Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama tizenkét hónap vagy ötvenkét hét csak akkor lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok miatt a kollektív szerződés (normatív üzemi megállapodás) előírja [Mt. 94. § (3) bek.]. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkanap és hét fogalma – eltérés a naptártól

Kérdés: Az Mt. 87. §-a meghatározza a munkanap és a munkahét fogalmát, és azt, hogy mikor van lehetőség ezeket a naptári naptól és naptári héttől eltérően értelmezni: alapvetően akkor, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ezt hogy kell érteni olyan esetben, mikor nem egy szokásos több műszakos munkarendről van szó, tehát nem mindig nyúlik át a következő naptári napra a munkaidő, csak alkalomszerűen? Tehát milyen gyakoriság az elvárt ahhoz, hogy már "naptári napon átnyúló" munkaidőről beszéljünk? A konkrét esetben a munkáltató egy sportcsarnokot üzemeltet, ahol hétvégén rendszerint, illetve esetenként hétközben is rendezvények vannak, amiket ki kell szolgálni, és utána rendezni kell a helyszínt. Emiatt ezekre a napokra egyes munkavállalók beosztása úgy van meghatározva, hogy éjfél után végeznek; viszont a rendezvénnyel nem érintett napokon 22-ig tart a munkaidejük. Tehát lehet olyan hét, amikor az adott munkavállaló például csak egy nap végezne éjfél után a beosztása szerint. Ilyen esetben mondhatja azt a munkáltató az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése alapján, hogy nála a munkahét nem a naptári hetet jelenti, hanem a sport-, kulturális és egyéb rendezvények megfelelő színvonalú kiszolgálása miatt például kedd 6 órától a következő hét kedd 6 óráig tart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály alapján munkanapnak a naptári nap minősül, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ugyanez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
Kapcsolódó címkék:      

Rendkívüli munkaidő kötetlen munkarendben

Kérdés: Egyik munkavállalónk kötetlen munkarendben dolgozik, és általában igaz is, hogy a munkáját saját maga szervezheti meg, a saját időbeosztása szerint. Az elmúlt hónapban viszont nagyon sok feladata volt, állítása szerint minden héten 50-60 órát dolgozott. Egy alkalommal kifejezetten a vezetője "fogta itt", mivel egy határidős feladatot be kellett fejezni, és szüksége volt a kollégánk segítségére, bár ő már haza akart menni. Kell-e a kollégánknak túlóradíjat fizetni, illetve kell-e egyáltalán a havi alapbérén kívül bármilyen bérelemet adni neki?
Részlet a válaszából: […] Kötetlen munkarend az, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Két munkavégzésre irányuló jogviszony – azonos helyen és időben

Kérdés: Egy vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozónál dolgozó alkalmazott heti 40 órában dolgozik, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, kéthavi munkaidőkeretben. Általában minden másnap dolgozik 12 órát. Megbízási szerződéssel egy másik kft. megbízottjaként, ugyanezen a telephelyen, akár ugyanabban az időben teljesítheti-e megbízotti feladatait (szerencsejáték-forgalmazás)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából nincs jelentősége a munkavállaló munkaidő-beosztásának. Arról van szó, létesíthet-e a munkaviszonya mellett további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (megbízási jogviszonyt). Alapelvi szabály az Mt.-ben, hogy a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Rendkívüli munkavégzés – kötelező részvétel hétvégi tanfolyamon

Kérdés: Normál munkarendben (hétfőtől péntekig 8 óra) foglalkoztatott munkavállalót lehet-e kötelezni tanfolyam elvégzésére szombaton vagy vasárnap? Ha igen, akkor az ott töltött időt el lehet számolni túlmunkavégzésként? Főképpen, ha az érintett héten a túlmunkavégzés időtartama a 8 órát már – tegyük fel – meghaladta?
Részlet a válaszából: […] A kötelező képzés éppen olyan utasítás a munkáltató részéről, mintha munkavégzést rendelne el, ezért ennek ideje munkaidőnek számít, amelyre a munkavállalót munkabér illeti meg. A képzéssel érintett időszakban is tekintettel kell tehát lenni a munkaidőre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: 2014-ben 3 műszakban (5+2 H-P 8 óra, heti 40 óra) foglalkoztattuk a munkavállalóinkat, viszont a munkavállalók egy jelentős részére 2014. október 1-jével 3 havi, 2014. december 31-ig tartó munkaidőkeretet vezettünk be, 12 órás, 3 nap munka, 3 nap pihenés beosztással. A munkaidőkeretet úgy határoztuk meg, hogy annak az ünnepnapok nem részei, azaz az ünnepek a teljes keret­óraszámba nem számítanak bele, azokat 8 órával fizetjük ki. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munka­időkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkaidő-beosztás szombati napra

Kérdés: A kérdéssel érintett munkavállalónk ötnapos munkahéten ledolgozza a 48 órát. Ha egy hónapban egyszer szombati napra leltárra berendeli a munkáltató, akkor milyen lehetőség van arra, hogy hivatalosan legyen elszámolva ez a szombati nap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet, amelybe a rendkívüli munkaidő tartamát is be kell számítani [Mt. 99. § (2) és (5) bek.]. Ha a munkavállaló már hétfőtől péntekig 48 óra munkaidőt teljesített, akkor azon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Szabadságkiadás munkaidőkeret esetén – év közbeni átállás az elszámolásakor

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kizáró szabályának hiányában nincs akadálya, hogy a szabadságkiadás munkanapban történő nyilvántartása és elszámolása során a munkanapok helyett munkaórákkal kalkuláljanak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Szabadság – töredéknap kiadása munkaidőkeret alkalmazásának megszűnésekor

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaidőkerete, de van fennmaradt, egész napi munkaidőt kitevő szabadsága? Például év végén megszűnik a munkaidőkeret, és nem kezdődik új a következő évben, de a munkavállalónak 4 órányi szabadsága nem lett kiadva tavaly. Hogyan kell ezt kiadni idén?
Részlet a válaszából: […] Nincs tételes szabály arra, hogy a munkavállaló fennmaradó szabadságát hogyan kell kiadni és elszámolni, ha megszűnik a munkaidőkeret, és nincs annyi munkaórányi szabadsága, mint amennyi a napi munkaideje. Amennyiben a munkaidőkeret nem folytatódik, a szabadságot ezt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

További munkaviszony-létesítés – a korlátozhatóság feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje valóban legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek. b) pont]. Ez a korlátozás azonban csak az adott munkaviszony tekintetében értelmezendő, esetünkben a munkavállaló meglévő napi nyolcórás munka­időre létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.
1
77
78
79
127