400 cikk rendezése:
21. cikk / 400 Új munkaidő-beosztás – munkavállalói kérésre
Kérdés: Az egyik ügyfél munkáltatónknál az egyik új belépő munkavállaló fő kérése, hogy hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól délután fél ötig, míg pénteken reggel nyolctól délután kettőig tartson a munkaideje. Ez a munkaidő-beosztás ismeretlen volt eddig az ügyfél munkáltatónál. Mi lenne ennek a munkaidő-beosztásnak az engedélyezési folyamata? Elegendő, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, esetleg valamilyen belső utasításra lenne szükség? Engedélyezés esetén az egyenlő bánásmód elve nem sérülne? Vannak más irodai dolgozók is, eltérő munkaidő-beosztással, az új belépő esetében indokolási kötelezettsége van a munkáltatónak, ha engedélyezni kíván egy merőben új munkaidő-beosztást?
22. cikk / 400 Tanulmányi szerződés – nem köthető jogszabályban előírt képzésre
Kérdés: Amennyiben egy, a szociális ágazatban, szociális személyes gondoskodást végző, alapszolgáltatás keretében foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyának betöltéséhez egy, a 81/2004. ESzCsM rendelet 16. §-ában meghatározott képzés szükséges, köthető-e tanulmányi szerződés? A jogszabályok azt írják elő, hogy a hivatkozott képzés után kiállított tanúsítvánnyal rendelkezni kell, vagy a képzésben lévőként kell a foglalkoztatást megindítani, és a tanúsítványt két év után kell megszerezni (1/2000. SzCsM rendelet). A Szoctv. 19/D. §-a lehetőséget ad a jogviszony megszüntetésére, amennyiben a kötelező továbbképzések nem teljesítettek, azonban – értelmezésem szerint – ez nem továbbképzés. A foglalkoztatás határozott idejű jogviszonyként (helyettesítő státusz) kezdődött, amely az idei évben határozatlan idejű lett. A képzésre történő jelentkezés megtörtént a határozott időtartam alatt, azonban a foglalkoztatás még képzési jogviszony nélkül jött létre. A képzés most indul, már a határozatlan idejű foglalkoztatás alatt. A képzésre történő jelentkezés munkáltatói (jogszabályi hivatkozásra alapozott) szóbeli utasításra történt. A fenntartó tanulmányi szerződést kíván kötni a közalkalmazottal, és ezt szabják feltételéül annak, hogy a képzés díját és annak járulékos költségeit megtérítsék a közalkalmazottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a tanulmányi szerződést nem írja alá, a foglalkoztató arról tájékoztatta a közalkalmazottat, nem vállalja át az utazás és szállás költségét (a képzés szervezése a munka- és lakóhelytől 220 km-re, egyszerre 5 egymást követő napon történik több alkalommal). Az Mt. 229. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján tanulmányi szerződés nem köthető a munkáltató által kötelezően előírt képzésre (amennyiben a munkáltató kötelezte a munkavállalót). Álláspontom szerint, mivel az alkalmazás feltétele a képzés, amely ellenére a foglalkoztató felvette a közalkalmazottat, a képzés kötelező jellege miatt az Mt.-ben foglalt semmisségi ok alkalmazandó, és mint kötelező képzés, valamennyi járulékos költség kötelezően térítendő, valamint a képzésben töltött aktív idő munkában töltött időnek tekintendő. Köthető-e tanulmányi szerződés a fent nevezett, ESzCsM rendeletben foglalt képzés teljesítésére, vagy annak költségeit a munkáltatónak/foglalkoztatónak viselnie kell?
23. cikk / 400 Helyettesítési díj elszámolása az egészségügyben
Kérdés: Az intézményben a vezetőápoló elmegy a tervezett rendes éves szabadságára, mely két hét. Ez idő alatt másik szakápoló helyettesíti. Azokat a vezetőápolói feladatokat látja el a saját feladatai mellett, melyek a folyamatos működéshez szükségesek. A feladat ellátása a saját munkaidejében a saját feladatai mellett történik. Plusz munkaóra emiatt kevés számban jelentkezik. Ebben az esetben például hogyan történik a helyettesítési díj elszámolása, illetve általánosságban milyen esetekben kell helyettesítési díjat elszámolni?
24. cikk / 400 Munkáltatói blöff és a közös megegyezés megtámadhatósága
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?
