286 talált cikk az ügyelet kifejezésre

Kérdés: A munkavállalónkat normál munkaidő-beosztásban hétfőtől péntekig 6-14 óráig foglalkoztatjuk, a 20 perc munkaközi szünet része a munkaidőnek. Készenlétet rendelünk el a munkavállalónak. Ha a készenlét alatt munkát végez, az Mt. 99. §-ában meghatározott napi 12 órás, heti 48 órás munkaidő-maximumot be kell tartani? A készenlét idejét az éves rendkívüli munkaidő 250 órás keretébe bele kell számítani? Munkavégzés esetén megkapja a ledolgozott időre járó munkabérét és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot. A munkavégzés időtartamára csak a 20%, vagy a munkavégzés időpontjától függő bérpótlék is jár? Például éjszakai pótlék esetén 20+15% bérpótlékot kell fizetni? Ha egy hétközi napon 18-21 óráig munkát végez, akkor a 30% bérpótlék nem jár, mert az Mt. 141. §-ában foglal­taknak nem felel meg?

Kérdés: Véleményünk szerint a 2251-es válasznál egy nagyon fontos momentum kimaradt, tekintettel a 1700/2012. Korm. határozatra. E határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szól, és ennek 1.1. és 1.6. pontja sajnos nagy valószínűséggel nem teszi lehetővé a kérdező munkáltatójánál történő továbbfoglalkoztatást. Bár hozzá kell tennem, hogy mi sem ismerünk a témával kapcsolatos minden információt.

Kérdés: A munkaszerződésben a pótlékátalány összegét kötelező számszerűsíteni, vagy elegendő annak feltüntetése, hogy a felek megállapodnak bruttó 150 000 Ft alapbérben, ami tartalmazza a beosztás szerint délután 6 és 9 közötti munkavégzésre jutó pótlékátalányt is?

Kérdés: Napi 24 órás felügyeletet igénylő idősek ápoló-gondozó otthonában, folyamatos 12 órás műszakrendben ápolási, gondozási tevékenységet végző munkavállalót csak a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg a 100% bérpótlék, vagy mindegyik munkaszüneti napon? Illetve vasárnapi munkavégzés esetén jár-e vasárnapi pótlék?

Kérdés: Idősek otthonában munkaviszonyban dolgozó nővérek és segédápolók többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakásként és nappalosként, vasárnap és ünnepnapon is dolgoznak kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ai alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-ának alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Mennyivel kellene megnövelni az alapbért, illetve hogyan kellene az átalányt meghatározni (esetleg tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék)?

Kérdés: Ügyelet alatt hogyan kell pótlékot fizetni? Az ügyelet teljes tartamára, ha jól gondolom, nem jár a munkavállaló alapbére, csak a pótlék. Mi a helyzet akkor, ha az ügyelet alatt munkavégzés történik? Kell alapbért kifizetni akkor, ha a nem mérhető munkavégzés alatt 50%-os pótlékot állapítunk meg, vagy itt is elég csak a pótlék megfizetése?

Kérdés: Ha egy dolgozónknak készenlétátalányt határozunk meg, az része a távolléti díjnak? A szabadság az alapbére után számolódik, és a havi átalány eredeti összegben számfejtésre kerül? Ilyen esetben szükséges a munkaidő-nyilvántartáson jelölni a készenléti órákat? A 168 órás korlát vonatkozik készenlétátalányban részesülő munkavállalóra is?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak felmondtunk, 3 havi végkielégítés jár neki, és az elmúlt 6 hónap átlagában a teljesített készenléti órák száma meghaladta a 96 órát. A végkielégítésnél a távolléti díj esedékessége a felmondás dátuma. Ilyen esetben számolhatjuk a 6 hónapot a felmondás közlését megelőző hónap végétől, hogy ne tört hónapokat kapjunk? A végkielégítést hogyan számolom ki? Milyen óraszámmal, hány órára kell rászámolnom a bérpótlékot? Alkalmazható ilyen esetben a 174 óra?

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?

Kérdés: Háziorvosi ügyeletet ellátó munkáltató (akinek a tevékenysége a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul) munkavállalói 18 órától másnap reggel 8 óráig dolgoznak, készenléti jellegű munkakörben, a hét minden napján, kéthavi munkaidőkeretben. Kell-e számukra éjszakai pótlékot, vasárnapra, valamint munkaszüneti napra bérpótlékot fizetni?