Leltározás ideje is munkaidő

Kérdés: A leltárral eltöltött napot (8 óra) a munkáltató köteles-e kifizetni? Vagy évente egy leltárt tényleg nem köteles fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...része. Egyértelműen megállapítható, a leltározással töltött idő is munkaidőnek minősül, amelyre a munkavállalót megilleti a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.
Kapcsolódó címkék:      

Távolléti díj számítása

Kérdés: Távolléti díj számításánál figyelembe kell venni a forgalom után járó jutalékot? Vagy csak a havi alapbér a távolléti díj számításának az alapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az alapbére felett illetheti meg, akkor a távolléti díjnak nem része. Figyelemmel azonban arra, hogy a teljesítménybér kizárólag az a munkabér lehet, amely a munkavállalót a számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg [Mt. 137. § (2) bek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Tartozásigazolás bekérésének kötelezettsége

Kérdés: Az adós megszüntette a munkaviszonyát, a munkáltató kiadta a tartozásigazolást az adósnak. Viszont az új munkáltatója nem kérte be a munkáltatói igazolást; az adós három hónapon belül megszüntette a munkaviszonyát, és a munkáltató nem adott ki a munkavállalónak tartozásigazolást, mert nem tudott arról, hogy a munkavállalójuk adósként szerepel. Ezzel a trükkel sokan élnek, és meg tudnak szabadulni a bérből letiltás folytatásától. Kinek a feladata az, hogy feltárja, melyik munkáltató vette fel szabálytalanul a munkavállalóját úgy, hogy nem kérte be a tartozásigazolást, és lehet-e az ilyen munkáltató felelős?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós – a munkáltató megváltozása esetén – az új munkáltatótól kap (Vht. 59. §). Ennek teljesülése érdekében a munkáltató köteles az adós részére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.

Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megtehető a faliújságon elhelyezett közleménnyel is. A más szervezeti egységben történő munkavégzés nem jár kötelezően együtt a munkabér emelésével, így azzal összefüggésben nem kellett külön tájékoztatást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.

Azonnali hatályú felmondás közlése és hatályosulása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban az azonnali hatályú munkavállalói felmondás közöltnek minősül-e, ha a munkavállaló a munkáltatónak szóban előadja a felmondási szándékát, annak okait, az írott felmondását viszont nem közvetlenül a munkáltatónak (munkáltatói jogkör gyakorlójának) adja át, hanem a munkáltató jelenlétében, annak az irodájában egy íróasztalon elhelyezi? A munkáltató nem fejezi ki sem egyetértését, sem ellenvéleményét a felmondással kapcsolatban, azonban a munkáltató egyik vezetője (aki képviselő ugyan, de függelmi kapcsolatban nem áll a munkavállalóval, és munkáltatói jogkör gyakorlására egyébként sem jogosult) közli, hogy a felmondást nem fogadják el. A munkáltató jelen esetben sem nyilvánít véleményt. Tekinthető-e ez az eset akképp, hogy a felek szóban a munkaviszony folytatásában állapodtak meg? Új munkaszerződés megírására nem került sor. Mi a megítélése annak, ha a munkavállaló a továbbiakban bejárna ugyan a munkahelyére, azonban a munkáltató nem engedi be arra hivatkozással, hogy a munkaviszonya megszűnt? A munkavállaló jogosult-e munkabérre? A munkáltatónak be kell engednie a munkahelyre? Valóban megszűnt a munkaviszony? A munkáltató ugyanakkor elmulasztotta kijelenteni a munkavállalót, valamint az elszámolási kötelezettségét sem teljesítette.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy beengedje a munkahelyre az egykori munkavállalót. Ebben az esetben értelemszerűen munkaviszony hiányában a munkavállaló nem jogosult munkabérre sem. Önmagában abból, hogy a munkáltató az adóhatóságnál elmulasztotta kijelenteni a munkavállalót, és az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból megállapítható, hogy a munkabérét a munkáltató vélhetően 2017 júliusában egyoldalúan módosította, melyet Ön augusztusban észlelt. A munkaviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. október 16.

Pedagógus: elmaradt a szeptember 1-jei illetményemelés

Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a 7. melléklet szerinti táblázatban található szorzószámmal. Így kerül sor a kinevezés szerinti illetmény (munkaszerződés szerinti munkabér) megállapítására. Ez lesz a 100%-os illetmény, munkabér.Az (1a) bekezdés az illetményeltérítés új szabályaira vonatkozik....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. október 16.
Kapcsolódó címkék:    

Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén

Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azonban kellően pontosnak, kifejezettnek kell lennie, és meg kell jelölni azt a bérpótlékot, amely helyébe lép; az általános "munkabér" jogcím ennek nem felel meg. A "havi" átalány pedig a Kúria álláspontja szerint nem is értelmezhető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. október 16.

Munkáltatói kezesi felelősség

Kérdés: Ha a munkáltató nem von le a munkabérből, akkor melyik jogszabály kötelezi őt mint kezest az elmaradt levonás kifizetésére a végrehajtást elrendelő felé?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...illetve a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja. A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 25.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§ (3) bek.]. Megjegyezzük, hogy a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért csak akkor kell a szabadság megkezdése előtti munkanapon kifizetni, ha a munkabért készpénzben fizeti a munkáltató [Mt. 159...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
53
54
55
…
127