54 cikk rendezése:
41. cikk / 54 Felmentett prémiuméves – a felmentés visszavonása és a szabadság kérdése
Kérdés: Hó végével felmentettük az egyik, prémiumévek programba való belépéshez szükséges feltételekkel rendelkező alkalmazottunkat. Időarányosan elég sok szabadsága maradt, a prémiumévek programban azonban tudom, hogy nem jár szabadság. Jogszerűen megváltható-e a szabadság? Ha nem, van-e lehetőség arra, hogy – természetesen beleegyezésével – visszavonjuk felmentését, és először természetben kiadjuk a szabadságát, majd az alkalmazottal egyetértésben közös megegyezéssel módosítsuk a kinevezését a programba való belépés céljából.
42. cikk / 54 Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor – mit tehet a munkáltató?
Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
43. cikk / 54 Magáncélú autóhasználattal okozott kár
Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
44. cikk / 54 Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
45. cikk / 54 Érvénytelen közalkalmazotti jogviszony – ha nincs meg a végzettség
Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.
46. cikk / 54 Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt
Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
47. cikk / 54 Rosszul kiszámolt fizetés?
Kérdés: Többször észrevettem, hogy a fizetésemnél több száz forint eltérés van. Most már 3000 Ft is volt, és mikor szóltam, azt a választ kaptam, hogy a program és a kézi számolás között lehetnek eltérések, de azóta sem korrigálták a különbözetet. Erről szeretnék felvilágosítást kapni.
48. cikk / 54 Minimálbérnél alacsonyabb személyi alapbér
Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?
49. cikk / 54 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
50. cikk / 54 Keresőképtelenséget okozó betegség – táppénz vagy betegszabadság?
Kérdés: A következők merültek fel bennem a 2008. 08. 11-i szám 82. kérdése és a megadott válaszuk alapján. E szerint az a lényeg, hogy a folyamatos keresőképtelenséget igazoló utolsó orvosi igazoláson – mely szerint a munkavállaló keresőképtelen volt 2008. március 20-ig – szerepelt-e, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től? A kérdés feltevéséből nem derül ki egyértelműen, hogy keresőképesnek nyilvánította-e az orvos a munkavállalót. Feltevésem szerint igen, mivel 2008. 03. 20. csütörtök volt. A másnap megállapított keresőképtelenség már egy új eset, melyre a tárgyévi szabályok érvényesek, azaz 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jogosult táppénzre a munkavállaló a 2007. évi jövedelme alapján. Azonban, ha nem szerepelt az igazoláson, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től, akkor valóban tévedésen alapul az egészségpénztár felszólítása.
