Munkaerőpiaci képzés tartama – nem munkaviszonyban töltött idő a besoroláskor

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk egyik köztisztviselőjének besorolás alapjául szolgáló jogviszonyai felülvizsgálatra kerültek. A kérdéses 1994. 11. 02. – 1995. 06. 07. közötti időszakban a kolléga a megyei munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján foglalkoztatásának elősegítésére személyügyi ügyintéző képzésben vett részt, melyet sikeresen teljesített. Ezen végzettsége alapján fél évvel később maga a munkaügyi központ foglalkoztatta ügyintézői munkakörben. A köztisztviselő által bemutatott dokumentumok alapján a képzés ideje alatt a korábban megállapított munkanélküli-segély megszüntetésre került, és a képzés idejére keresetpótló juttatásban részesült, mely – a dokumentum alapján – személyi jövedelemadó alapját képezte, és nyugdíjjárulék-köteles volt. A képzés sikeres teljesítése után a munkaügyi központ a régi Mt. 98. §-a szerinti igazolást adott ki, mely szerint a kolléga a „…Munkaügyi Központ szervezésében munkaerőpiaci képzésben vett részt. A képzés kezdete: 1994. 11. 02.; A képzés befejezése: 1995. 06. 07.” szöveget tartalmazta. A köztisztviselő 1997. december 15. napjától történő kinevezésekor helyesen vették-e figyelembe munkaviszonyként a kérdéses időszakot, azaz az átképző tanfolyam időszakát, illetve, hogy a Kttv. szabályai alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e ez munkavégzésre irányuló jogviszonyként?
Részlet a válaszából: […] ...Flt. vonatkozó időszakban (1994–1995. évben) hatályos 14. §-a rendelkezett a „Képzések elősegítése” alcím alatt a képzések támogatásáról. Eszerint támogatható volt a képzése annak, aki – egyebek mellett – munkanélküli volt [Flt. 14. § (1) bek. a) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Munkahelyi és kiegészítő pótlék a távolléti díjban

Kérdés: Gondozóink a 257/2000. Korm. rendelet szerint 24.000 Ft munkahelyi pótlékban részesülnek. A munkahelyi pótlék a távolléti díjnak alapja-e? A munkahelyi pótlék után számolni kell 2026. január 1-jétől a szociális ágazatban bevezetésre került kiegészítő bérpótlékként 15%-ot a kormányrendelet 15. §-a (6h) bekezdésének a) pontja szerint. Ha a munkavállaló szabadságon van, a munkahelyi pótlékot megkapja a ledolgozott napokra, és a távolléti díjba is beszámít a munkahelyi pótlék, akkor csak a ledolgozott napokra járó munkahelyi pótlékra kell számolni a 15% kiegészítő bérpótlékot, vagy arra is, amit a távolléti díjban kap meg? Sajnos azt a bérprogram nem tudja kiszámolni automatikusan. Példa: alapbér 373.200 Ft, munkahelyi pótlék: 24.000 Ft, január 168 óra, 1 munkanap szabadságon volt a munkavállaló. A munkahelyi pótlékot miként kell kiszámolni, és mennyi lesz a kiegészítő bérpótlék 15%-os összege?
Részlet a válaszából: […] ...központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Személyi illetmény – különös szabályok a megállapítás idejére

Kérdés: A köztisztviselők 2025. július hónapban illetményemelésben részesültek a 1232/2025. Korm. határozat alapján. Ennek 2. pontjának b) bekezdése alapján az illetmény növelésére 2026-ban is sor kerül. A Kttv. 2025-ben módosított rendelkezései, a 254/A. és 254/B. § megteremtik-e a jogalapját a 2026. január 1. napjától történő illetményemeléseknek? Természetesen a 2026. február hónapban elfogadott önkormányzati költségvetés felhatalmazásával történne visszamenőleges hatállyal az illetmények növelése. A kérdés azért fontos, mert a személyi illetmény megállapításának szabályait megváltoztatva a 254/B. §-a akként rendelkezett, hogy a 235. § (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy összege emelhető. Ekkor a teljesítményértékelés mellőzhető. Ugyanakkor Kttv. 254/B. §-a alapján ez a szabály a központi költségvetés többlettámogatása felhasználása érdekében alkalmazható, viszont a 254/A. § (1) bekezdése szerint az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A dilemmánk: a Kttv. általános szabályaitól eltérő személyi illetmény megállapítása történhet-e 2026-ban, vagy ez a lehetőség csak a konkrét, 2025. július 1-jétől és a 2025. évre megállapítható személyi illetményekre vonatkozott? Ha csak 2025. évre vonatkozott az év közbeni személyiilletmény-megállapítás lehetősége, az előírt illetménynövelést a Kttv. általános rendelkezései alapján 2026. március 1-jétől lehetne megállapítani. De ha úgy értelmezhető a törvény, hogy e szabályt a 2025. július 1-jétől elindított kétlépcsős emelésre lehet alkalmazni, akár 2026. január 1-jétől kaphatnak személyi illetményt a köztisztviselők.
Részlet a válaszából: […] ...esetében az önkormányzati köztisztviselők illetményének méltányos emeléséről és az ehhez kapcsolódó központi költségvetési támogatás ütemezett emeléséről döntött, valamint– a 2025. július 1. napjával történő köztisztviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Béremelés kulturális közfeladatot ellátó munkáltatónál

