Munkaidőkeret maximális tartama

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazunk kölcsönvevőként munkavállalókat. A saját munkatársainkat hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk, és ebben a rendszerben szeretnénk alkalmazni a kölcsönzött munkaerőt is. A kölcsönbeadó egy hónapos munkaszerződéseket köt velük, amelyeket – ha a munkavállalóra még szükség van – egy-egy hónapra meghosszabbít. Legutóbb azt jelezte, hogy ilyen esetben nincs lehetőségünk hat hónapos munkaidőkeret alkalmazására. Milyen alapon mondhatja ezt?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Munkaidőkeret készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Vagyonvédelmi vállalkozás 24/48 órás rendszerben, írásban foglalt megállapodás alapján foglalkoztat készenléti jellegűvé minősített munkakörben, 3 havi munkaidőkeretben dolgozókat. A dolgozók bére órabéralapú elszámoláson alapul. A háromhavi munkaidőkeretet mi alapján kell megállapítani? A 3 hónapra eső munkanapok számának 8-cal történő szorzata adja? Avagy az ilyen jellegű munkakörnél a készenléti jelleg miatt emelkedik a normál munkaidő mértéke? Konkrétan pl. egy 20 munkanapos hónapban a ledolgozott 240-264 órás intervallum alapdíjazású, avagy a 160 órán felüli rész már túlórának minősül?
Részlet a válaszából: […] A teljes munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el [Mt. 92. § (1)–(2) bek.]. Önmagában azonban az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szabadságra járó távolléti díj részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján "a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani". Ha a munkáltató a munkavállaló ez irányú kérésének eleget téve módosította a munkaszerződést, a részmunkaidős munkavállaló ugyanannyi szabadságnapra jogosult, mint amikor teljes munkaidőben foglalkoztatták. Abban a tekintetben viszont különbség áll fenn, hogy számára a részmunkaidővel arányosan csökkentett távolléti díj jár a szabadság napjaira. Hogyan kezeljük a munkavállalónak azt a szabadságát, amit még a szülési szabadsága előtt, teljes munkaidőben foglalkoztatva szerzett?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.
Kapcsolódó címkék:      

Alkalmi munkavállalás és a munkaviszony

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYED-en van. Foglalkoztathatjuk-e alkalmi munkavállalóként hétvégenként, vagy csak munkaviszonyban lehet nálunk?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, az alkalmi munkára irányuló jogviszony is munkaviszonynak minősül, a munkaviszony egy atipikus formája. Így az Efotv. mellett az alkalmi munkavállalóra az Mt. rendelkezései az irányadók – az abban foglalt eltérésekkel. A szabályozás a tipikus munkaviszony és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidő-nyilvántartás és a munkavállaló aláírása

Kérdés: A gyakorlatban rendkívül nagy hibaforrás, ha a munkavállalók vezetik a munkaidő-nyilvántartást. Ezt kiküszöbölendő, megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az Mt. 134. §-ának (3) bekezdésére alapozva a munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás összekapcsolásaként egy olyan nyomtatványt rendszeresít, amelyben eleget tesz annak a követelménynek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre közölni kell? Tehát közli a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást pedig azzal teljesíti, hogy a tervezett munkaidő-beosztásnak megfelelő vagy attól eltérő óraszámot ír a teljesített munkaidő rovatba, ebből pedig kiderül az esetlegesen felmerülő rendkívüli munkaidő óraszáma. Az említett törvényi hivatkozás szerint megfelelő az eljárás, ha ezt a nyomtatványt a munkavállalóval (a lehetőséget megadva neki a változások átnézésére) hónap végén íratja csak alá a munkáltató. Mivel a törvény nem ír elő formai követelményeket a munkaidő-nyilvántartásra, ezért, álláspontom szerint, a naprakészség nem a dolgozó aláírásával valósul meg, hanem a munkaidő kezdetének és végének feltüntetésével. Tehát egy olyan típusú munkaidő-nyilvántartás, amely nem tartalmazza minden beosztás szerinti napon a dolgozó aláírásának a helyét, nem ellentétes a jogszabállyal. Kérem a fenti kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat megosztani!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály szerint a rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartása történhet az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (3) bek.]. Kiemelendő, ez a megoldás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaszüneti napi munka díjazása

Kérdés: Január 1-jére beosztottuk a munkavállalóinkat, rendes munkaidőben, 12 órára. Mindenki órabérben dolgozik. A bérszámfejtő cégünk szerint ilyen esetben, mivel a munkavállaló a munkaszüneti napon dolgozott, nem kell részére fizetett ünnepet adni, csak a munkaszüneti napon végzett munkáért kell bért fizetni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a munkavállalót milyen díjazás illeti meg erre a napra!
Részlet a válaszából: […] Munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás esetén a munkavállalók foglalkoztatása kizárólag munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban lehetséges [Mt. 97. § (3) bek.]. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munka­idő és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Kötetlen munkarend megállapításának módja és feltételei

Kérdés: Üzletkötőink jelenleg teljes munkaidőben, heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő-beosztással dolgoznak. Szeretnénk őket kötetlen munkaidőben foglalkoztatni, és az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése alapján nem szeretnénk a munkaidő-beosztásról és -felhasználásról nyilvántartást vezetni. Közös megegyezéssel történő munkaszerződés módosításával megtehetjük-e ezt, és eltekinthetünk-e a nyilvántartási kötelezettségtől? Van-e valamilyen hátránya a kötetlen munkarendnek a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő nyilvántartásának kötelezettsége alól valóban mentesül a munkáltató, ha a munkavállaló maga jogosult beosztani a munkaidejét. Ez azonban csak a rendes és a rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét nyilvántartására vonatkozik. A szabadsággal kapcsolatos adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Szabadság és fizetés nélküli szabadság – kiadási sorrend

Kérdés: Márciustól fog nálunk dolgozni egy fiatal kolléga részmunkaidőben, heti 8 órás munkaviszonyban. Januárban múlt el 18 éves, de még gimnáziumba jár, nappali tagozatos. Hány nap szabadság jár a fiatalembernek? A félév végén lesznek az érettségi vizsgái, amelyre fizetés nélküli szabadságot szeretne. Úgy tudom, hogy ha valakinek még van szabadsága, akkor nem kérhet fizetés nélküli szabadságot a tanulmányai miatt sem. Hol találom ezt leírva a törvényben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerinti szabadság mértéke naptári évekre van megállapítva. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, részére a szabadság arányos része jár. Ha a szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak. Az augusztusi törvénymódosítás alapján a betegszabadság nem órában, hanem munkanapban lesz kiadva részükre. Mi a helyzet a betegszabadság kiadását követő keresőképtelenséggel? Ilyenkor ezeket a távolléteket is napban kell figyelembe vennünk és elszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a betegszabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaidőkeret meghosszabbításának tilalma

Kérdés: Nemrég olvastam egy kiadványban, hogy a munkaidőkeret meghosszabbítható; ugyanakkor több előadáson ezzel ellentétes álláspontokat is hallottam. Kérem szíves véleményüket a kérdésben!
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és a helyben szokásos, általában ismert módon közzé kell tenni [Mt. 93. § (1), (4) bek.]. A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
1
43
44
45
62