Közalkalmazotti jogviszonyban az öregségi nyugdíjkorhatáron túl

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodai dajka 2022. július 25-én betölti a 65. életévét, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Meg kell szüntetni a jogviszonyát a születésnapjával, vagy dolgozhat tovább? Ha a munkáltató szeretné megszüntetni a jogviszonyt közös megegyezéssel, de a közalkalmazott nem járul hozzá, akkor mi a teendő? Hogyan lehet a jogviszonyt egyéb módon megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] történő megszüntetését [Kjt. 25. § (2) bek. a) pont] bármelyik fél kezdeményezheti, így Önök is. Mint minden megszüntető jognyilatkozatot, így a közös megegyezést is írásba kell foglalni. A közös megegyezéshez szükség van arra, hogy a megszüntetés tényében és annak pontos időpontjában kifejezetten és egyértelműen megállapodjanak, ha azonban hiányzik a közalkalmazott és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata – amennyiben például abba a közalkalmazott nem egyezik bele -, a közös megegyezés akarategység hiányában nem valósulhat meg.E nélkül jelen esetben minden valószínűség szerint csak a felmentéssel történő megszüntetés marad, figyelemmel arra, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt akkor is meg lehet szüntetni e jogcímen, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, Kjt. 30. § (1) bek. d) pont]. A nyugdíjasnak minősülés esetei közül minden bizonnyal az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának ga) alpontja lehet irányadó, melynek értelmében nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott is, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Ha például a közalkalmazott 2022. július 25-én betölti a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    

Munkanap-áthelyezés szombatra

Kérdés: Az egyik szerdai munkanapon az áramszolgáltatás karbantartás miatt szünetelni fog. Acég munkanap-áthelyezést akar az e napot megelőző szombatra, megteheti ezt? Ebben az esetben a szerdai munkanapra mit számfejtsünk? Fizetés nélküli, igazolt, nem fizetett távollétet? Tehát nem jár díjazás az Mt. 146. §-a alapján, mert elháríthatatlan külső okból nem volt foglalkoztatás? Aszombati napot rendes munkanapnak kell tekinteni, vagy rendkívülinek, és 100% pótlékot kell fizetni? Megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló a munkanap-áthelyezésről?
Részlet a válaszából: […] kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli [Mt. 97. § (4) bek.]. Ha e határidőt tudja tartani a munkáltató, lehetséges, hogy az egyik héten csak egy pihenőnap lesz (vasárnap), a következő héten pedig három (szerda, szombat, vasárnap). Az első héten ilyenkor a szombat beosztás szerinti munkanapnak minősül, az e napi munkavégzésért semmilyen további díjazás (pótlék) nem jár. A második hét szerdája pedig heti pihenőnap (erre külön díjazás szintén nem jár, de nem azért, mert állásidő lenne, hanem mert ez egy heti pihenőnap). Minderről nem kell megállapodni a munkavállalóval, a munkaidő-beosztást a munkáltató egyoldalúan állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.].Ha már nem tartható a 168 órás határidő, a munkáltató a már közölt munkaidő-beosztást, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban még módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Költségtérítés saját gépkocsi használata után

Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?
Részlet a válaszából: […] miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A költségtérítés összegét a munkáltató 15 Ft/km mértékig emelheti adómentesen [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bek.]. Ha azonban a leírt feltételek nem állnak fenn, a munkáltató nem köteles a saját gépjárművel történő munkába járás alapján költségtérítést fizetni a munkavállalónak.A munkaköri feladatok ellátásával kapcsolatos saját autó használatáért a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely ezzel összefüggésben indokoltan merült fel [Mt. 51. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Létszámcsökkentés a felmentés indokolása

