Közalkalmazott pótszabadsága téves besorolás esetén

Kérdés: Intézményünknél a revízió során kiderült, hogy egy közalkalmazott tévesen volt besorolva. Az előresorolás után az elmúlt három évre visszamenőleg kiszámolt többletszabadságait mikor és hogyan veheti ki a dolgozó? Milyen szabályai vannak ennek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...amelyek a tárgyévet megelőző időszakra jártak, a törvényes kiadási határidő már eltelt. Erre tekintettel a munkáltatónak célszerű a tévedés felismerését követően minél előbb kiadni az elmaradt szabadságnapokat. A szabadság pénzbeli megváltására azonban ebben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 15.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés várandósság idején

Kérdés: Munkavállalónkról a próbaidő lejártát követően derült csak ki, hogy egyáltalán nem alkalmas munkakörének ellátására, ezért közös megegyezést ajánlottunk fel számára, amit ő elfogadott. Két héttel később értesített minket arról, hogy várandós, amit akkor még nem tudott, de mivel már akkor is az volt, szeretné, ha az egész megszüntetést "visszacsinálnánk", mivel ennek tudatában nem ment volna bele. Kötelesek vagyunk visszavenni? Beperelhet-e minket arra hivatkozva, hogy megszüntettük a munkaviszonyát a terhessége alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem támadhatja meg eredményesen a közös megegyezést, mivel lehetséges ugyan, hogy annak megkötésekor lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, ám ezt a tévedését nem a munkáltató okozta, illetve azt fel nem ismerhette. Nem hivatkozhat alappal arra sem, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.

Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján emellett arra lehet következtetni, hogy az intézményvezető egy lényeges körülmény tekintetében tévesztette meg, ejtette tévedésbe a munkáltatót. A munkáltató a valódi végzettség ismeretében a jogszabályi kötöttség miatt nagy valószínűséggel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Korlátozott belátási képességű vezérigazgató

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaideje és munkabére csökkentését tartalmazó módosítását aláírta, utóbb csak a saját jognyilatkozatát támadhatja meg, tévedésre, megtévesztésre vagy fenyegetésre hivatkozással, és csak 30 napon belül. 30 nap a megtámadási határidő a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.

Munkaszerződés-módosítás érvénytelensége

Kérdés: Visszavonható-e az a munkaszerződés-módosítás, amely a munkavállalók megtévesztésével került aláírásra, illetve ha az bizonyos jogszabályok kijátszásának, kikerülésének céljával jött létre? További kérdés, hogy ilyen esetben beállhat-e munkaszerződés-módosítás érvénytelensége?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a fél megtámadhatja a megállapodást, ha a munkaszerződés módosításának megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, és ezt a tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Megtámadhatja a megállapodást az is, aki azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 20.

Kötelező felmentés helyett közös megegyezés

Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a megállapodás megtámadható, ha a fél a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...távolléti díjat fizet a munkavállalónak. Ha azonban utólag megállapítja, hogy az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés idejére tévedésből jogosulatlanul fizetett távollégi díjat, a jogalap nélkül kifizetett összeget hatvan napon belül követelheti vissza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 7.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása

Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...van lehetőség. A megállapodás akkor támadható meg, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, vagy ha a szerződéskötéskor lényeges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Jogalap nélkül felvett végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Egy munkavállalónknak tévedésből egy hónappal elszámoltuk a végkielégítése mértékét, és így 3 havi helyett 4 havi távolléti díjat, azaz 350 000 Ft-tal többet fizettünk ki neki tavaly. Ha vissza akarjuk követelni tőle, akkor azt milyen határidőben és formában tehetjük meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Miután a végkielégítés nem tekintendő munkabérnek, a munkáltató az igényét a hároméves elévülési időn belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 22.

Más munkavállalót megillető munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Két munkavállalónk élettársként élt, és közös bankszámlájuk volt, amelyre mindkettejük fizetése utalással került kifizetésre. Az élettársi kapcsolat megszakadt, és az egyik munkavállaló be is jelentette, hogy új bankszámlaszámra kéri a fizetését. Ez az információ viszont későn jutott el a bérszámfejtési osztályra, és a fizetése a korábbi közös számlájukra került elutalásra. Ilyen esetben a munkáltató alappal követelheti vissza a másik munkavállalótól azt a bért, amelyet tévedésből utalt rossz helyre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a jogalap nélkül felvett munkabért köteles visszafizetni a munkáltatónak. A munkáltató követelését bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.
1
2
3
4
…
6