Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása és a munkaidőkeret vége

Kérdés: Határozott időre alkalmazott, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalóink munkaszerződése rövidesen lejár, munkaidőkeretben dolgoznak, a keret lejárta a munkaviszony végével esik egybe. Felmerült, hogy a munkaviszonyt meg kellene hosszabbítanunk 5-6 nappal, mivel a projekt nem fejeződött be. Ha erre sor kerül, de a munkaidőkeretet az eredetileg meghatározott időpontban lezárjuk, milyen beosztható óraszámmal kell számolnunk a meghosszabbítás időszakára? A meghosszabbításra mikor kell túlórát vagy állás­időt elszámolni, minek a figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret lezárását követően ahhoz, hogy a munkavállalókat továbbra is megszakítás nélküli tevékenység keretében lehessen foglalkoztatni, új munkaidőkeretet kell indítani. A munkavállalók számára beosztható munkaidőt az általános munkarend és a (munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alatt a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Kollégiumi nevelőtanárok munkaideje, ügyelete és annak díjazása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 2013. szeptember 1-jei hatálybalépésével – általános szabály szerint – megszűnt a Kt. szerinti kötelező óraszám jogintézménye. E helyett az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdései alkalmazandók, miszerint a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.
Kapcsolódó címkék:        

Munkaszüneti napi pihenőnap megszakítás nélküli tevékenységben

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál megszakítás nélküli munkarendben (24/72, 12/24) foglalkoztatott közalkalmazott nem volt beosztva munkaszüneti (fizetett ünnep) napon, mert pihenőidejét töltötte. Ebben az esetben a fizetett ünnep miatt (amit nem a munkahelyén és nem munkával töltött el) jár-e szabadnap vagy valamilyen juttatás?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napra járó díjazás kapcsán az Mt. az alábbi – közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó – szabályokat tartalmazza. A közalkalmazottat akkor illetné meg távolléti díj a munkaszüneti napra, ha óra- vagy teljesítménybérezés esetén az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Havibér kifizetése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállalóink havibéresek, és őket munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A kérdésem, hogy milyen munkabért kell annak a munkavállalónak fizetni, aki szabadságon van? Részére is a havibér jár az adott hónapban, és csak a munkaidőkeret végén kell elszámolni, vagy a szabadság napjaira a távolléti díjat kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont]. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Rendkívüli munkaidő különböző jogcímen

Kérdés: A munkavállalókat egy hónapos munka­időkeretben foglalkoztatjuk. Adott hónapban a munkavállaló beosztás szerinti havi munkaideje 167 óra volt, és ezenfelül még elrendeltek neki három óra további munkavégzést, amit túlórának számoltunk el. De mi a helyzet azzal, akinek a beosztás szerinti havi munkaideje ugyanebben a hónapban 171 óra, bár az általános munkarend szerint csak 168-at kellett volna dolgoznia? Ebben az esetben is túlóra ez a plusz három óra? Ha a 171 órásnál ugyanazt a szisztémát alkalmaznánk, mint a 167 órásnál, akkor a 171 órásnak a három órát nem kellene kifizetni, hiszen neki az a beosztás szerinti munkaideje. Vagy ha a 171 órásnak kifizetjük a három óra túlórát, a 167 órásnál a 168-hoz hiányzó egy órát nem alapbérként kellene megadni?
Részlet a válaszából: […] Nem szabad összekeverni a rendkívüli munkaidő két külön fajtáját: a beosztástól eltérő munkaidőt és a munkaidőkereten felüli munkavégzést (Mt. 107. §). Amikor az eredetileg 167 órára beosztott munkavállalónak – valamikor a hónap folyamán – további három órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Kötetlen munkarend nem alkalmazható a zenekarban

Kérdés: Zenekarunk – előadásnapokat kivéve – dél­előtt 9-13 óráig próbál, egyébként zenészeink otthon gyakorolnak, és csak az esti előadás kezdete előtt egy órával érnek be a koncert helyszínére. Vitánk támadt a szakszervezettel a tekintetben, hogy a zenekar művészei kötetlen munkaidőben foglalkoztathatók-e. Álláspontunk szerint ennek 2014. január 1-jétől nem lesz akadálya, mivel akkortól a törvény feltételként nem írja elő, hogy az előadások és a próbák együttes időtartama ne haladja meg a munkaidő felét.
Részlet a válaszából: […] Az Eamtv. 25. §-ának (1) bekezdése elvi jelleggel fogalmazza meg, hogy "az előadó-művészeti szervezetekben – a munkáltató személyétől függően – az Mt. vagy a Kjt. a törvényben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. Az Eamtv. meghatározza, milyen tevékenységekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Pedagógusok ebédideje

Kérdés: Ki lehet-e adni a pedagógusok ebédszünetét a kötetlen munkaidejük terhére?
Részlet a válaszából: […] Az ebédszünet a munkajogi szabályok szerint ún. munkaközi szünetnek számít. A munkáltatónak, ha a munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 9 óra, 20 perc, ezenfelüli munkaidő esetén 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítania. 20 percnél többet egyébként csak akkor lehet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkaszüneti napi munka díjazása

Kérdés: 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónk augusztus 20-án rendes munkaidőben (idényjellegű) munkát végez. Augusztusban teljesítette a 21 munkanapot, 168 óra lett elszámolva. Kérdésem, hogy augusztus 20-ra az óra-, illetve a teljesítménybéres dolgozó a rendes munkabérén és a munkaszüneti napi munkavégzésre járó 100% pótlék mellett még a távolléti díjra (fizetett ünnepre) is jogosult lesz? Vagyis augusztus 20-ra jár erre a napra megkeresett rendes munkabére, megtoldva a 100% munkaszüneti napi pótlékkal és 1 fizetett ünneppel?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Havibéres munkavállalókra nézve nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaszüneti napi munka díjazása órabér esetén

Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend) [Mt. 97. § (2) bek.]. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
1
44
45
46
62