177 talált cikk az Állásidő kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?

Kérdés: A rendkívüli munka ellenértékén felül jár-e személyi alapbér a rakodómunkások részére, ha a megrendelés teljesítésének csúszása következtében több órával úgy kell átütemeznünk az előre közölt munkaidő-beosztásukat, hogy a 9-től 17 óráig tartó munka helyett 12-től 20 óráig kell jelen lenniük? Az előre közölt időponttól (9 órától) a tényleges berendelésükig terjedő időpontig (vagyis 12 óráig) kötelesek vagyunk-e személyi alapbért fizetni számukra, hiszen a rendkívüli munka ellenértékével tulajdonképpen egyszer már kompenzáltuk a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésüket?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?

Kérdés: Munkavállalóink háromhavi munka­időkeretben (2011. január-március) dolgoznak, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján hetente 3-4 munkanapon át napi 12 órát. Mindig gondot okozott az a kérdés, hogy hogyan járjunk el, ha félidőben (pl. a harmadik hónap közepén, március 16-án) új munkavállaló lép be hozzánk. Ilyenkor az új munkavállaló beosztását nyilván igazítanunk kell a többiekéhez, ugyanakkor amíg más munkavállalókat a keret átlagában megfelelően kompenzáljuk, addig egy új belépőnél a munkaidőkeret töredéke alatt ezt nem sikerül megoldanunk. Így a keret végén vagy kevesebb, vagy több munkaórája lesz az átlagnál. Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzetet?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha valaki a munkahelyén férje ápolása céljából kért és kapott egy évre fizetés nélküli szabadságot, csakhogy a munkavállaló férje a szabadság letelte előtt elhunyt? Van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben mikor kell visszatérnie a munkavállalónak a munkahelyére, vagyis hogy letöltheti-e az egy év szabadságot, vagy meg kell azt szüntetnie?

Kérdés: Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?

Kérdés: A gazdasági válság miatt megnehezedett működésünk miatt keresünk olyan jogszerű megoldásokat, amelyekkel a költségeink csökkenthetők. Ha nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalóknak, lehetséges-e a bérük csökkentése?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?