Csoportos létszámcsökkentés helyett…

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés tárgyalási szakaszában, illetve a döntést követően, de a végrehajtás első ütemét megelőzően, párhuzamosan, oly módon, hogy az elbocsátott munkavállalók száma nem éri el a jogszabályi limitet, a munkáltató működésével összefüggő okból nem csoportos létszámcsökkentést is végrehajt? Például az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben 40 fő munkavállalót kell elbocsátani. 9 fővel közli a felmondást, majd kiküldi az Mt. 72. §-ának (2) bekezdése szerinti tájékoztatót az üzemi tanács részére. Az Mt. 72. §-ának (3) bekezdése szerinti tárgyalási határidő betartását követően meghozza a döntést. A korábbi 9 fő leépítését követően, a 31. napon további 9 főt bocsát el. A döntése keretében az első ütemet úgy határozza meg, hogy a második 9 fő elbocsátását követően elteljen legalább 30 nap. Majd pedig a csoportos létszámcsökkentéssel érintett fennmaradó munkavállalói létszámot (40–9–9 = 22 fő) elküldi egy ütemben a csoportos létszámleépítés keretében.
Részlet a válaszából: […] ...a vázolt eljárásnak, amennyiben a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés tárgyalási szakaszában, illetve a döntést követően, de a végrehajtás első ütemét megelőzően olyan időben és módon mond fel a munkáltató működésével összefüggő okból az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Idei köztisztviselői illetményemelés elszámolása

Kérdés: A 2026. évi köztisztviselői illetményemelés elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 2025. évben is állományban lévő kollégák esetében, úgy gondolom, egyszerű a felhasznált támogatás mértékének kiszámítása, a régi és a 2026. januári emelt bérük különbségéből kijön az egy hónapra felhasznált bértámogatás összege (+ szocho). 2026-ban viszont több új jogviszony jött létre a hivatalunknál, van, amelyik megszűnt köztisztviselő álláshelyét tölti be, vannak viszont olyanok is, akik régóta (évek óta) betöltetlen álláshelyre lettek felvéve. Az ő esetükben elszámolható-e a bérük egy része, vagy esetleg a teljes illetmény a bértámogatás részévé válhat?
Részlet a válaszából: […] ...emeléséről 532.500 forint/fő összegben, amely összeg kizárólag a 2025. július 1-jével történő köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához használható fel,b) a 2026. évben gondoskodjon a 10.000 fő alatti lakosságszámú települési székhelyű hivatalok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Intézményvezető-helyettes – diplomát igénylő magasabb vezetői megbízás

Kérdés: Az önkormányzathoz tartozó, de önálló költségvetési szerveink közül a Városgazdálkodási és a Gyermekjóléti Intézménynek az intézményvezető-helyettese lehet-e középfokú végzettségű személy? Mindkét intézményben közalkalmazottak a dolgozók. A Kjt. 23 §-a szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – e vezetői beosztásból eredő feladatait ellássa. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. E szerint úgy értelmezzük, hogy az intézményvezetőknek felsőfokú végzettségűeknek kell lenni, ami stimmel is, de az intézményvezető-helyettes, aki „csak” vezető, és ehhez kapcsolódó vezetői pótlékot kap, lehet akár egy középfokú végzettségű személy is. Jól értelmezzük?
Részlet a válaszából: […] ...ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. Az intézményvezető-helyettes tehát magasabb vezetőnek minősül, akire a felsőfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Pedagógus átsorolásának időpontja

Kérdés: A gyakornok fokozatban dolgozó pedagógusokat a havi illetményükön kívül a pályakezdés után járó illetménynövekedés is megilleti, mint egyéb juttatás a havi illetmény részeként egészen a következő fokozat (Pedagógus I.) megszerzéséig a 401/2023. Korm. rendelet 95/A. §-ának (6) bekezdése alapján. Eszerint a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus a Púétv. 98. §-ának (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó havi illetményének – pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli – összegét havonta 11.660 forinttal magasabb összegben (pályakezdés után járó illetménynövekedés) kell meghatározni. Amennyiben a Gyakornok a naptári év közben Pedagógus I. fokozatba kerül átsorolásra, a pályakezdés után járó illetménynövekedésre a tárgyév december 31-ig jogosult marad. Esetünkben a munkavállaló a 2025. évi pedagógusminősítési eljárásban vett részt, a minősítő vizsgára február végén került sor, melyről az Oktatási Hivatal a megszokott módon oklevelet állított ki. A Pedagógus I. fokozatba lépés tehát visszamenőleg 2026. január 1-től lépett érvénybe, így visszamenőleg január 1-jei hatállyal készült egy kinevezésmódosítás, melyben a Ped. I-nek megfelelő új illetmény lett megállapítva, és mivel az átsorolásra év közben került sor, a pályakezdés után járó illetménynövekedés továbbra is meg lett ítélve a dolgozónak december 31-ig. Valóban jól döntöttünk-e, hogy az illetménynövekedést továbbra is megítéljük?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy vizsgaszervezési okokból az átsorolási okmány elkészítése valójában év közben történt meg, azaz az intézkedés végrehajtása visszamenőlegesen történt.(Kéziratzárás: 2026. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Családi kedvezmény figyelembevétele letiltásnál

Kérdés: A nettó 200.000 forint feletti munkabérrész korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható, illetve, ha 2025. 06. 30-át követően indult a letiltás, akkor a családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól. Ha például 1 gyermekre vesz igénybe a munkavállaló családi kedvezményt, és van letiltása, akkor a nettó kifizethető bére 200.000 Ft vagy 220.000 Ft lesz?
Részlet a válaszából: […] ...július 1-től a munkabérből történő levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át [Vht. 62. § (1) bek.], azaz 2025-ben 116.029 Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Élményfestés-foglalkozás vezetője – akár szakképzettség nélkül is