Kérdés: Ha a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szerv az adott szervezeti egységén foglalkoztatott kormánytisztviselők számát csökkenteni kívánja, mert a feladat ellátásához kevesebb fő is elegendő, akkor a felmentést a Kit. 107. § (1) bekezdése c) pontjának azzal a fordulatával indokolhatja-e, mely szerint a kormánytisztviselő által betöltött álláshely átszervezés miatt megszűnik, vagy más indok lenne a helytálló? Munkáltató által elhatározott létszámcsökkentés lenne az adott szervezeti egységnél, mivel tartós távollétről visszatért az egyik kormánytisztviselő, akinek a szervezeti egységénél a feladatai ellátása érdekében kinevezésmódosítással elkezdtek korábban alkalmazni egy másik kormánytisztviselőt, akinek szintén határozatlan időre szól a kinevezése, és így most többen lesznek ennél a szervezeti egységnél, mint ahány fő kell a feladatellátáshoz.
Részlet a válaszából: […] következik, hogy nagy valószínűséggel nem volt feltétlenül jogszerű a távollévő helyettesítése érdekében a határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony alkalmazása.Általános szabály, hogy a felmentést a kormányzati igazgatási szerv köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a kormányzati igazgatási szervnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kit. 107. § (3) bek.]. Ha a kormányzati igazgatási szerv a kérdésben vázolt felmentési ok megjelölése mellett közölné a felmentést, az minden bizonnyal jogellenes jogviszony-megszüntetés lenne, mivel nem felelne meg a valós indokolás követelményének. A Kit. 107. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyen ellátandó feladat vagy a kormánytisztviselő által betöltött álláshely átszervezés miatt megszűnik. Ebben az esetben azonban nem szűnik meg a feladat, ezért az értelemszerűen nem lehet a felmentés jogszerű indoka. Ezen túlmenően a tényállásból az tűnik ki, hogy a kormányzati igazgatási szerv határozná el a létszámcsökkentést amiatt, hogy a tartós távollétről visszatér az egyik kormánytisztviselője, ám ez a helyzet nem azonosítható[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-változás és a munkaköri leírás

Kérdés: Kötelező-e a munkaidő változása esetén a munkaköri leírást is módosítani, ha az tartalmazza a munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] tájékoztatást is kell biztosítania a munkavállaló részére, így ha a munkaköri leírásnak nevezett dokumentum tartalmazta a napi munkaidőt, abban is módosítani kell a megváltozott napi munkaidőt.Ha azonban – és ez a kérdésfeltevés alapján a valószínűbb – nem erről van szó, hanem arról, hogy a munkáltatónak az Mt. 46. §-a szerint kiadott tájékoztatása, amely a munkavállaló munkaköri leírását (azaz többek között a munkakörbe tartozó feladatokat) is magában foglalja, eleve tartalmazta a munkavállaló munkaidejének beosztását, és ez megváltozik, akkor indokolt e változást a tájékoztatásba is belefoglalni.Hangsúlyozandó: a munkáltató a munkavállaló munkaidejének beosztását egyoldalúan jogosult meghatározni (Mt. 97. § bek.). A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban köteles írásban közölni. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás lesz az irányadó. A már közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Részmunkaidős munkavállaló beosztása

Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] szerda, csütörtök napokon végez munkát, 8-8 órában), mivel a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be. Ezt pedig csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén lehet megvalósítani [Mt. 97. § (3) bek. a) pont], vagyis valamelyiket (praktikusan a munkaidőkeretet) el kell rendelni ehhez a megoldáshoz.A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ha az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) esik egy munkaszüneti nap, akkor az arra eső napi munkaidőt (nem a beosztás szerinti munkaidőt) figyelmen kívül kell hagyni – vagyis ez a munkaidő kiesik, nem lehet "ledolgoztatni". Az így kiesett munkaidőre – ami a kérdés szerinti esetben 4,8 óra, mivel ennyi a munkavállaló napi részmunkaidejének mértéke – órabéres munkavállaló esetén távolléti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Bérszámfejtéshez szükséges szakképesítés

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga végezze a társaság 11 munkavállalója (alkalmazottak és közfoglalkoztatottak) számára a havi bérszámfejtési feladatokat? A társaság nem tb-kifizetőhely, a bérszámfejtő programmal és annak ismeretével rendelkezünk. Fenti végzettség elfogadható-e a teljes bérszámfejtési tevékenység elvégzéséhez?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálói tevékenység. Az Szvt. 151. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt kell megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. Ugyanezt tartalmazza a 93/2002. Korm. rendelet. 2. §-a. Ehhez a közgazdasági diploma önmagában nem elegendő, a felsorolt pénzügyi szakképzettségekre van szükség. Ez alól a képzettségi előírás alól csak az a vállalkozás mentesül, amelynél az éves (vagy éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjasok közszolgálati foglalkoztatása

