Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszüneti napi pótlék a munkavállalót a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg. Szemben a vasárnapi pótlékkal, nincs jelentősége, hogy a munkaszüneti napi munkavégzést a munkáltató milyen jogcímen rendelte el (Mt. 102. §), és annak sincs, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.

Vegyesbolt nyitvatartása karácsonykor

Kérdés: Egy vegyesbolt 2017. december 25-én és 26-án is nyitva tartott. A vegyesboltot egyéni vállalkozó üzemelteti. A munkaszüneti napon a nála munkaviszonyban álló családtagját osztotta be napi négy-négy órára. Ezeken a napokon nyitva tarthatott-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel, milyen mértékű pótlékok megfizetése mellett foglalkoztathatta a munkavállalót?
Részlet az állásfoglalásából: […] Munkaszüneti napra rendes munkaidő csak az alábbi esetekben osztható be: a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben; az idényjellegű vagy a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónál; a társadalmi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.

Munkabér elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Az ágazati kollektív szerződés alapján hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. A munkavállalók havonta a teljesített órák, illetve a teljesítmény alapján kerülnek elszámolásra (éjszakai, ügyeleti stb. pótlékokat megkapják). Akinek a keret végén (decemberben 128 óra) kevesebbet kell dolgozni a havi kötelező óránál (az előző hónapokban többet dolgozott), ezért a munkabére nem éri el a kötelező óra alapján számított bér összegét, neki ezt az összeget kell fizetni december hónapra? Ha igen, a többletkifizetés az előlegfizetés szabályai szerint visszavonható-e, vagy a ténylegesen ledolgozott időre (128 órára) járó bért kell fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Munkaidőkeret alkalmazása esetén ingadozik, hogy a munkavállaló egy adott hónapban mennyi munkaidőt teljesít. Ezért a törvény külön szabályozza, hogy ilyen esetben hogyan alakul a munkavállaló díjazása (Mt. 156. §). A szabály lényege, hogy az egyenlőtlen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.

Helyettesítési díj

Kérdés: Műszakvezetői beosztásban dolgozom a munkahelyemen. Munkaterületem sajátossága, hogy itt csak képzett gépkezelők dolgoznak, azaz hiányzásuk esetén helyettesítésüket diákkal, lízingelt munkaerővel nem lehet megoldani. Ez évben az ilyen hiányzások miatt én a műszakvezetői munkaköröm mellett nagyon sok munkanapon keresztül helyettesítettem az egyik beosztottamat. Jár-e nekem ezért helyettesítési díj?
Részlet az állásfoglalásából: […] A törvény szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Idesorolható a kérdés szerinti helyettesítés is, amikor a munkavállaló a munkáltató utasítására ideiglenesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.

Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 4/2013. KMK véleményben kifejtettek alapján az anyagi jogerő a keresettel érvényesített joghoz fűződik, ezért a jogerős ítélettel el nem bírált igények az elévülési időn belül érvényesíthetőek. Ilyen például az is, ha a jogerős ítélet meghozatalakor az igény nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.

Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, és a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaviszony-megszüntetés keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Lányom megváltozott munkaképességű, a jelenlegi munkahelyén 2017 júliusában kezdett dolgozni, augusztus végétől azonban kórházi ellátásban részesül, most is keresőképtelen. 2017. november 8-án levélben kapta meg a felmondását és az azzal kapcsolatos papírokat. Ekkor még a próbaidejét töltötte. Jelenleg a lakóhelyétől távol, Budapesten van egy rehabilitációs központban. Mit lehet ilyen esetben tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy lánya az Mt. szerinti munkaviszonyban állt a munkáltatóval. Mivel a munkaviszonya 2017 júliusában jött létre, a próbaidő csak abban az esetben tarthatott még novemberben is, ha a munkáltatóra olyan kollektív szerződés vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.

Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására

Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ön által írottakból arra lehet következtetni, hogy a munkaköre lényegében nem fog változni, "csupán" a munkáltató által használt technológia módosul részben, valamint a beosztottjainak száma fog bővülni. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely a munkakörbe tartozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.
Kapcsolódó címkék:    

Tanulmányi költségek köre

Kérdés: Milyen további költséget írhat bele a munkáltató a tanulmányi szerződésbe a tanfolyami díjon felül (pl. útiköltség, szállásdíj, a tanfolyam alatt járó munkabér)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 229. §-ának (1) bekezdése a tanulmányi szerződés tartalmáról csak annyit mond, hogy a munkáltató a tanulmányok alatt támogatást nyújt. A támogatás mibenlétének meghatározása a felek szabad szerződéses akaratán múlik azzal, hogy nem köthető szerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.

Munkavállaló hazaszállítása

Kérdés: Köteles-e hazavinni engem a céges busz aznap, amely napon felmondott nekem a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkavállalók részére a munkába járást megkönnyítheti oly módon, hogy céges buszt biztosít számukra (csoportos személyszállítás). Azt, hogy ennek igénybevétele milyen feltételekkel történhet, a munkáltató belső szabályzata, döntése vagy gyakorlata...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.
1
…
44
45
46
…
174