Találati lista:
91. cikk / 394 Fizetés nélküli szabadság a szülői szabadság után és végkielégítés
Kérdés: Egyik munkatársunk gyermekgondozási szabadsága a gyermek háromévessé válásával, augusztus 3-án lejár. Jelezte, hogy e naptól kéri az időközben felhalmozódott szabadságai kiadását. Szeptember 6-án kellene jönnie először dolgozni, de további két hétre szeretne még otthon maradni, mert ekkorra esik az óvodai beszoktatás. Köteles vagyunk ezt neki engedélyezni? Ha felmondásra kerülne a sor, jár-e neki végkielégítés, ha a szülése előtt csak hét hónapot dolgozott nálunk?
92. cikk / 394 Változás az óvoda mint munkáltató személyében
Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
93. cikk / 394 Visszatérő munkavállaló bérfejlesztése
Kérdés: Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló béremelések voltak? A kisgyermekes anyukának ekkor is meg kell emelni a bérét? Változtat-e ezen bármit is az a tény, ha a munkavállaló szeretné a munkaviszonyát megszüntetni nálunk, mert talált egy számára kedvezőbb állást?
94. cikk / 394 Változás a munkáltató személyében – a vállalkozó esete
Kérdés: Egyéni vállalkozó által gazdasági tevékenységéhez használt telephelyet (üzlethelyiséget) felvásárol egy gazdasági társaság, és ott a saját szervezeti keretei között ugyanazon gazdasági tevékenységet folytatja tovább, amelyet az egyéni vállalkozó korábban végzett. Az egyéni vállalkozó erre figyelemmel a tevékenységét nem folytatja tovább, azt megszünteti, ő a többi munkavállalóval egyezően az üzlethelyiség vevőjénél, a megvásárolt üzlethelyiségben végezne a továbbiakban munkát, ugyanazt, amit egyéni vállalkozói minőségében is végzett. Az egyéni vállalkozónál korábban foglalkoztatott munkavállalók esetében változás következik be a munkáltató személyében, de hogyan kell megítélni a "továbbfoglalkoztatott" egyéni vállalkozó mint természetes személy helyzetét az átszállással összefüggésben? Az egyéni vállalkozó ugyanis az átszálláskor nem munkavállaló, de csak azért nem, mert saját magával nem állhat munkaviszonyban, valójában azonban ténylegesen ugyanazt a munkát végzi majd az átvevő munkáltatónál, amit egyéni vállalkozói minőségében évekig ellátott. Át kell-e vennie a munkavállalókhoz hasonlóan az átvevő munkáltatónak az egyéni vállalkozót, figyelembe kell-e vennie – többek között – a végkielégítés szempontjából a korábbi egyéni vállalkozói jogviszonya idejét?
95. cikk / 394 Közalkalmazotti jogviszonyban az öregségi nyugdíjkorhatáron túl
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodai dajka 2022. július 25-én betölti a 65. életévét, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Meg kell szüntetni a jogviszonyát a születésnapjával, vagy dolgozhat tovább? Ha a munkáltató szeretné megszüntetni a jogviszonyt közös megegyezéssel, de a közalkalmazott nem járul hozzá, akkor mi a teendő? Hogyan lehet a jogviszonyt egyéb módon megszüntetni?
96. cikk / 394 Köztisztviselőből ügykezelő – teljes helyett részmunkaidőben
Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.
97. cikk / 394 Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás – hatás a kollektív szerződésre
Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
98. cikk / 394 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása
Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
99. cikk / 394 Felmondás – a minősítés vitatása miatt a közegészségügyben
Kérdés: Az Eszjtv. 8. §-ának (12) bekezdése értelmében, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belüli illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. Az egészségügyben dolgozót (gazdasági/műszaki munkakörben dolgozók) kell-e minősíteni? Értelmezésünk szerint a vonatkozó jogszabályok számukra nem biztosítanak jogorvoslatot. A 8. § (12) bekezdésében rögzített munkáltatói felmondás esetében a munkáltató az Mt. szabályai szerinti rendes felmondással mond fel az egészségügyi dolgozónak? Végkielégítés megilleti-e a dolgozót?
100. cikk / 394 Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen
Kérdés: 1993 óta dolgozom közalkalmazottként, egy általános iskolában vagyok tanár. Oltakozni nem fogok, ezért januártól a mostani állás szerint fizetés nélküli szabadságra küldenek. Védettségi igazolvánnyal rendelkezem, ami 2022. január 16-ig érvényes. Az 599/2021. Korm. rendeletről szóló tájékoztatót és a nyilatkozatot még nem vettem át, mert kértem, hogy postán küldjék ki. A fizetés nélküli szabadság alatt vállalhatok-e másodállást, illetve lehetek-e óraadó egy másik intézménynél? Jogszerű-e, hogy a munkáltató egy már meglévő kinevezést egyoldalúan módosít, és oltáshoz köti a munkakör betöltését? Megteheti-e a munkáltató, hogy végkielégítés nélkül elküld, ha nem oltatom be magam? Ha a veszélyhelyzet januárban lejár, és nem lesz meghosszabbítva, akkor ez a kormányrendelet januárban érvényét veszti? Van-e jogorvoslatra lehetőségem?
