232 talált cikk a táppénz kifejezésre

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy az életbe lépő változások után munkaszüneti napon senkinek nem írunk betegszabadságot, hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és teljesítménybéresek esetén így is csak a távolléti díj 70%-a jár? Tehát ha munkaszüneti napon beteg egy havibéres munkavállaló, akkor teljes távolléti díjra jogosult (és nem betegszabadságot írunk neki), ha pedig egy órabéres munkavállaló beteg munkaszüneti napon, akkor neki sem írunk betegszabadságot, de ugyanakkor csak a távolléti díja 70%-át kapja meg?

Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, egyhavi munkaidőkeretben dolgozó, havidíjas munkavállaló esetén munkavégzés hiányában valóban nem kell bérrel ellátni a hétköznapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot, illetve (szabadság) betegszabadság sem számolható el erre a napra? Ha a havidíjas munkavállaló 2013. augusztus 16-tól augusztus 25-ig keresőképtelen, akkor számára betegszabadság címen távolléti díjának 70%-a jár (a munkanap-áthelyezést is figyelembe véve 19-e és 24-e) 5 napra? Pl. 135 000 Ft-os havibér esetén 16 ledolgozott napra (135 000/21x16) 102 857 forint bért és 5 napra (135 000/21x0,7x5) 22 500 Ft forint betegszabadságra jutó távolléti díjat fog kapni? Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, 2 vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozó idő- és teljesítménybéres dolgozónál, ha a munkaszüneti nap hétköznapra (hétfő-péntek) esik, részére minden esetben jár a távolléti díj akkor, ha a munkaszüneti napon nem dolgozik? Idő- és teljesítménybéres dolgozó 2013. augusztus 20-i keresőképtelensége idejére távolléti díjának 70%-a jár, mely összeget távolléti díjként kell figyelembe venni, és ez a nap nem csökkenti a betegszabadság napjainak számát? Betegszabadságot vagy szabadságot munkaszüneti napra még egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet kiadni?

Kérdés: Havibéres, általános munkarend szerint dolgozó munkavállaló részére hogyan kell a bérét számolni? Van-e "fizetett ünnep"? Ha például 2013. augusztus 26-tól keresőképtelen, táppénzre jogosult, akkor a hónap többi részére hogyan kell számfejteni a bérét? 22 az osztószám, és 16 munkanapot + 1 fizetett ünnepet kell számfejteni, vagy 21 az osztószám, és csak 16 munkanap van? Munkaszüneti nap miatt betegszabadság vagy fizetett ünnep, vagy egyik sem jár? Ha augusztus 7-től keresőképtelen, és még 15 nap betegszabadságra jogosult, mikortól lesz táppénzre jogosult (28 vagy 29)? Kell-e augusztus 20-ra valamit fizetni?

Kérdés: Az Mt. augusztus 1-jével hatályba lépő szabályaival kapcsolatban kérdezzük. Munkaszüneti napi betegség esetén milyen díjazást (betegszabadság vagy távolléti díj) kell adnia a munkáltatónak:
a) ha a munkavállaló havibéres (általános munkarend szerint),
b) ha órabéres, és általános munkarend szerint beosztott, illetve
c) ha órabéres, de egyenlőtlen munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott (pl. augusztus 20-án szabadnapos, de keresőképtelen, és nem részesül táppénzben)?

Kérdés: Főiskolai, egyetemi hallgatók nálunk, mint külső gyakorlóhelynek minősülő munkáltatónál végzik hathetes szakmai gyakorlatukat. Az Nft. 44. §-ának (2) bekezdése alapján foglalkoztatásukra az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell-e, pl. a pihenőidő, hat órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet, szabadság, betegszabadság (táppénz), valamint a kollektív szerződésben biztosított jogok tekintetében? A díjazás kapcsán pedig az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-ában meghatározott díjazás szabálya felülírja-e a minimálbér-rendeletet, miszerint a hetibér 22 560 forint?

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?

Kérdés: 2012 szeptemberétől december második feléig táppénzes állományban voltam. Nemrég hallottam, hogy cégünknél létszámcsökkentést fognak végrehajtani, valószínűleg a munkaviszonyomat megszüntetik, és megváltják a ki nem vett szabadságomat. Azonban változott a Munka Törvénykönyve, és a tavalyi táppénzen töltött időszakból csak harminc nap után számolhatnak nekem szabadságot. Valóban nem jár nekem szabadság a táppénzen töltött hónapok nagy része után?

Kérdés: 1979. 03. 24-én született kismama a GYED letelte után szeretne visszajönni dolgozni. A szülési szabadsága, illetve fizetés nélküli szabadsága idejére járó szabadságnapjai kiszámolásához kérnék Önöktől segítséget. Kismamánk 2011. 08. 11-én szülte 3. gyermekét.
2011. -07. 13.-2011. 08. 10. táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt);
2011. -08. 11.-2012. 01. 25. szülési szabadság (TGYÁS);
2012. -01. 26.-2013. 08. 11. fizetés nélküli szabadság (GYED).
A 2011. évre járó 23 nap alapszabadságot, illetve első és második (16 évnél fiatalabb) gyermekei után járó 4 nap pótszabadságot 2011-ben kivette. 2012-re nem nyilatkozott arról, hogy kéri a gyermekek után járó pótszabadságot. Kiadható-e – korábbi nyilatkozat hiányában – ez a 2012-re járó 6 nap pótszabadság, amennyiben a GYED lejárta után visszatér dolgozni? Mikortól kell alkalmaznunk azt a szabályt, miszerint a szülési szabadság első éve helyett már csak az első 6 hónapjára jár szabadság? Helyesen járunk-e el, ha a 2011. november 30. után megkezdett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismamáknál az első 6 hónapra számolunk szabadságot? Erre vonatkozóan tudomásom szerint két jogszabály is módosította a régi Mt.-t. Egyrészt a 2011. 07. 04-én elfogadott 2011. évi CV. törvény (Módtv.) 9. §-a, amelynek hatálybalépése értelmezésünk szerint 2011. 08. 01. Másrészt a 2011. évi CLXVI. törvény 31. §-a, amely a hatálybalépés dátumát tovább módosította. Mióta nem lehet már pénzben megváltani a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében a felgyülemlett szabadságot?