Pótlék beszámítása a szabadság idejére járó távolléti díjba

Kérdés: Folyamatos munkavégzésnél a szabadság idejére jár-e a folyamatos pótlék?
Részlet a válaszából: […]  A rendes szabadság idejére távolléti díj jár [Mt. 151. § (2)bek. e) pont]. A távolléti díjba az alábbi tényezők számítanak bele: a távollétidején (időszakában) érvényes személyi alapbér, a rendszeres bérpótlék(ok),valamint a munkavállaló által teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Délután dolgozó munkavállaló délutáni műszakpótléka

Kérdés: Délután háromtól este kilencig dolgozom mint takarító. Kérdésem, hogy erre az időszakra jár-e nekem a délutáni műszakpótlék?
Részlet a válaszából: […]  Több műszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelésiideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonostevékenységüket [Mt. 117. § (1) bek. e) pont]. A több műszakos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […]  Az Ebt. 8. §-ának r) pontja szerint közvetlen hátrányosmegkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egyszemély vagy csoport foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […]  A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg[Mt. 134. § (1) bek.], így jogosult arra, hogy a keresőképtelen állománybóltörténő visszatérést követően kiadja az addig ki nem vett rendes szabadságot.Ráadásul a munkáltató a rendes szabadságot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Fizetés nélküli szabadság "leállás" idejére

Kérdés: Folyamatos műszakban üzemelő gyártósorunkat gazdasági okokból és az éves karbantartás elvégzése céljából 2011. december 26-31. között leállítjuk. A munkavállalókat erről már a nyár elején értesítettük. A tájékoztatóban felhívtuk a figyelmüket, hogy mindenki köteles öt nap rendes szabadságot tartalékolni az év végére, mert a leállás idejére (erre az öt napra) rendes szabadságot kell kivenniük. A munkaidő-nyilvántartásunkból október elején lekért adatok szerint már most vannak olyan munkavállalók, akiknek idén csak öt napnál kevesebb szabadságuk maradt. Jogszerűen járok el, ha ezeknek a munkavállalóknak a két ünnep közötti leállás idejére fizetés nélküli szabadságot rendelek el?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a rendes szabadságot – szemben a köznyelvifordulattal – nem a munkavállaló veszi ki, hanem azt a munkáltató adja ki. Aszabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató határozza meg. Ez alól csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Megalapozza a rendkívüli felmondást a zsebbe fizetett munkabér?

Kérdés: Szolgálhat-e a munkavállaló részéről rendkívüli felmondás alapjául, ha a munkaadó a fizetést két részben, egy bejelentett, adózott munkabérként, a másik felét azonban nem bejelentve, zsebbe adja?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésbenmegállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgáriszolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapottfizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek. a) pont], továbbá a közelihozzátartozó ápolására vagy gondozására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztásalapján munkát végző, órabérrel díjazott munkavállalót – a munkaszüneti naponvégzett munkáért járó munkabérén felül – távolléti díja illeti meg [Mt. 149. §(1) bek. b) pont]. Tehát jogosult a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Igazolt hiányzás – jár-e díjazás?

Kérdés: Egyik ingázó munkavállalónk a múlt hónapban egy alkalommal kb. 2 órát késett. Az indok az volt, hogy a bevezető úton buszsávot alakítottak ki, és az óriási dugóban nem tudott időre beérni. Ezt elfogadtuk igazolt hiányzásnak. Ilyen esetben ugye nem kell a kiesett két órára bért fizetni a munkavállalónak? Vagy a személyi alapbér ekkor is jár?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzésikötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyénmegjelenni [Mt. 107. § g) pont]. Ilyen esetnek tekinthető, ha a váratlanulbevezetett új forgalmi rend miatt jóval hosszabb lesz a lakóhely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kiesett munkaidő ledolgoztathatósága – ha bombariadó volt?

Kérdés: Az önkormányzatnál július hónapban egy telefonos bejelentés nyomán kiszállt a rendőrség, bombariadó miatt kiürítették az épületet. Három és fél órán keresztül tartott a tűzszerészi vizsgálat, aznap már nem tudtunk dolgozni. A munkaidő-kiesés idejét a munkaidő-beosztás módosításával ledolgoztathatjuk-e máskor (pl. a következő heti munkanapokra elosztva)? Kell-e díjazást fizetni a kiesett munkaidőre?
Részlet a válaszából: […]  A bombariadó az Mt. 151. § (4) bekezdésében foglalt eset,amikor a munkavállaló a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tud munkátvégezni. Bár a bombariadót nem a munkáltató idézte elő, mégis az őtevékenységével függ össze, így a működési körén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
1
2
3
4
14