Kérdés: Aktív munkakorú jelentkezők hiánya miatt az óvodában és a polgármesteri hivatalban is nyugdíjas munkatársakat szeretnénk foglalkoztatni. Ha jól értelmezem a törvényi előírásokat, fizikai (konyhás, takarító, gondnok) munkakörökben erre van lehetőség. Foglalkoztatás esetén teljes munkaidőben vagy csak részmunkaidőben alkalmazhatjuk a kollégákat?
Részlet a válaszából: […] a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és – törvényben meghatározottak szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, továbbá csak a kormány engedélyével teszi lehetővé az öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazottak foglalkoztatását (1700/2012. Korm. határozat 1.6-1.7. pont). Ez az elő­írás – amely egyébként nem minősül jogszabálynak – azonban nem vonatkozik egyfelől a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra, másfelől annak hatálya az önkormányzati fenntartású intézményekre sem terjed ki.Megállapítható, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítását, illetve ennek folyósítását követően is lehetséges teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Tanári feladatok ellátása a felsőoktatásban

Kérdés: Köthet-e felsőoktatási intézmény óraadási tevékenységre, tanári feladatok ellátására, osztályfőnöki teendőre betéti társasággal vagy kft.-vel, illetve egyéni vállalkozóval szerződést? Megfelel a cégként kötött szerződés az Nftv. VIII. fejezetében foglaltaknak? Vagy ezek a tevékenységek csak munkaviszony, illetve megbízási jogviszony alapján láthatók el (azaz bérszámfejteni kell őket)?
Részlet a válaszából: […] adószámos magánszemélyt és az egyéni vállalkozót) lehet-e kötni, vagy gazdasági társasággal is, amely maga gondoskodik a feladatot ellátó személyről. Másképpen fogalmazva, a felsőoktatási intézmény foglalkoztatottjának csak az minősül, aki vele közvetlenül közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban áll, vagy az is, aki olyan gazdasági társaság alkalmazottja, személyesen közreműködő tagja, amellyel a felsőoktatási intézmény megbízási szerződést kötött.Erre vonatkozóan kifejezett szabályt az Nftv. nem tartalmaz. Álláspontunk szerint azonban bizonyos rendelkezések megfogalmazásából levezethető, hogy szűk körben kell értelmezni a foglalkoztatott fogalmát. Az Nftv. 25. §-ának (3) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban "álló személlyel" úgy létesíthet megbízási jogviszonyt, hogy az csak a munkakörébe egyébként nem tartozó oktatói feladatok ellátására irányulhat. Továbbá az óraadó oktató (és tanár) megbízással történő alkalmazásánál az Nftv. 24. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azaz a felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy "az alkalmazott" büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezzen az előírt végzettséggel és szakképzettséggel. Az Nftv. 25. §-ának (4) bekezdése szerint a felsőoktatási intézményben megbízási jogviszony "azzal" létesíthető, illetve tartható fenn, "aki" büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselőből ügykezelő – teljes helyett részmunkaidőben

Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.
Részlet a válaszából: […] egyebek mellett előírják, hogy a köztisztviselő további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet [Kttv. 85. § (2) bek.]. Jelen esetben ugyanaz a személy lenne a munkáltatói jogkört gyakorló mindkét jogviszony esetében (jegyző), és a munkaadó is azonos, így külön engedélyre nem lenne szükség.Amennyiben a köztisztviselő köztisztviselői közszolgálati jogviszonyban maradna napi 4 órában, akkor természetesen nem kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát, ekkor a felek – vagyis a közigazgatási szerv és a köztisztviselő – közös megegyezéssel módosíthatják a köztisztviselői közszolgálati jogviszonyt napi 8-ról napi 4 órás jogviszonyra [Kttv. 48. § (1) bek.]. Ezzel párhuzamosan pedig – szintén a felek erre irányuló közös akaratával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
3
4
5
…
7