25. cikk / 400 Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás
Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy naptári évben 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Abban az esetben, ha lejár a 44 nap, és a közalkalmazott nem működik együtt a munkáltatóval a meghosszabbításról, milyen lehetősége van a vezetőségnek? Van-e egyáltalán arra mód, hogy munkáltatói jogkör gyakorlójaként egyoldalúan meghosszabbítsa ezt az időszakot?
26. cikk / 400 Ügyvédi tevékenység megbízás vagy munkaviszony keretében
Kérdés: Az ügyvédi munkavégzés kapcsán felmerülő átminősítésre vonatkozólag szeretnénk álláspontjukat megismerni. Adott egy egyéni ügyvéd vagy egytagú ügyvédi iroda ügyvédje, aki/amely egy másik ügyvédi iroda számára megbízási szerződés keretében végez ügyvédi tevékenységet, és szolgálja ki ezzel a megbízó ügyvédi iroda ügyfeleit. Az egyéni ügyvéd/egytagú ügyvédi iroda ügyvédje az érintett tevékenysége során használja az irodának az eszközeit és a telephelyét, és szervezetileg is illeszkedik ebbe az irodába. Felmerülhet-e az átminősítés lehetősége a fent említett esetben, tekintettel az Üttv. speciális rendelkezéseire [Üttv. 23. §, illetve annak kommentárja, 27. §]? Értjük ez alatt azt, hogy az egyéni ügyvéd, illetve az egytagú ügyvédi iroda ügyvédje átminősíthető-e alkalmazott ügyvéddé, ezzel létrehozva az Mt. szerinti munkaviszonyt?
27. cikk / 400 Kötelező továbbképzés hétvégén
Kérdés: Ha a munkáltató az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a jelenlegi munkaköréhez kapcsolódó továbbképzésre kötelezi, a továbbképzésen való részvétel munkaszerződéstől eltérő (munkakörben és munkahelyen történő) foglalkoztatásnak minősül? Ha a képzésre pénteken a rendes munkaidő után és szombaton (a heti pihenőnapon) kerülne sor a képző (tehát nem a munkáltató) székhelyén vagy telephelyén, az rendkívüli munkaidőnek minősül, ugyanakkor önmagában az a tény, hogy szombatra ezáltal rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, még nem jelenti azt, hogy a szombati heti pihenőnap helyett másik heti pihenőnapot kellene kiadni a munkavállalónak?
28. cikk / 400 Munkavégzési hely távmunka esetén
Kérdés: A munkaszerződés tartalmazza a munkavégzés helyét. A felek később munkaszerződés-módosításban megállapodnak a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban, és rögzítik, hogy a távmunkavégzés mely helyről történhet, és az Mt. 196. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján azt is kikötik, hogy a munkáltatót az általános szabályok szerinti utasítási jog illeti meg. Ebben az esetben kvázi két munkavégzési helye van a munkavállalónak? Ekkor a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy mikor végezhet távmunkát a munkavállaló, tehát egyoldalúan határozhatja meg, hogy a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyen vagy pedig a távmunkavégzési helyen teljesíti a munkavégzési kötelezettségét?
29. cikk / 400 Csoportvezetői pozíció megszüntetése felsőoktatási intézménynél
Kérdés: A csoportvezetői pozíció az SzMSz-ben nevesített vezetői szint; a munkáltató határozott időre megbízza adott személyt a csoportvezetői feladatok ellátásával, aki szakmai tevékenységet irányító munkavállaló. A főigazgató a csoportvezetőt 3 vagy 5 évre bízza meg a TTK X Intézetének, XY Kutatócsoport csoportvezetői feladatainak ellátásával. Amennyiben szervezeti változás történik, és egyes csoportokat gazdaságossági, teljesítmény miatti vagy csoportlétszám-csökkenés okokból összevonunk, illetve megszüntetünk, mi történik a csoportvezetőkkel? A csoportvezetői megbízásuk automatikusan megszűnik a vezetett csoport megszűnésével, beolvadásával (erről szóló döntés alapján), vagy köt minket valamilyen módon a megbízásban kijelölt időszak? (Elképzeléseink szerint az ezzel járó vezetői pótlék ilyenkor megszűnne, de bére, munkaköre egyéb tekintetben nem változna.) Perelhet-e ilyen okból a munkavállaló?
