974 talált cikk a vezető kifejezésre

Kérdés: Gépkocsivezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola. A munkavállaló személyi alapbére havi 89 500 Ft. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzet alapján nem tudjuk fenntartani ezt a bérszínvonalat, ezt a minimálbér mértékére szeretnénk csökkenteni. Megtehetjük-e ezt a munkaszerződés egyoldalú módosításával? Köt-e minket a jogszabályban rögzített garantált bérminimum?

Kérdés: Amennyiben a cég két telephelyén választottak helyi üzemi tanácsot, de a telephelyek vezetője nem jogosult a jóléti célú ingatlanok, pénzeszközök felhasználása körében döntést hozni, akkor az üzemi tanács együttdöntési joga a telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak juttatandó jóléti juttatások körében hogyan alakul? A helyi vagy a központi üzemi tanácsot illeti meg az együttdöntési jog?

Kérdés: Üzemi tanácsi választásokat tartunk, kérdésünk: amennyiben a cégnél több telephelyen dolgoznak munkavállalók, de csak két telephely van, ahol 15 és 50 fő között van a létszám, mindenhol máshol 15 alatt, akkor hogyan kell üzemi tanácsot választani? Elég egyet, vagy létre kell hozni központi üzemi tanácsot ekkor is? A telephelyek mindegyikén a törvény általi munkáltatói jogokat gyakorolja a vezető.

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?

Kérdés: Munkavállalónk rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyát, a felmondási idejének vége előtt egy hónappal azonban nem jelent meg a munkahelyén. Amikor felvettük vele a kapcsolatot, elmondta, hogy az új munkahelyén kellett kezdenie. Ezt a magyarázatot tudomásul vettük, így a munkavállaló a továbbiakban már nem végzett munkát, és ezt követően nem is utaltunk neki munkabért. Az új cégvezetés most kifogásolja, hogy a munkavállaló nem töltötte le a rá irányadó felmondási időt, ezért valamilyen szankciót kíván vele szemben alkalmazni. Vajon van-e erre jogszerű lehetőségünk?

Kérdés: Jövőre szerb állampolgárt vennénk fel a strandon üzemelő fagyizónkba eladónak. Tekintettel az elvégzendő tevékenység idénymunka jellegére, lehetséges-e az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni, és kell-e ebben az esetben munkavállalási engedély?

Kérdés: A munkavállalóink több esetben arról panaszkodtak, hogy az öltözőszekrényeikből valaki elvitte a magukkal hozott pénzüket. Tettünk ugyan feljelentést, de nem derült ki, hogy ki volt a tettes. A kárfelelősség kiküszöbölése érdekében hoztunk egy olyan vezetői döntést, hogy a munkavállalóknak tilos magukkal hozniuk készpénzt a munkahelyre, illetve ha megteszik, akkor azért a munkáltató felelősséget nem vállal. Egy legutóbbi lopás után mégis kaptunk egy felszólítást az egyik munkavállaló ügyvédjétől, hogy fizessünk meg 25 000 Ft kártérítést a munkavállaló eltűnt tárcája miatt. Jogos ez a követelés?

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?

Kérdés: A munkavállalóink bejelentették, hogy szakszervezetet alapítanak, és a cég nevét belefoglalnák a szakszervezet megnevezésébe, mivel annak utalnia kell arra, hogy a szakszervezet pontosan hol működik. Erre vonatkozóan a munkavállalók kéréssel fordultak az ügyvezetőhöz, aki viszont nem szeretné, hogy a cég neve a szakszervezet nevében bármilyen formában megjelenjen. Kötelező megadni a hozzájárulást, vagy van lehetőség arra, hogy visszautasíthassuk a kérést?

Kérdés: Kft.-nkben a munkáltatói jogkört az egyik ügyvezető gyakorolja. Gyakran előfordul azonban, hogy tartós külföldi távolléte miatt helyettesíteni szükséges. Milyen módon jogszerű a helyettesének kijelölése akadályoztatása esetén?