Tájékoztatási kötelezettség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Társaságunk vezetésének döntése alapján egy teljes projektet átadunk egy másik cégnek, azaz az egyik partnerünknek nyújtott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi eszközt, szerződést átruházunk rá, és a jövőben a partner felé ezt a szolgáltatást ő fogja nyújtani. Ez a lépés, ha jól tudom, egyben munkáltatói jogutódlást is megvalósít. A kérdésem az, hogy a munkáltatói jogutódlás esetén mikor kell teljesíteni a tájékoztatási kötelezettséget, ha nálunk nincs képviselettel rendelkező szakszervezet, sem üzemi tanács, és nem tudjuk, hogy a munkavállalóknak vannak-e képviselőik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (atovábbiakban: jogutódlás) minősül a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint amunkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezettcsoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 6.

Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A vezető állású munkavállalóknak az Mt. alapján kétcsoportja van, idesorolhatók egyrészt az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti (atörvény erejénél fogva vezetőnek minősülő) vezetők: a munkáltató vezetője,valamint helyettese, másrészt az Mt. 188/A. §-a szerinti, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 4.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel [Mt. 174. § (1) bek.]. A munkáltató felelőssége alapján a munkavállalónakelmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 7.

Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 107. § g) pontja szerint mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud amunkahelyén megjelenni. Tipikusan idetartozik az Ön által említett eset is,hiszen az intenzív havazás úgy elzárhatja a munkáltató telephelyét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 16.

Eljárás jogutód nélküli megszűnés esetén

Kérdés: A gazdasági válság miatt jelentős piacokat veszítettünk, és ezért a cég tulajdonosa úgy döntött, hogy végelszámolást kell csinálni, a működést megszünteti. Ilyen esetben mi történik a munkavállalók jogviszonyával? Csoportos létszámcsökkentés lesz, és annak megfelelően kell tájékoztatni őket az üzemi tanácson keresztül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnéseesetén a törvény erejénél fogva megszűnik [Mt. 86. § b) pont]. Lényeges, hogyilyenkor nem a csoportos létszámcsökkentés speciális esetéről van szó, hiszenitt egy objektív külső ok miatt, és nem a munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 16.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Tudomásunk szerint egy nemrégiben elfogadott törvény a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlóan szabályozza. Vajon a módosítás azt is jelenti egyben, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően kötelező konzultációt kezdeményezni a munkavállalók képviselőivel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 2010. január 1-jével egy új 94/H. §-sal egészült ki(l. a 2009. évi CXXVI. törvény 19. §-át), mely a csoportos létszámcsökkentéshezhasonló tájékoztatási kötelezettségeket ír elő azokban az esetekben, amikor amunkáltató jogutód nélküli megszűnése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 11.

Tájékoztatás a munkarend módosításáról

Kérdés: Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 118. § (1) bekezdése alapján a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg. Vagyis ha kollektívszerződés nem rendelkezik a munkarendről, jogszerűen rendelkezhet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 19.

Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége

Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 3. § (1) bekezdése értemében a jogok gyakorlása és akötelezettségek teljesítése során a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösenegyüttműködve kötelesek eljárni. E kötelezettség alapján a munkáltató és amunkavállaló kötelesek egymást tájékoztatni minden...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 29.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidőbeosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – amunkáltató állapítja meg [Mt. 118. § (1) bek.]. Kollektív szerződés legfeljebbéves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 29.

Csoportos létszámcsökkentés – tájékoztatás közös megegyezés esetén?

Kérdés: Cégünk a közeljövőben viszonylag rövid időn belül nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni. Kérdésünk, hogy csoportos létszámcsökkentés esetén szükséges-e tájékoztatni a munkaviszony megszüntetését megelőzően legalább harminc nappal azt a munkavállalót, akinek a munkaviszonya közös megegyezés alapján fog megszűnni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Csoportos létszámcsökkentésről akkor beszélhetünk, ha amunkáltató az erről szóló döntését megelőző féléves átlagos statisztikailétszáma szerint– húsznál több, de száznál kevesebb munkavállalófoglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,– legalább száz,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 23.
1
…
13
14
15