Kérdés: A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben a szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek. A törzskönyvi kivonat alapján az intézmény – művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató, ami vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért a foglalkoztatottak maradtak közalkalmazottak, és rájuk a Kjt. vonatkozik – államháztartási szakágazata „932900 – máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”. Ennél az intézménynél a konyhai dolgozók is jogosultak illetményemelésre?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben,b) a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő, kulturális közfeladat ellátására az állammal közfeladat-ellátási megállapodással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Vezetői pótlék beszámítása a kulturális ágazatban dolgozók béremelésébe

Kérdés: Kérdésem a kulturális ágazatot érintő 15%-os béremeléssel kapcsolatos. Egyik munkavállalónk vezetői pótlékra való jogosultsága 2025. december 31. nappal megszűnt, 2026. január 1-jétől nem kapja. A 15%-os emelést a novemberi bérre (alapilletmény, pótlékok) kellett számolni, igényelni. Mivel novemberben még kapta a vezetői pótlékot, úgy gondolja, hogy az azzal együtt számolt emelést kapja január 1-jétől. Ebben az esetben beépülne a vezetői pótléka a bérbe? Vagy a kettőt külön kell választani, mivel csak december 31-ig járt neki a pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben,b) a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő, kulturális közfeladat ellátására az állammal közfeladat-ellátási megállapodással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Munkaviszony-megszűnés után – új besorolás és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Egyházi intézményben a dolgozók az Mt. hatálya alatti munkáltatónál, a Kjt. szerinti besorolással vannak foglalkoztatva. Ebben az esetben, ha megszűnik a munkavállaló munkaviszonya az adott egyházközségben, és egy másik egyházközségben kerül foglalkoztatásra, akkor a megszűnt jogviszony időtartamát a munkakörbetöltéshez szükséges iskolai végzettségtől függetlenül, valamint azt az időszakot a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...és kibővítve az Ehtv. fent ismertetett rendelkezését – előírja, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

„Nők40” és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, külön adószámmal az egyháztól és külön jogi személyként. A munkáltatói jogkört az intézményvezető gyakorolja. Az egyik munkatárs „nők 40” öregségi nyugdíjjal szeretne elmenni 2026. VI. hóban nyugdíjba. Az egyházi fenntartású szociális intézményekben – mivel állami normatívából élnek – a Kjt. 55–80. §-ában foglaltakat alkalmazni kell az előmeneteli és illetményrendszer vonatkozásában. Munkatársunk a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult volt 3 éve, azt megkapta. Ha 2026 júniusában megszerzi a „nők40” öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időt, a 40 éves jubileumi jutalomra jogosulttá válik-e?
Részlet a válaszából: […] ...Szoc-tv. 94/L. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Munkavállalók – a köztisztviselőknél kedvezőbb díjazási helyzetben

Kérdés: Az önkormányzatnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselők és az Mt. alá tartozó munkavállalók illetménye, munkabére évente a törvény szerinti garantált bérminimummal és a képviselő-testület döntése alapján, a költségvetés elfogadásával módosul, ami az eddigi gyakorlat alapján emelkedett. Az illetményalap is magasabb, mint a költségvetési törvényben meghatározott 38 650 forint. A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a már évek óta magasabb összegű illetményalapot „visszaveszi”, és ezáltal csökken az illetmény, illetve a munkabér? A munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet-e úgy, hogy az eddig garantált bérminimum feletti – munkáltatói döntésen alapuló – illetménykiegészítést elveszi, így a köztisztviselők, munkavállalók illetménye, munkabére csökken? Ez a kérdés felmerült a 1232/2025. Korm. határozat és a 219/2025. Korm. rendelet alapján 2025. július 1. napjától megállapított illetményemelésre vonatkozólag is. Összességében lehetséges-e, hogy a köztisztviselők és a munkavállalók illetménye, illetve munkabére az előző évhez képest csökkenjen, minimum a kötelező garantált bérminimum szintjére?
Részlet a válaszából: […] ...esetében– az önkormányzati köztisztviselők illetményének méltányos emeléséről, és az ehhez kapcsolódó központi költségvetési támogatás ütemezett emeléséről döntött, valamint– a 2025. július 1. napjával történő köztisztviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Munkaruha-juttatás a közegészségügyben

Kérdés: Az önkormányzatnál egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó körzeti ápolónak milyen munkaruhát és milyen időközönként kell biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások adhatók, mely feltételeit és mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Otthontámogatás – nem jár az önkormányzati bizottság külsős tagjának

Kérdés: Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint a támogatásra jogosult a képviselő-testület tagja is. A pénzügyi és ügyrendi bizottság külsős bizottsági tagját is megilleti a támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...361/2025 Korm. rendelet (3) bekezdése értelmében az Otthontámogatás egy kérelemre nyújtható támogatás, amely lakáskölcsön felvételét vagy törlesztését segíti. A támogatás vissza nem térítendő, kedvező jogosító feltételek mellett vehető igénybe, és alanyi jogon jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
2
3
28