a volt közalkalmazottunk kilép a programból, és munkaviszonyt létesít, a programban való részvétel megszűnésekor megilleti-e végkielégítés, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára jár-e számára díjazás?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. §-a (8) bekezdése szerint "amennyiben aprogramban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásánakkifizetését megelőzően az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít – idenem értve a Ktv. hatálya alá tartozó szervvel, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Előresorolás a felmentési idő alatt

Kérdés: Huszonkét éven át közalkalmazottként dolgoztam egy egészségügyi intézménynél. Tavaly novemberben felmentettek, hathavi felmentési időm májusban telik le. Számításaim szerint 2009. január 1-jétől esedékes lett volna az előresorolásom. Jogosult vagyok-e januártól kezdődően a magasabb szorzóval számított illetményre?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. általános szabályként háromévenként esedékeselőresorolási kötelezettséget állapít meg a munkáltató számára [Kjt. 65. § (1)bek.]. A Kjt. egységessé teszi a besorolásokat azzal, hogy nem egyénenként,naptári módon számítja a három év leteltét, hanem valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] Noha a kérdésből nem derül ki egyértelműen, a válasználalapvetően abból indulunk ki, hogy közalkalmazotti jogviszonyról van szó. Ezttámasztja alá a felmentési idő intézményének említése.A felmentési időt a közalkalmazotti jogviszonyban két részrekell bontani. Egyik felét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] A felmondás és a felmondáshoz kapcsolódó juttatásokkifizetése két különböző jogi aktus, amelyet külön-külön kell megítélnijogszerűség szempontjából, illetve ezek időben is eltérnek egymástól. Az Mt.97. § (2) bekezdésében foglalt általános szabály szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Felmentési idő alatti elhelyezkedés – jár-e végkielégítés?

Kérdés: 15 évig dolgoztam az önkormányzatnál, azonban létszámleépítés miatt elküldtek. A felmentési időm teljes tartamára mentesített a munkáltatóm a munkavégzés alól, hogy ez idő alatt próbáljak új munkahelyet találni. Egy költségvetési szerv gazdálkodó szervezeténél találtam állást, azonnali beállással. A munkáltatóm azt mondja, hogy ha a felmentési idő alatt elhelyezkedek, nem fizeti ki a végkielégítésemet. Kérdésem, jogos-e mindez, ha elhelyezkedem a cégnél?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. általános szabálya szerint a köztisztviselőtfelmentése esetén végkielégítés illeti meg, amely bizonyos esetekbenkivételeket fogalmaz meg a kifizetés alól. Egyik ilyen kivétel, hogy nemjogosult végkielégítésre az a köztisztviselő, aki a munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Felmentés alatti munkavégzés – a végkielégítés szabályai

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyom felmentéssel történő megszűnése esetén folytathatom-e egy állami cégnél másodállásban végzett tanácsadási tevékenységemet a nyolc hónapnyi felmentési időmben, anélkül hogy elveszíteném a végkielégítésemet?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 37. § (1) bekezdése alapján végkielégítés illeti mega közalkalmazottat, amennyiben a közalkalmazotti jogviszonya felmentéskövetkeztében szűnik meg. Ugyanezen szakasz (12) bekezdésének c) pontjaszerint, ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Munkavállalói felmondás – munkavégzés egy másik cégnél a felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk felmondott, a felmondási idő alatt azonban már elkezdett dolgozni egy másik munkahelyen úgy, hogy munkavégzési kötelezettsége fennállt. Mikor ezt kifogásoltuk, azt mondta, vagy elmegy akkor betegállományba, vagy kiveszi a szabadságát. Kérdésem: milyen jogi lépéseket tehetünk a munkavállalóval szemben, mivel munkájára szükség lenne a felmondási idő alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (1) bekezdése szerint a határozatlan idejűmunkaviszonyt a munkavállaló rendes felmondással, indokolás nélkülmegszüntetheti. A munkavállaló rendes felmondása esetén – egy esetleges eltérőmegállapodás hiányában – köteles a teljes felmondási idő alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Szakszervezeti tisztségviselő – a munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezeti tisztségviselő részére az Mt. 25. §-ának(1) és (3) bekezdésével biztosított munkaidő-kedvezmény indoka, hogy amennyibena tisztségviselő érdek-képviseleti pozíciója folytán nem végez munkát, hanem szakszervezetifeladatot lát el, ugyanúgy részesüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
8
9