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervhez szeretnénk felvenni határozott időre legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben egy élményfestés- (örömfestés-) foglalkozás vezetőt heti 2 órában. Az Mt. hatálya alá tartozik majd. A munkaköre kreatív és dekoratőr munkatárs. Szakmunkás-bizonyítványa – ami bizonyítaná a középfokú végzettséget – elmondása szerint nincsen. A befejezett 3 évről azonban megvan az iskolai bizonyítványa. Azt szeretnénk megkérdezni, hogy mi alapján fogadhatjuk el a befejezett 3 évről szóló bizonyítványt ugyanúgy, mintha lenne a hölgynek szakmunkás-bizonyítványa?
Részlet a válaszából: […] ...vagy iskolaszövetkezeti tagként – foglalkoztassák a szóban forgó személyt.Megjegyzendő továbbá, hogy egyik ágazati Kjt. végrehajtási rendelet sem tartalmaz „kreatív és dekoratőr munkatárs” munkaköri megnevezést, tehát közalkalmazott ilyen munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Munkaköri leírások tartalma a bölcsődékben

Kérdés: Intézményünkben a munkaköri leírások felülvizsgálatát és aktualizálását tervezzük, ezért szeretném megismerni, hogy a bölcsődében foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásainak elkészítése során mely jogszabályokat, szakmai előírásokat és fenntartói vagy ágazati útmutatókat szükséges figyelembe venni. Hol találhatók meg az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési, végzettségi, bemeneti és egyéb alkalmazási feltételek? Létezik-e olyan hivatalos módszertani útmutató vagy ajánlás, amely segítséget nyújt a bölcsődei munkaköri leírások elkészítéséhez vagy aktualizálásához? Mely szervezethez vagy szakmai intézményhez fordulhatok segítségért a munkaköri leírások jogszerű és naprakész elkészítése érdekében? A cél, hogy az intézmény valamennyi munkavállalója számára a hatályos jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelő, naprakész munkaköri leírások készüljenek.
Részlet a válaszából: […] ...létesített munkaviszony esetén a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni [Ehtv. 9. és 21. §].Végrehajtási rendeleti szinten a foglalkoztatás egyes kérdéseit a 257/2000. Korm. rendelet, a munkakörök betöltéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Bérkorrekció végrehajtása fizetés nélküli szabadságot követően

Kérdés: Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót a gyakorlatban milyen mértékben kell végrehajtani? Százalékos formában az elmúlt időszak bérfejlesztését alapul véve, vagy ténylegesen az azonos munkakörben dolgozó többi munkavállaló béréig kell felhúzni a visszatérő munkavállaló bérét? Amennyiben nincs ilyen munkavállaló, akkor marad a céges százalékos átlag?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a fizetés nélküli szabadságok megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során elsődlegesen a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Rendkívüli munkaidő ellentételezése személyi illetményre való jogosultság esetén

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál köztisztviselőként dolgoznak a közterület-felügyelőink, korábban munkaidőkeretben, majd általános hivatali munkarendben. A munkaidőkeret szerinti beosztás alapján áprilisban húsvétvasárnap és húsvéthétfőn is dolgoztak, és véleményük szerint ezekre a napokra munkaszüneti napi pótlék illeti meg őket. A közterület-felügyelőink személyi illetményben részesülnek, azaz a Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény mellett pótlék nem fizethető részükre. A hivatali munkarend szerint május 1-jén, munkaszüneti napon nem kellett volna dolgozniuk, azonban rendkívüli munkavégzést rendelt el számukra a jegyző, mellyel kapcsolatban ellenértékként nem esett szó díjazásról, csak szabadnapról. Ennek ellenére ezzel kapcsolatban is úgy gondolják a közterület-felügyelőink, hogy pótlék illeti meg őket. A Kttv. 98. §-ának (1) pontja értelmében rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár, továbbá a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. A fenti két esetben a személyi illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz nem fizethető pótlék? Vagy belépnek-e az Mt. erre vonatkozó szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...[Kttv. 258. §] – a Kttv.-nek nem háttérszabálya. A köztisztviselők jogállására tehát általános szabály szerint a Kttv. és annak végrehajtási rendeletei vonatkoznak.A Kttv. 98. §-ának rendelkezései határozzák meg a rendkívüli munkaidő, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Szemüvegjuttatás járművezetőknek

Kérdés: Központi költségvetési szerv jelenleg képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveghez ad hozzájárulást, melynek jogalapja az 50/1999. EüM rendelet. Adhat a központi költségvetési szerv munkáltató olyan dolgozónak (kormánytisztviselő és munkavállaló) is szemüveghez hozzájárulást, akik nem képernyős munkavégzést végeznek? Konkrétan azon sofőröknek, akiknek a vezetéshez szükséges a szemüveg viselése, szeretnénk ilyen juttatást biztosítani. Azonban ennek jogalapját bizonytalannak látjuk. Van esetleg – az EüM rendeleten kívül – más jogalap, ami alapján a költségvetési szerv biztosíthat ilyen juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...szemüveg tipikusan nem minősül ilyennek járművezetők esetében.Egyébként viszont a kormánytisztviselő számára csak a Kit. vagy a végrehajtási kormányrendelet által meghatározott juttatás adható [Kit. 148. § (2) bek.]. A 88/2019. Korm. rendelet nem tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
1
2
3
36