59 talált állásfoglalás a tévedés kifejezésre

Kérdés: Bár klinikánkon a leterheltség miatt nincs lehetőség a szabadságok kiadására, a közalkalmazottak (orvosok, ápolónők) jogviszonyának esetleges megszűnése esetén arra sincs pénze a klinikának, hogy a szabadságmegváltást kifizesse. Mivel a belső ellenőrzés a jogszerű működést is megkívánja, ezért most mindenkivel aláíratnak egy papírt, hogy az éves szabadságának meghatározott részéről – esetemben 20 munkanapról – lemond. Érvényes ez?

Kérdés: Egyik munkavállalónk a GYED lejárta után nem igényelte időben a GYES-t, így van a két ellátás között nyolc nap, amelyet egyik juttatás sem fed le. Mivel négy hónap eltelt azóta, és csak most derült ki, hogy elszámolta magát, visszamenőlegesen nem tudja rendezni a hiányzó napokat. Visszamenőlegesen mi sem tudunk szabadságot számfejteni neki. Ebben az esetben milyen jogcímen tüntessük fel a nyolc kieső napot?

Kérdés: Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?

Kérdés: Vállalkozásunknál a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető. Mivel a vállalkozás több telephelyen végez tevékenységet, a munkáltatói jogokat "meghatalmazás útján" a telephelyek vezetőire ruházta. Ebből következően a munkaszerződést a munkavállalókkal a telephely vezetője kötötte meg, noha abban továbbra is az szerepel, hogy a munkáltatói jogkört az ügyvezető gyakorolja. Nemrégiben az egyik munkavállalónk munkaviszonyát a telephely vezetője és a munkavállaló közös megegyezéssel szüntette meg. Megtámadhatja-e a munkavállaló a munkaviszony megszüntetését arra hivatkozva, hogy azt nem ügyvezető, hanem a telephely vezetője írta alá?

Kérdés: Hó végével felmentettük az egyik, prémiumévek programba való belépéshez szükséges feltételekkel rendelkező alkalmazottunkat. Időarányosan elég sok szabadsága maradt, a prémium­évek programban azonban tudom, hogy nem jár szabadság. Jogszerűen megváltható-e a szabadság? Ha nem, van-e lehetőség arra, hogy – természetesen beleegyezésével – visszavonjuk felmentését, és először természetben kiadjuk a szabadságát, majd az alkalmazottal egyetértésben közös megegyezéssel módosítsuk a kinevezését a programba való belépés céljából.

Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?

Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?

Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.