620 talált cikk a teljes munkaidő kifejezésre

Kérdés: Egyes munkavállalóink a havibérükön felül változó összegű teljesítménybért is kapnak. Tehát egyszerre idő- és teljesítménybéresek. Nekik munkaszüneti napra jár-e távolléti díj? Ha igen, akkor a távolléti díjból csak a teljesítménybérrészt, valamint a bérpótlékrészt kell figyelembe venni, és az alapbért nem? Ezt azért feltételezem, mert az alapbér arányos részét amúgy is megkapja a munkaszüneti napra.

Kérdés: Szabadságok nyilvántartása és kiadása: az egyik munkaterületen az eddigi napi 8 órás munkarend helyett munkaidőkeret kerül bevezetésre, a munka intenzitásától függően 12 óra is lehet a munkaidő, ami a nyári időszakban szinte állandósul. A szabadságot, melyet eddig napban tartottunk nyilván, és 8 órás munkanapra adtunk ki, ezek után mennyivel kell számolni? Ha eddig napban tartottuk nyilván a szabadságot, év közben hogy lehet áttérni ennél a néhány dolgozónál a szabadság órában való nyilvántartására, kiadására? Vagy ezután is, ha napi 12 órát dolgozik, a szabadsága 8 órát fog érni?

Kérdés: Folyamatos műszakban dolgozom. Március 15-én elvileg dolgozni kellett volna, de mivel ünnepnap, ezért nem kellett menni. Az érdekelne, hogy arra a napra jár-e fizetett ünnep vagy nem?

Kérdés: Az egyik telephelyünkön a recepciós szolgálat kialakításához kérem segítségüket. Jelenleg három kollégát foglalkoztatunk recepciós munkakörben. Az irodaház igényei szerint havi 200-210 óra teljesítendő munkaidő jutna egy főre, amit viszont a napi 8 órás munkaidővel nem tudunk kihozni. Van-e más lehetőségünk, mint a létszám bővítése vagy a rendszeres túlóráztatás?

Kérdés: Órabéres dolgozónak, ha munkaidőkeretben van foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben, és rendes munkaidőben munkaszüneti napon munkát végez, akkor jár neki a távolléti díj az ünnepre, az alapbére és a 100% bérpótlék is?

Kérdés: Dolgozóink háromhavi munkaidőkeretben és órabéres formában dolgoznak. Az első két hónapban a ténylegesen ledolgozott órák és az órabér szorzata a havibérük az esetleges pótlékokkal együtt, majd a harmadik hónap végén kell a három hónap ledolgozható munkaóráinak alapulvételével megállapítani, hogy többet vagy kevesebbet dolgoztak? Ha többet, akkor túlórapótlékot kapnak, ha kevesebbet, akkor a különbözetre átlagbért?

Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?

Kérdés: A munkavállalóinkat 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A termelési igények miatt a munkaidőkeretet szeretnénk meghosszabbítani 4 havira, amit a munkáltató még egyoldalúan is elrendelhet. Önök szerint van ennek akadálya? A közelmúltban azt olvastam, hogy a munkáltatónak van erre lehetősége, de más véleményeket is hallottam már.

Kérdés: Társaságunk gyógyszertárként működik. Az új törvények értelmében meghatározott számú gyógyszerésszel lehet csak működtetni. Ugyanakkor a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a hiányzó létszámot helyettesítéssel oldjuk meg. Nem tudjuk azonban értelmezni, hogy ez milyen jogviszonyban lehetséges. Társaságunk esetében a hiányzó órákra nem kell egy teljes munkaidős gyógyszerészt foglalkoztatni, ezért úgy döntöttünk, hogy a hiányzó órákra – ami természetesen havonta változó – egy másik betéti társasággal megbízási szerződést kötünk gyógyszerész helyettesítésére. Viszont a gyógyszertár működésének jellegéből adódóan számos olyan ismérv van, amellyel a hatóságok a megbízási szerződést akár munkaszerződéssé is nyilváníthatják. Gondolok itt arra, hogy a tevékenységét a helyettes csak a gyógyszertárban végezheti, az engedélyben szereplő nyitvatartási időben és természetesen a személyi jogos gyógyszerész vezetése alatt. Mi a megoldás? Lehet megbízási szerződés két társaság között gyógyszerész helyettesítésére?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazunk kölcsönvevőként munkavállalókat. A saját munkatársainkat hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk, és ebben a rendszerben szeretnénk alkalmazni a kölcsönzött munkaerőt is. A kölcsönbeadó egy hónapos munkaszerződéseket köt velük, amelyeket – ha a munkavállalóra még szükség van – egy-egy hónapra meghosszabbít. Legutóbb azt jelezte, hogy ilyen esetben nincs lehetőségünk hat hónapos munkaidőkeret alkalmazására. Milyen alapon mondhatja ezt?