Helyettesítő aljegyző helyettesítése

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban a jegyző szülési szabadságon van, az aljegyző teljes jogkörrel helyettesíti. Ha a helyettesítő aljegyző a szabadságát tölti, vagy betegség miatt akadályoztatott a hivatalvezetői feladatok ellátásában, más vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő elláthatja-e teljes jogkörrel a helyettesítést (amely aláírási jogosultságot is jelent)? Mik ennek a feltételei?
Részlet a válaszából: […] Az aljegyzőnek a helyettesítés – a Mötv. 81. §-ának (2) bekezdése alapján – munkaköri kötelezettsége, őt viszont a kérdésben említett okokból eseti helyettes helyettesíti. Maga a Kttv. ennek munkajogi következményeit rendezi [pl. a 38. § a tartós helyettesítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A törvény szerint a szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendő– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szabadságra járó távolléti díj részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján "a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani". Ha a munkáltató a munkavállaló ez irányú kérésének eleget téve módosította a munkaszerződést, a részmunkaidős munkavállaló ugyanannyi szabadságnapra jogosult, mint amikor teljes munkaidőben foglalkoztatták. Abban a tekintetben viszont különbség áll fenn, hogy számára a részmunkaidővel arányosan csökkentett távolléti díj jár a szabadság napjaira. Hogyan kezeljük a munkavállalónak azt a szabadságát, amit még a szülési szabadsága előtt, teljes munkaidőben foglalkoztatva szerzett?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szabadság kiadása GYED után

Kérdés: Munkavállalónk 1975-ben született, 2011 októberében szülte harmadik gyermekét. A terhesség kezdetekor kivette egész évi szabadságát, majd táppénzre ment a szülésig. Most jelezte, hogy októberben lejár a GYED, és szeretne visszajönni. Mennyi az összegyűlt szabadsága, illetve azt ki tudjuk-e még a visszajövetele előtt adni neki?
Részlet a válaszából: […] Az összegyűlt szabadság mértékét a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll módunkban pontosan meghatározni. Általánosságban azonban a szabadság számítása szempontjából elmondható, hogy az Mt. értelmében az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Szabadságra jogosultság – ha GYET-ben részesül a munkavállaló

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?
Részlet a válaszából: […] Gyermeknevelési támogatásra (GYET) az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A GYET-ben részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (Mt. 128. §). A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság

Kérdés: Ha egy munkavállaló év közben lép be a céghez, illetve év közben szűnik meg a munkaviszonya, akkor a gyermek után járó pótszabadság időarányosan jár? GYES-ről visszatérő dolgozónak mely időszakra jár a gyermek utáni pótszabadság? Csak a TGYÁS és a GYED első 6 hónapjára?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után jár pótszabadság, először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 118. § (1) és (3) bek.]. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Keresetindítás és elévülés

Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató 2010 januárjában jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, mivel szóbeli felmondása az akkor hatályos régi Mt. rendelkezéseibe ütközött. A mostani szabályozáshoz hasonlóan a felmondást a munkáltató kizárólag írásban közölhette volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Távmunkás kismama

Kérdés: Várandós kismama az Mt. általános szabályai szerinti határozatlan idős munkaviszonyban áll a munkáltatóval. A szülési szabadság alatt a kismama dolgozhat-e a jelenlegi munkáltatójánál távmunkavégzésre irányuló munkaszerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] A szülési szabadság a munkavégzés szünetelésének (azaz a fő kötelezettségek, a munkavégzés és a bérfizetés teljesítése átmeneti felfüggesztésének) egyik speciális esete, amelynek célja, hogy a munkavállaló egészségét és újszülöttje egészséges fejlődését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szabadságra való jogosultság és a pénzbeli megválthatóság

Kérdés: 1979. 03. 24-én született kismama a GYED letelte után szeretne visszajönni dolgozni. A szülési szabadsága, illetve fizetés nélküli szabadsága idejére járó szabadságnapjai kiszámolásához kérnék Önöktől segítséget. Kismamánk 2011. 08. 11-én szülte 3. gyermekét.
2011. -07. 13.-2011. 08. 10. táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt);
2011. -08. 11.-2012. 01. 25. szülési szabadság (TGYÁS);
2012. -01. 26.-2013. 08. 11. fizetés nélküli szabadság (GYED).
A 2011. évre járó 23 nap alapszabadságot, illetve első és második (16 évnél fiatalabb) gyermekei után járó 4 nap pótszabadságot 2011-ben kivette. 2012-re nem nyilatkozott arról, hogy kéri a gyermekek után járó pótszabadságot. Kiadható-e – korábbi nyilatkozat hiányában – ez a 2012-re járó 6 nap pótszabadság, amennyiben a GYED lejárta után visszatér dolgozni? Mikortól kell alkalmaznunk azt a szabályt, miszerint a szülési szabadság első éve helyett már csak az első 6 hónapjára jár szabadság? Helyesen járunk-e el, ha a 2011. november 30. után megkezdett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismamáknál az első 6 hónapra számolunk szabadságot? Erre vonatkozóan tudomásom szerint két jogszabály is módosította a régi Mt.-t. Egyrészt a 2011. 07. 04-én elfogadott 2011. évi CV. törvény (Módtv.) 9. §-a, amelynek hatálybalépése értelmezésünk szerint 2011. 08. 01. Másrészt a 2011. évi CLXVI. törvény 31. §-a, amely a hatálybalépés dátumát tovább módosította. Mióta nem lehet már pénzben megváltani a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében a felgyülemlett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A gyermekek után járó pótszabadságra való jogosultságot a munkavállalónak kell igazolnia [Mt. 118. §, 294. § (1) bek. c) pont]. A munkáltatónak ugyanis "hivatalból" nem kell tudnia, hogy a munkavállalónak van-e olyan gyermeke, aki után pótszabadság jár. A jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
1
7
8
9
12