Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Munkaügyes fórumon olvastam az alábbit: "Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% »túlórapótlékot« is kell fizetni." Önök szerint egyszerűsített foglalkoztatásban annál a személynél, aki egy napot dolgozik, 12 órát, amiből 1 óra szünet, akkor a dolgozónak jár túlóra? Miért kellene neki túlórát fizetni, amikor ő csak egy napot dolgozik? Felmerülhet egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan egyáltalán a túlóra fogalma?
Részlet az állásfoglalásából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a törvény tételesen meghatározza, hogy mely szabályokat nem kell alkalmazni (Mt. 203. §). A napi munkaidőre (Mt. 92. §), valamint a rendkívüli munkaidőre (Mt. 107. §) és annak díjazására (Mt. 143. §) vonatkozó szabályok a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.

Bérpótlékra való jogosultság készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Háziorvosi ügyeletet ellátó munkáltató (akinek a tevékenysége a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul) munkavállalói 18 órától másnap reggel 8 óráig dolgoznak, készenléti jellegű munkakörben, a hét minden napján, kéthavi munkaidőkeretben. Kell-e számukra éjszakai pótlékot, vasárnapra, valamint munkaszüneti napra bérpótlékot fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egészségügyi szolgáltató munkáltató az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdése, illetőleg 102. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján vasárnap is rendeltetése folytán működő munkáltatónak minősül, mivel tevékenységére baleset, egészséget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.

Határidő és időtartam számítása – eltérő szabályok

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal nem voltunk megelégedve. A szerződésében három hónap próbaidőt kötöttünk ki. A próbaidő 2014. szeptember 27-én, szombaton telt le. Mivel előző nap a munkavállaló nem jött be dolgozni, mi postán feladtuk neki a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, melyet a következő hétfőn kézhez is vett. Most azonban azzal keresett meg a munkavállaló, hogy jogellenes volt a felmondásunk, mivel a próbaidő letelte után mondtunk fel neki, és ezért bírósághoz is fog fordulni. Megalapozott lehet a követelése, hiszen mi még a próbaidő alatt feladtuk neki a nyilatkozatunkat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.

Szabadság – ha elfogy év közben

Kérdés: Cégünknél év végén kötelezően ki kell venni 5 nap szabadságot. Sajnos év közben nem minden kolléga figyelt erre, és így valakinek nem maradt ennyi szabadnapja. Mit lehet ilyenkor tenni? Fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg, vagy esetleg a munkaadó adhat egyéb jogcímen pluszszabadnapokat, amiket aztán kivesznek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy a szabadság kiadása a munkáltató feladata, amely ezzel összefüggésben – bizonyos korlátozásokkal – meghatározhatja a szabadság kiadásának időpontját; a szabadság biztosítására elsősorban a munkáltatónak kell figyelmet fordítania [Mt. 122...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadságról való lemondás

Kérdés: Hogyan lehet jogszerűen lemondania a munkavállalónak a szabadságról?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 116-121. §-ai határozzák meg a munkavállalót megillető szabadságnapok számát, az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének f) pontja pedig e törvényi rendelkezésektől – akár kollektív szerződésben, akár a felek megállapodásában – csak a munkavállaló javára enged...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Kötetlen munkarend és munkaidőkeret kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Az egyik csoportvezetőnk munkaszerződésének értelmezéséhez kérem segítségüket. A munkaszerződés egyik pontja szerint a munkavállaló munkarendje kötetlen, és kimondja, hogy nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, mivel a dolgozó maga osztja be az idejét. Ugyanakkor ezt a pontot soha nem alkalmaztuk, mivel munkája természete miatt mindig bent ül az irodában a gépe előtt, tehát a munkaidő-beosztása adott volt. Másrészt, a szerződése egy másik pontja azt mondja, hogy egyhetes munkaidőkeretben kerül sor a foglalkoztatására. A kollektív szerződésünk viszont háromhavi munkaidőkeretet ír elő majdnem minden szervezeti egységre, arra is, amelyben ő dolgozik. Kell-e munkaidő-nyilvántartást vezetnünk az ő esetében, illetve alkalmazhatjuk-e rá is a háromhavi keretet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkaszerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálytól, így többek között kollektív szerződéstől általában a munkavállaló javára eltérhet [Mt. 43. § (1)–(2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.

Azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló jogvesztő határidő, a munkaviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: A cégnél dolgozó takarítónőt lopáson értük. A munkáltatói jogkör gyakorlója ekkor sajnos éppen szabadságon volt, így, bár telefonon értesítettük, a távollétében nem akart dönteni a munkavállaló sorsáról. Két héttel később meghozta a döntését, éppen az azt követő tizenötödik napon, hogy tudomást szerzett az esetről. A munkavállalóval az azonnali hatályú felmondást postán közöltük. Most azzal fenyegetőzik, hogy beperel bennünket, mert határidőn túl mondtunk fel neki. Engedjünk a követeléseinek, vagy egy perben sikeresen meg tudjuk védeni az azonnali hatályú felmondásunkat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.

Állásból felfüggesztés – nem állásidő

Kérdés: Kollektív szerződésünk alapján az egyik munkavállalónkkal szemben, aki pénzt fogadott el a cég ügyfeleitől, kivizsgálást kezdeményezett az ügyvezető. Egyben felfüggesztette a munkavállalót a munkavégzés alól, mert félő volt, hogy eltünteti a bizonyítékokat. Kérdésem, hogy erre az időre kell-e neki állásidőre járó alapbért fizetnünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 55. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Teljesítménypótlék a havibérben

Kérdés: Havibérben történik a munkavállalóink foglalkoztatása, és ebbe a havibérbe szeretnénk beépíteni a minőségi pótlékot. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a dolgozó alapbére bruttó 200 000 Ft; a cél pedig, hogy vezetői döntés alapján ennek 10%-a megvonásra kerülhessen. A következő szöveget javasolták beírni a munkaszerződésbe: "A 4. pontban megállapított alapbér 10,00%-a minőségi pótlék. Nem megfelelő teljesítmény vagy munkavégzés esetén a vezető javaslatára a minőségi pótlék visszavonásra kerül." Megfelel ez a kikötés annak, amit szeretnénk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló munkaszerződésében az alapbért meg kell határozni; az alapbér minden esetben időbér [Mt. 45. § (1) bek., 136. § (2) bek.]. Az a bér (bérelem), amit a munkavállaló teljesítménye alapján jár, teljesítménybér és nem alapbér. Az alapbérbe a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.

Munkaszüneti napi pótlék ügyeleti időre

Kérdés: A munkáltató rendeltetésénél fogva munkaszüneti napon is működőnek minősül. Tevékenységünkből eredően rendszeresen teljesítenek ügyeletet is a kollégák, amely olykor munkaszüneti napra esik. Kérdésem, hogy a munkaszüneti napi pótlékot ki kell-e fizetni arra az időre is, amikor munkaszüneti napon ügyeletben van a munkavállaló, vagy csak a tényleges munkavégzés idejére? Mi a teendő akkor, ha a munka jellege miatt a munkavégzéssel töltött idő nem különíthető el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A törvény szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100%-os mértékű bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Annak tehát nincs jelentősége, hogy a munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül-e sor. Az ügyelet ideje teljes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.
1
…
113
114
115
…
174