Keresőképtelen betegség – felmentés, a táppénzre való jogosultság megszűnése és a nyugdíjba menetel

Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Döntőbizottsághoz kell fordulni) [Kttv. 190. § (2) bek. a) pont, 238. § (3) bekezdés a) pont].2015. április 4-én lejárt a táppénzjogosultság is [Ebtv. 46. § (1) bek. a) pont]. Ezt követően pénzbeli ellátás csak "leszázalékolás" esetén jár, azaz ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 27.

Felmondás keresőképtelenség után visszatérő munkavállalónak

Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?
Részlet az állásfoglalásából: […] Önmagában a hosszabb idejű keresőképtelenség miatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Még egy tartós betegség sem eredményezi automatikusan azt, hogy a munkavállaló – akár szakmai, akár egészségügyi szempontból – alkalmatlanná vált a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény – az igénybevétel időkorlátja

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra. Ez a távollét az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján távolléti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.
Kapcsolódó címkék:    

Csecsemőgondozási díjra jogosultság megváltozott feltételei

Kérdés: Könyvelőként munkaviszonyban dolgozom egy cégnél, de emellett egy szakmai folyóiratnak megbízási szerződéssel rendszeresen publikálok. Jelenleg nyolc hónapos terhes vagyok. Azzal tisztában vagyok, hogy TGYÁS-ra akkor leszek jogosult, ha a munkaviszonyból szülési szabadságra megyek. Viszont a publikálást nem szeretném feladni. Azt hallottam azonban, hogy a TGYÁS szabályai megváltoztak 2015. január 1-jével, és nem kapok TGYÁST-t, ha a szerzői tevékenységemet fenntartom. Valóban fel kell adjam ezt a tevékenységemet is, hogy az ellátásra jogosult legyek, vagy elég, ha a munkaviszonyból szülési szabadságra megyek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül [Ebtv. 40. § (1) bek.]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentett közalkalmazott betegszabadsága

Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– távolléti díjra nem lesz jogosult, hanem részére betegszabadságot kell kiadni. Ha az érintett évre már "elfogyott" a betegszabadsága, táppénzt fog kapni. Ha pedig a felmentési idő hátralévő tartamára a közalkalmazottat végleg mentesítették, keresőképtelen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 15.

Illetménypótlék beszámítása a távolléti díj összegébe

Kérdés: A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján illetménypótlékra jogosult vagyok. Ezzel kapcsolatosan kérdezni szeretném, hogy betegség miatti távollétem idejére – ami több mint 15 nap – a munkáltatónak a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben kell-e megfizetni az illetménypótlékot, vagy ettől kevesebb összegben, ugyanis jelenleg a táppénz idejére nem fizeti meg a havi 20 000 Ft illetménypótlék összegét, még időarányosan számolva sem.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben hivatkozott szabály alapján a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha foglalkoztatására munkaideje legalább felében, jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.

Felmondási idő kezdete

Kérdés: A tervek szerint cégünk egyik vidéki telephelyét az év végével bezárja. Szeretnénk már most felmondani a munkavállalóknak, mert a hír terjedésével többen azzal próbálkoznak, hogy táppénzre mennek, ezzel megnehezítve a felmondást. A legtöbb munkavállalónk felmondási ideje azonban csak 30-35 nap. Lehetséges, hogy a szeptemberben közölt felmondás esetén a felmondási idő csak decemberben kezdődik el? Ha igen, milyen díjazás jár a felmondás közlése utáni, de még a felmondási időt megelőző időre? Hogyan számoljuk ilyenkor a felmentési időt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs akadálya, hogy a munkáltató már most közölje a felmondást azzal, hogy a felmondási idő csak később kezdődik, úgy, hogy az pontosan az év végére teljen le. Ezt az Mt. kifejezetten lehetővé teszi, kimondja ugyanis, hogy a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 13.

Munkaköri alkalmatlanság – ellentétes üzemorvosi és háziorvosi vélemény

Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 33/1998. NM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónak, ha a munkaköri alkalmasság elsőfokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 1.

Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...úgy szünetel, hogy a munkáltató részéről kifizetés nem történik (a beteg munkavállaló társadalombiztosítási ellátásban, táppénzben részesül). Ha a keresőképtelen betegség időtartama a betegszabadság kimerítését követően (melyre a távolléti díj 70%;...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 1.

Illetménypótlékra való jogosultság keresőképtelenség alatt

Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az óvodavezetői pótlék ún. rendszeres illetménypótlék, ami azt jelenti, hogy a munkavégzés olyan sajátosságára tekintettel jár, amely folyamatosan fennáll (ellentétben pl. a rendkívüli vagy éjszakai munkáért járó pótlékkal). E pótlék az Nkt. 65. §-ának (3)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 1.
1
…
15
16
17
…
24