Teljesítménypótlék a havibérben

Kérdés: Havibérben történik a munkavállalóink foglalkoztatása, és ebbe a havibérbe szeretnénk beépíteni a minőségi pótlékot. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a dolgozó alapbére bruttó 200 000 Ft; a cél pedig, hogy vezetői döntés alapján ennek 10%-a megvonásra kerülhessen. A következő szöveget javasolták beírni a munkaszerződésbe: "A 4. pontban megállapított alapbér 10,00%-a minőségi pótlék. Nem megfelelő teljesítmény vagy munkavégzés esetén a vezető javaslatára a minőségi pótlék visszavonásra kerül." Megfelel ez a kikötés annak, amit szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkaszerződésében az alapbért meg kell határozni; az alapbér minden esetben időbér [Mt. 45. § (1) bek., 136. § (2) bek.]. Az a bér (bérelem), amit a munkavállaló teljesítménye alapján jár, teljesítménybér és nem alapbér. Az alapbérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Távolléti díj és teljesítménybérezés

Kérdés: Munkavállalónk jogviszonya 2014. január 8-án kezdődött, és 2014. március 31-ig órabéres volt. 2014. április 1-jétől teljesítménybéres lett. 2014. július 22-től 2014. augusztus 1-jéig szabadságon volt. A távolléti díj számításakor mi lesz az irányadó időszak?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbérrel kell számítani. Az esedékesség időpontja általános szabály szerint a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pont]. Tehát ha júliusban és augusztusban volt távol a munkavállaló, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.]. A törvény ugyan nem tartalmaz definíciót a munkabérre, de a gyakorlat alapján a fenti szabályok alkalmazásában nemcsak az alapbér minősül munkabérnek, hanem minden egyéb juttatás is, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a teljesítése ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Dohányzás a munkahelyen – mint felmondási ok

Kérdés: Faipari üzemünkben az egyik munkavállalót rendszeresen rajtakapjuk, hogy dohányzik a faáru közelében. Ez rendkívül veszélyes, hiszen a forgács könnyen lángra kaphat. Hogyan tudjuk megakadályozni, hogy a veszélyes helyeken a dohányos kolléga rágyújtson? Tudunk-e hatni rá valamilyen szankcióval? Egy figyelmeztetésben hivatkozhatunk-e arra, hogy ha továbbra is az áru közelében dohányzik, akkor megszüntetjük a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét [Mt. 56. § (2) bek.]. A munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként nem jelölhet meg olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Távolléti díj számítása – az esedékesség időpontja

Kérdés: A jogszabály a távolléti díj számításánál meghatározza, hogy a távolléti díjat a távollét első napja alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha valaki augusztus 20-tól van szeptember 15-ig szabadságon, akkor augusztus 20-hoz kell nézni az előző hat hónapot, számolni a távolléti díjat (az alapbéren felüli részt), és ezt kapja szeptemberben is? Ha közben jár le a munkaidőkeret (augusztus 31-gyel), akkor ez érinti a számolást?
Részlet a válaszából: […] ...a távollét (szabadság) kezdő időpontja, jelen esetben augusztus 20-a. Az esedékesség időpontjának kétféleképpen van jelentősége. Az alapbér és a pótlékátalány összegét az esedékesség időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni, tehát az augusztus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Gépjárművezetők műszak- és éjszakai pótlékra való jogosultsága

Kérdés: Bérszámfejtést végzünk egy fuvarozó cégnek, és a pótlékok elszámolása során nézeteltérésünk támadt. Az eddigi gyakorlat szerint az Mt. szerint jártunk el (munkaszerződésben is erre hivatkoztak), és amennyiben a dolgozó jogosult volt a műszakpótlékra, úgy azt számoltuk el, amennyiben csak éjszakai pótlékra volt jogosult, akkor azt számoltuk el, 22-06 óra közötti munkavégzés esetén.
1. Ügyfelünk szerint a Kkt. szerint a gépjárművezetők esetében másként kell eljárni a pótlékok számítása során. Az említett törvény csak az éjszakai pótlékról rendelkezik. Kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a munkavállalónak nem kell számfejteni műszakpótlékot akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá az Mt. szerint? A gépjárművezetők esetében az éjszakai pótlékot mikortól kell számfejteni?
2. A munkavállalókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják. Ha szombati napon is dolgozik a munkavállaló, és ezzel együtt sem éri el a ledolgozott munkaórák száma a munkaidőkeretben előírtat, megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó 100%-os pótlék, és azt minden hónap végén ki kell fizetni? Ha a szombati nap helyett következő héten szabadnapot kap, milyen mértékű pótlék illeti meg a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés címén rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyre a fent említett, az egy órára megállapított alapbér 100%-ának megfelelő összegű pótlék jár [Mt. 107. § a) pont]. Ezt a pótlékot minden hónapban el kell számolni, egyedül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Gépjárművezetők munkaközi szünete és munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. §-ának (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér (az alapbér 40%-a) illeti meg (Kkt. 18/I. §). Egyébként a Kkt. hatálya alá tartozó munkavállalók esetén is irányadó, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Illetménypótlékra való jogosultság keresőképtelenség alatt

Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?
Részlet a válaszából: […] ...is. Figyelemmel arra, hogy e pótlék a közalkalmazottat a munkavégzés esetén folyamatosan megilleti, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni [Kjt. 80. § (3) bek. b) pontja].Magyarázatunkkal kapcsolatban "csak"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Közalkalmazott rendkívülimunkaidő-díjazásának alapja

Kérdés: Irodai közalkalmazottak túlóra-elszámolásánál mi számít a számítási alapnak, a közalkalmazotti illetménytábla, vagy az illetménytábla szerinti illetmény és az illetménykiegészítés együtt adja a havibért?
Részlet a válaszából: […] ...meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. A Kjt. értelmében – általános szabályként – ahol jogszabály alapbért említ, azon illetményt;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Munkavégzés minősítése külföldi kiküldetésnél

Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén a munkavállalót munkaszüneti pótlék illeti meg, amelynek mértéke – eltérő megállapodás hiányában – az alapbér 100%-a [Mt. 140. § (2) bek.]. A kérdésben hivatkozott 33/2013. NGM rendelet hatálya kötelező jelleggel azokra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
1
50
51
52
78