11. cikk / 212 Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül
A 2019–2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?
12. cikk / 212 Csoportos létszámcsökkentés – létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés
13. cikk / 212 Üzemi tanács megválasztásának kötelezettsége
14. cikk / 212 Távmunka és home office egészségügyi szolgálati jogviszonyban
15. cikk / 212 Régióvezető – felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért
16. cikk / 212 Méltányos mérlegelési kötelezettség – a munkahely kijelölésekor
17. cikk / 212 Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
18. cikk / 212 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – a hely kérdése
19. cikk / 212 Home office – ami nem távmunka
20. cikk / 212 Üzemi tanács tagjának fizetés nélküli szabadsága
A társaságnál működő üzemi tanács egyik tagja gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságon lesz, várhatóan évekig. Ez hogyan érinti az üzemi tanács tagjaként betöltött funkcióját? Be kell, vagy be lehet hívni helyette póttagot?