Konkurencia a munkahely falai között

Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését – ahelyett, hogy továbbította volna – elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállás kellő alapot teremt a munkáltatói felmondásra, és mivel a munkavállaló magatartásával kapcsolatos az ok [Mt. 66. § (2) bek.], eleve nem jár végkielégítés [Mt. 77. § (5) bek. b) pont]. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló magatartása olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Munkarend megváltozásának feltüntetése a munkaköri leírásban

Kérdés: Ha a munkarend megváltozik, akkor új munkaköri leírást kell csinálni? A munkarendváltozás külön lett dokumentálva, viszont látszik a régi munkaköri leírásban, hogy előtte más munkarendben volt.
Részlet a válaszából: […] A munkaköri leírás nem más, mint a munkáltató egyoldalú tájékoztatója arról, hogy a munkavállaló munkaszerződés szerinti munkakörébe mely feladatok tartoznak. Ezt a tájékoztatást a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül, írásban kell megadni [Mt. 46. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Versenytilalmi megállapodásban foglalt tájékoztatási kötelezettség megszegése

Kérdés: A munkavállalónkkal versenytilalmi megállapodást kötött a cégünk, amely értelmében köteles tartózkodni a konkuráló tevékenységektől. Emellett köteles bejelenteni minden hónapban azt, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, hogy ellenőrizhető legyen a kötelezettség megtartása. A bejelentési kötelezettségének ugyanakkor a munkavállaló nem tett eleget. Emiatt nem kívánjuk kifizetni a versenytilalmi ellenértéket, illetve a megállapodásban foglalt kötbért is szeretnénk érvényesíteni. Megtehető ez jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Felmondás munkavállalói kérdés miatt

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltatóm azért, ha tudni szeretném, miért köteleztek arra, hogy megszerezzem az érettségit, ha erre nem volt szükség, és nem is emelték meg a munkabéremet az iskola elvégzése után? Korábban nyolc általánossal rendelkeztem, az érettségi vizsgát 53 évesen tettem le.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a határozatlan idejű munkaviszonyt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok. Ha a munkaviszony határozott idejű, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy– egyébként olyan magatartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Szabadságát töltő munkavállaló munkába állása az új munkaviszonyban

Kérdés: Új munkavállalónk az előző munkahelyen "kivett" szabadsága alatt munkába állhat-e nálunk? Munkaviszonya hónap végével szűnik meg, de egy héttel korábban már alkalmazni szeretnénk.
Részlet a válaszából: […] Elviekben nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló a megszüntetésre kerülő, de még fennálló munkaviszonyában, a korábbi munkáltatója által kiadott szabadsága alatt munkába álljon az új munkaviszonyában. A munkavállaló azonban erről a tényről – az adott helyzetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Besoroláshoz szükséges tájékoztatási kötelezettség közalkalmazotti elmulasztása

Kérdés: Egy közalkalmazott fizetési fokozatba való besorolása az általa bemutatott – mint utóbb kiderült, hiányos – dokumentumok alapján történt meg. Kinevezését aláírta, nem vitatta. Jogviszonya próbaidő alatti azonnali hatályú felmentéssel szűnt meg. Ezt követően a dolgozó pár hónap elteltével levélben kereste meg volt munkáltatóját. Előadta, hogy utóbb előkerült, korábbi munkaviszonyait igazoló dokumentumok alapján besorolása pontatlan volt. Munkáltatójától kérte a besorolás utólagos módosítását és a helyes (magasabb) fizetési fokozat alapján járó és a helyette megállapított fizetései közötti bérkülönbözet utólagos kifizetését. Mi a követendő eljárás? Igénye három évig nem évül ugyan el, de kérdéses, hogy jogszerű-e, tekintve, hogy előnyök (bérkülönbözet-igény) szerzése végett saját felróható magatartására (a munkaügyi iratainak hiányos benyújtására) hivatkozik.
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a közalkalmazott kötelezettségszegést követett el, hiszen az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó – 6. §-ának (4) bekezdése a felek együttműködésének részeként kiemelten szabályozza a kölcsönös tájékoztatás kötelezettségét. Kimondja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távolléttel indokolva

Kérdés: Munkavállalónk több hónapja táppénzes állományban volt, de egy hónapja az orvosi igazolása értelmében keresőképessé nyilvánították. Miután nem jelent meg munkavégzés céljából, felszólítottuk, jöjjön be dolgozni, ám ő kifejezetten megtagadta a munkavégzést. Tekintettel arra, hogy a felhívás szerinti napon igazolatlanul távol maradt, és azóta sem jelent meg, azonnali hatállyal megszüntettük a munkaviszonyát, mivel nem tett eleget rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettségének, és a tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. Most perrel fenyegetőzik, ezért szeretnénk megkérdezni: mennyi esélye van a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy egy adott ügyben hogyan alakul a munkaügyi per kimenetele, illetve a pernyertesség-pervesztés esélyei milyenek, az eset valamennyi körülményének ismerete hiányában nem áll módunkban megítélni, ugyanakkor a leírt tényállás alapján arra lehet következtetni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszából: […] Ha Ön korábban keresőképtelen volt, ám a műtétjét követően felépül, és ismét keresőképessé válik, a munkáltatójának kötelessége Önt az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni, függetlenül attól, hogy esetleg más munkavállalót vett fel erre a pozícióra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Bérkompenzáció egyházi munkavállalónak

Kérdés: Egyházunk új belépőinek bérkompenzáció-fizetésével kapcsolatban az a kérdésem, hogy a jogosultak esetében hogyan számoljuk ki a bérkompenzáció összegét, érvényesítsük-e esetükben a 94%-os csökkenést? Elegendő-e a kitöltött nyilatkozatuk arra vonatkozóan, hogy 2012-ben akkori munkáltatójuk a garantált béremelést megadta részükre?
Részlet a válaszából: […] Vélelmezhetően a kérdés nem az egyház tagjaira, hanem az egyház által fenntartott intézmények munkavállalóira vonatkozik. A 462/2017. Korm. rendelet hatálya ugyanis csak a különféle közfeladatot ellátó egyházi jogi személyekkel munkaviszonyban, vagy (2013. december 31-én)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
5
6
7
14