937 talált cikk a vezető kifejezésre

Kérdés: Cégünk tulajdonosa nehezményezte, hogy meghatározott pozíciókban a munkavállalók felelőssége korlátozott. Ezt megváltoztatandó, ezeket a munkaköröket vezetőinek minősítette. Ilyen esetben hogyan tájékoztassuk a munkavállalókat, illetve mikortól lehet az új felelősségi rendszert velük szemben alkalmazni?

Kérdés: Az egyik kollégánkat ügyintéző II-ből ügyintéző I-be soroljuk át, mivel megszerezte a megfelelő képesítést. A köztisztviselő letette a versenyvizsgát is. Kérdésünk, hogy a versenyvizsgáról szóló kormányrendelet 3. § (4) bekezdése alapján – az I. besorolási osztályba történő átsorolásra tekintettel – versenyvizsga letételére kötelezett köztisztviselő részére is vissza kell-e térítenie a munkáltatónak a vizsgadíjat?

Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál jelenleg a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el, ám a nagy munkateher miatt ez hosszú távon nem megoldás, ezért a jegyzői pályázat kiírását e hónapban tervezzük. Kérdésünk, hogy a pályázat kiírásakor csak a Ktv.-ben meghatározott illetményt jelölhetjük-e meg, vagy lehetőség van arra, hogy az előző jegyző részére megállapított illetményt határozzuk meg, amely magasabb összegű volt?

Kérdés: Társaságunknál több olyan jelentős pozícióban lévő munkavállaló dolgozik, akik ugyan nem a cég élén állnak, de szeretnénk rájuk is alkalmazni a szigorúbb, az Mt. 188/A. §-a alapján vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat. Kérdésünk: elegendő ehhez az ügyvezető döntése?

Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?

Kérdés: Egy munkavállalónkat távmunka keretében foglalkoztatjuk, és úgy állapodtunk meg, hogy a vezetőjétől kizárólag a feladatokat kapja meg, de szakmai szempontból önállóan dolgozik, és csak a határidőket kell tartania. Sajnos ez egy esetben nem sikerült, amivel jelentős összegű kára keletkezett a cégnek, mivel kötbért kellett fizetnünk. Igaz az, hogy ilyenkor a munkavállalónak meg kell térítenie a kár összegét?

Kérdés: Ha polgármesteri hivatalunkban a jelenleg dolgozó aljegyző nyerné el a jegyzői pályázatot, akkor kellene-e részére próbaidőt kikötni, tekintettel arra, hogy közszolgálati jogviszonya jelenleg is fennáll?

Kérdés: Az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény vezetésére a közalkalmazott 2008-ban vezetői megbízást kapott, mivel az intézmény vezetése mellett ténylegesen a korábbi munkakörébe tartozó feladatokat is ellátja. A megbízásra tekintettel megállapították vezetői pótlékát, továbbá jár ezen a címen pótszabadság is. Ha a határozott idejű vezetői megbízása megszűnik, tovább dolgozhat az eredeti munkakörében. 2009 novemberében ugyanakkor kapott egy "Módosítás" című okiratot, amelyben a vezetői státuszát "kinevezett magasabb vezetőre" változtatták, a vezetői pótlékát beépítették az illetményébe. A "Módosítás" az előző évben született képviselő-testületi döntésre és a Kjt. 66/A §-ára hivatkozik. Ez azért érdekes, mert a képviselő-testület egyértelműen vezetői megbízásról és nem kinevezésről rendelkezik. A módosítás következtében a határozott idejű kinevezés lejártával a jogviszony is megszűnik, kevesebb szabadság illeti meg. Helyesen járt el a munkáltató, amikor jogszabályváltozásra hivatkozva a megbízást kinevezésre változtatta egyoldalúan?