Töredéknapi szabadság kiadása – ha órákban számolnak el

Kérdés: 12 órás műszakokban, de teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak év végén négy óra kivehető szabadsága maradt. Hogy adom ki ezt a négy órát, fél nap szabadsággal, vagy fel kell kerekíteni egész napra?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Az tehát nem lehetséges, hogy egy munkanapon a munkavállaló a munkaidő egy részében szabadságon van, a másik részében pedig a munkáltató rendelkezésére áll. Ha a munkáltató az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.
Kapcsolódó címkék:      

Vasárnapi munkavégzés kiskereskedelmi üzletben

Kérdés: Egy vidéki kis faluban vagyunk az egyetlen bolt, amely nonstop jelleggel van nyitva, így a munkavállalókat vasárnapra is beosztottuk. A kérdésem, hogy 2015. március 15-e után továbbra is beoszthatjuk a munkavállalókat vasárnapi munkavégzésre, vagy már nem?
Részlet a válaszából: […] Vasárnapra rendes munkaidő a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Vasárnapi pótlék kiskereskedelmi munkáltatóknál

Kérdés: Élelmiszer-kiskereskedésként működik a cégünk, amelyet érint a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó törvényi szabályozás; értelmezésünk szerint nem lehetünk nyitva minden vasárnap. Amennyiben viszont mégis nyitva leszünk, a munkavállalóinknak jár-e a vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) akkor jár, ha a munkavállaló munkavégzésre – rendes vagy rendkívüli munkaidőben – vasárnap kizárólag azért kötelezhető, mert– több műszakos tevékenység keretében,– készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama kollektív szerződés esetén

Kérdés: Az Mt. 53. és 57. §-a értelmében kollektív szerződés alapján az Mt. 53. §-ának (2) bekezdésében rögzített időtartamnál (negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy háromszázötvenkét óra) hosszabb ideig foglalkoztatható a munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben vagy munkáltatónál. A jogszerű munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás felső határát azonban nem rögzíti a törvény. Az eddigi bírói gyakorlat szerint (BH2006.300) a kollektív szerződésnek az átirányítás éves maximális időtartamát időkorlát nélküliként szabályozó rendelkezése semmis. Mi tehát jelenleg az a felső határ, amely még megfelel a jogintézmény rendeltetésének, valamint az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak? Álláspontunk szerint ugyanis egy féléves időtartamot, azaz hozzávetőlegesen 1464 órát meghaladó mértékű időtartam már olyan mértékű, amely felvethet aggályokat.
Részlet a válaszából: […] Helytállóan mutat rá a kérdés a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással kapcsolatos joghézagra, melynek kezelésére a jogalkalmazó és a bírói gyakorlat kényszerül. Az Mt. 53. §-a rögzíti, hogy a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának díjazása

Kérdés: A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 53. §-a lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa, naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát meg nem haladó időben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkaidő mértékének meghatározása munkaszerződésben

Kérdés: Munkaszerződésben megfelelő-e a munkaidő meghatározása havidíjas munkavállalók esetében abban a formában, hogy a munkáltató meghatározott munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben, más munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben alkalmazza, amely munka­idő a munkaszerződés rendelkezései alapján havi munkaidőkeretben kerül ledolgozásra? Tehát a munkaszerződés alapján nem kerül megállapításra a napi, csak a heti munkaidő, mely bizonyos esetekben munkaidőkeretben kerül ledolgozásra.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre [Mt 45. § (4) bek.]. A teljes napi munkaidő nyolc óra általános teljes napi munkaidő esetén [Mt. 92. § (1) bek.]. Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.
Kapcsolódó címkék:      

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeret nélkül

Kérdés: Megfelelő az a gyakorlat, ha az alkalmi munkavállalóval három napra kötünk szerződést, 12; 0; 12 órás beosztással, a munkaideje reggel hattól este hatig tart? Véleményük szerint ilyenkor is kellene számára rendkívüli munkáért pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Alkalmi munka (egyszerűsített foglalkoztatás) céljából létrehozott munkaviszony esetében is alkalmazni kell az Mt. munkaidőre vonatkozó szabályait, azaz eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony általános teljes napi munkaidőre (napi 8 órára) jön létre [Mt. 45. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Kompenzáló pihenőidő kiadása

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint munkaidőkeret az az időszak, amelyen belül a munkáltatónak anélkül lehet egyenlőtlenül beosztania a munkaidőt, hogy emiatt rendkívüli munkavégzésért járó pótlék vagy állásidőre járó díjazás címén többletmunkabért kellene fizetnie. Vagy legalábbis ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kérdésben is említett szabálya szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér illeti meg. Ezenfelül bérpótlék is megilleti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Szabadság kiadása gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérőnek

Kérdés: Ha GYES alatt jön vissza dolgozni a munkavállaló, akkor a szabadságot ki kell adni neki?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló, amíg gyermekgondozási segélyt (GYES) vesz igénybe, munkát is végezhet. A Cst. 21-21/A. §-ai szerint ugyanis a GYES-ben részesülő egyes személyek munkavégzése nem zárja ki, hogy például munkabérük, megbízási díjuk mellett a GYES összegét továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.
1
78
79
80
127