30. cikk / 400 Közös megegyezés – a munkavállalói megtámadás
Kérdés: A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás munkavállaló általi megtámadásával kapcsolatban kérdezzük.
1. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó megállapodás írásbeli megtámadását május 23. napján adta postára, melyet a munkáltató május 25. napján vett kézhez, míg a keresetlevél munkavállaló általi benyújtása május 26. napján postai úton megtörtént (melyről a munkáltatónak ekkor még nincs tudomása), indokolt lehet-e munkáltatói oldalról az Mt. 287. §-a (3) bekezdésének értelmében a keresetlevél visszautasítását, illetve az eljárás hivatalból történő megszüntetését kérni a bíróságtól időelőttiségre hivatkozva? Az indok: a munkavállaló a tizenöt nap kivárása nélkül, azelőtt nyújtotta be a keresetét, hogy bármiféle visszajelzést kapott volna a munkáltatójától, és érdemben megállapíthatta volna, hogy a megtámadása eredménytelen. Hivatkozunk az Mt. 287. §-ának (3) bekezdésére, mely kimondja, hogy a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
2. Ha a felek május 29. napján, azaz már a kereset előterjesztését követően, de még a megtámadásra vonatkozó válaszadási határidőn belül telefonon értekeznek a megtámadásról, egy ilyen – rövid úton történő – megkeresés a beszélgetés tartalmától függően értékelhető-e a munkáltató részéről a megtámadás el nem fogadásának, vagy kötelező az indokolt írásbeli válasz, mint az Mt. 28. §-ának (8) bekezdése alapján a munkavállaló általi megtámadásnál? Igenlő válasz esetén, a rövid úton történő egyeztetés ellenére, továbbra is kérhető-e a keresetlevél visszautasítása, illetve az eljárás megszüntetése, figyelemmel arra, hogy a peres eljárás megindítására nyitva álló harmincnapos anyagi-jogi határidő szabályszerű – azaz az Mt. 28. §-ának (7) és 287. §-ának (3) bekezdései szerinti – megtámadás hiányában nem indul el?
3. Szabályszerűnek tekinti-e a joggyakorlat a megtámadási nyilatkozatot, amennyiben az érintett kizárólag a tévedés fennállására hivatkozik, annak okát pedig egyáltalán nem jelöli meg?
1. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó megállapodás írásbeli megtámadását május 23. napján adta postára, melyet a munkáltató május 25. napján vett kézhez, míg a keresetlevél munkavállaló általi benyújtása május 26. napján postai úton megtörtént (melyről a munkáltatónak ekkor még nincs tudomása), indokolt lehet-e munkáltatói oldalról az Mt. 287. §-a (3) bekezdésének értelmében a keresetlevél visszautasítását, illetve az eljárás hivatalból történő megszüntetését kérni a bíróságtól időelőttiségre hivatkozva? Az indok: a munkavállaló a tizenöt nap kivárása nélkül, azelőtt nyújtotta be a keresetét, hogy bármiféle visszajelzést kapott volna a munkáltatójától, és érdemben megállapíthatta volna, hogy a megtámadása eredménytelen. Hivatkozunk az Mt. 287. §-ának (3) bekezdésére, mely kimondja, hogy a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
2. Ha a felek május 29. napján, azaz már a kereset előterjesztését követően, de még a megtámadásra vonatkozó válaszadási határidőn belül telefonon értekeznek a megtámadásról, egy ilyen – rövid úton történő – megkeresés a beszélgetés tartalmától függően értékelhető-e a munkáltató részéről a megtámadás el nem fogadásának, vagy kötelező az indokolt írásbeli válasz, mint az Mt. 28. §-ának (8) bekezdése alapján a munkavállaló általi megtámadásnál? Igenlő válasz esetén, a rövid úton történő egyeztetés ellenére, továbbra is kérhető-e a keresetlevél visszautasítása, illetve az eljárás megszüntetése, figyelemmel arra, hogy a peres eljárás megindítására nyitva álló harmincnapos anyagi-jogi határidő szabályszerű – azaz az Mt. 28. §-ának (7) és 287. §-ának (3) bekezdései szerinti – megtámadás hiányában nem indul el?
3. Szabályszerűnek tekinti-e a joggyakorlat a megtámadási nyilatkozatot, amennyiben az érintett kizárólag a tévedés fennállására hivatkozik, annak okát pedig egyáltalán nem jelöli meg?
