Magáncélú autóhasználattal okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
Részlet a válaszából: […] ...munkáját nem amunkáltató utasításainak, illetve a munkavégzésre vonatkozó szakmai,jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi, tévedésből vagy figyelmetlenségből,s ezzel okoz kárt munkáltatójának.Ha a munkavállaló a munkáltató tudta és engedélye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
Részlet a válaszából: […] ...akkor saját jognyilatkozatát kell utóbb megtámadnia bíróságelőtt, ha ezen változtatni kíván. Erre pedig csak akarathibára (tévedés,megtévesztés, fenyegetés) hivatkozással, és csak 30 napon belül van lehetőség(Mt. 7. §).Mindazonáltal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Érvénytelen közalkalmazotti jogviszony – ha nincs meg a végzettség

Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.
Részlet a válaszából: […] ...ismerte, és annak ellenére létesített velejogviszonyt, hogy azok nem feleltek meg a törvényi előírásoknak. Nem menthetiki a munkáltató a "tévedését" azzal, hogy nem ismerte a vonatkozó jogszabályirendelkezéseket. Így a szóban forgó közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt

Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Az ítélkezési gyakorlat alapján a rendkívüli felmondásindokául megjelölt kötelezettségszegést, jelen esetben a téves utalást amunkavállaló elkövetéskori munkaköre, beosztása és szakismerete alapján kellmegítélni. Figyelembe kell venni a munkaszervezetben betöltött helyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rosszul kiszámolt fizetés?

Kérdés: Többször észrevettem, hogy a fizetésemnél több száz forint eltérés van. Most már 3000 Ft is volt, és mikor szóltam, azt a választ kaptam, hogy a program és a kézi számolás között lehetnek eltérések, de azóta sem korrigálták a különbözetet. Erről szeretnék felvilágosítást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...is (Mt. 3. §).Mindezek alapján, ha Önnek kifogása van, a munkáltatóköteles számot adni az eltérés okairól, és a tévedést korrigálni. Amunkavállaló szempontjából indifferens, hogy programmal vagy anélkül számítjaki a munkáltató a munkabért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Minimálbérnél alacsonyabb személyi alapbér

Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 144. § (1) bekezdése szerint személyi alapbérkéntlegalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár, ettől a felekérvényesen egybehangzó akarattal sem térhetnek el. Ha a felek amunkaszerződésben a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...különleges körülmények (pl. atények kirívóan okszerűtlen értékelése, illetve a kirívóan súlyosjogalkalmazási, jogértelmezési tévedés) értékelhető a kártérítési felelősségetmegalapozó felróható magatartásként (EBH 2001. 526., EBH2002. 750.). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Keresőképtelenséget okozó betegség – táppénz vagy betegszabadság?

Kérdés: A következők merültek fel bennem a 2008. 08. 11-i szám 82. kérdése és a megadott válaszuk alapján. E szerint az a lényeg, hogy a folyamatos keresőképtelenséget igazoló utolsó orvosi igazoláson – mely szerint a munkavállaló keresőképtelen volt 2008. március 20-ig – szerepelt-e, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től? A kérdés feltevéséből nem derül ki egyértelműen, hogy keresőképesnek nyilvánította-e az orvos a munkavállalót. Feltevésem szerint igen, mivel 2008. 03. 20. csütörtök volt. A másnap megállapított keresőképtelenség már egy új eset, melyre a tárgyévi szabályok érvényesek, azaz 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jogosult táppénzre a munkavállaló a 2007. évi jövedelme alapján. Azonban, ha nem szerepelt az igazoláson, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től, akkor valóban tévedésen alapul az egészségpénztár felszólítása.
Részlet a válaszából: […] Az eredeti kérdés szempontjából – nevezetesen, hogy atavalyról áthúzódó, folyamatosan, de más orvosi okból fennállókeresőképtelenség munkajogilag megszakad-e vagy sem, így a táppénzt követőenbetegszabadságot kell-e kiadni – nem a betegség orvosi oka számít, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Károkozás megállapítása büntetőítéletben

Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
Részlet a válaszából: […] ...átvétele esetén is – vétkességtől függetlenül – a teljes kárt kötelesmegtéríteni.Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagytévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el [Btk. 318. § (1)bekezdés]. A csalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Betegszabadság – a tárgyévi elszámolás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban újabb igényjogosultság tehát nem keletkezhet.Megítélésünk szerint az egészségbiztosítási pénztár felszólítása jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
4
5
6