Jegyző felesége könyvel – az összeférhetetlenség kérdése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy polgármesteri hivatalban a jegyzőnek a felesége vagy az élettársa a könyvelő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján, ha az általa ellátott feladat közvetlenül nem függ össze a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatásköreinek gyakorlásával, valamint ügyviteli feladat ellátására sem irányul. Ilyen lehet például az önkormányzat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 28.

Özvegyi nyugdíj és kártérítés

Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Néhai férje esetében erről lehet szó, a hóügyelet után hazafelé tartva őt ért baleset nem minősült munkabalesetnek, tehát ez a munkáltató kártérítési felelősségét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:      

Online munkaidő-nyilvántartás

Kérdés: Munkahelyemen rugalmas munkaidőben dolgozunk, és online munkaidő-nyilvántartást vezetünk. Ebben rögzítjük a munkaidő kezdetét, hozzárendelve az elvégzendő feladatot is. A munkáltató lehetőséget biztosít, hogy otthonról is beléphessünk ebbe a rendszerbe, és így dolgozzunk. Az erre vonatkozó szabályokra lennék kíváncsi, valamint hogy az így vezetett munkaidő-nyilvántartó rendszer megfelel-e a követelményeknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavégzés kezdő és befejező időpontját. Tartalmaznia kell a nyilvántartásnak a rendkívüli munkavégzés, a készenlét és az ügyelet kezdő és befejező időpontját. A nyilvántartásnak közvetetten alkalmasnak kell lennie a munkaközi szünet, a napi pihenőidő,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető díjazásáról szóló döntés

Kérdés: Egy kétszemélyes korlátolt felelősségű társaság nyugdíjas többségi tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését. Lehetséges-e a havi jövedelmének megemelése, amennyiben a kisebbségi tulajdonos a taggyűlésen nem járul hozzá az ügyvezető havi díjazásának megemeléséhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza [Ptk. 3:4. § (3) bek. b) pont].Elsősorban a tagok által a társasági szerződésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 21.
Kapcsolódó címkék:      

Kollégiumi nevelőtanári ügyelet nem látható el megbízással

Kérdés: Az iskola saját dolgozója megbízási szerződéssel elláthat-e az iskolához tartozó kollégiumban éjszakai ügyeletet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...biztosítását, valamint az iskolában nem tartózkodó, illetve kollégiumi foglalkozáson éppen részt nem vevő tanulók pedagógiai felügyeletét [Nkt. 28. § (2)–(3) bek.].Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése kimondja: nevelő-oktató munka – ideértve a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 1.

Adatok mentésének megtagadása céges laptopról

Kérdés: Vezető beosztásban voltam egy kisvállalkozásnál. A munkaviszonyom ellátásához a cégtől kaptam egy laptopot, amit szóbeli megegyezés alapján magáncélra is használhattam munkaidőn kívül. A munkáltatóm teljesen váratlanul felmondott nekem, és azonnal visszavette a laptopot is, nem maradt időm a személyes dokumentumaim mentésére és törlésére. Azóta nem is engedett a géphez hozzáférést, holott többször kértem, hogy a jelenlétében hadd mentsem le a saját dokumentumaimat. Megteheti, hogy megtagadja a személyes dokumentumaim, képeim lementését?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ha a kezelése jogellenes [Infotv. 17. § (2) bek. a) pont].A törlés egyik módja, ha munkáltató engedélyezi, hogy a munkavállaló felügyelet mellett maga végezze el személyes adatainak mentését és a laptopról történő törlését. Ez esetünkben annál is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Pótlékátalány megállapítása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bármely törvényi pótlékot (így a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is) magában foglaló, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a kórház költségvetésből működő intézmény, akkor az Mt. szabályai mellett a Kjt. szabályait is alkalmazni kell, mivel az ott dolgozók közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az Mt.-nek ehhez nem kell "kitérnie a Kjt.-re", hiszen a két törvény viszonya éppen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 1.

Pedagógus szakmai gyakorlati idejének számítása

Kérdés: 1994-től a városi önkormányzatnál oktatási referensként álltam köztisztviselői jogviszonyban, pedagógus végzettségem alapján. Közreműködtem a fenntartói felügyeleti és a szakmai törvényességi felügyeleti feladatok ellátásában. Tavaly kerültem át a szakszolgálati intézményhez. Pedagógus besorolásomhoz, a minősítő eljárásban való részvételemhez lenne szükségem ezeknek az időknek a szakmai gyakorlatként való figyelembevételére, amire tudtom szerint minisztériumi igazolás alapján van lehetőségem. Kérhetem-e az igazolás kiadását?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...gyermek nevelése, oktatása tekintetében ellátja. A városi polgármesteri hivatalnál oktatási referens munkakörben ellátott fenntartói felügyeleti, szakmai törvényességi feladatok azonban a városi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...készenlét – az ügyelet mellett – a rendes munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti. Ügyelet esetén a munkáltató, készenlét esetén a munkavállaló határozza meg a tartózkodás helyét. Az ügyelet otthonról nem teljesíthető, a lényege éppen az, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.
1
…
18
19
20
…
30