Kötetlen munkarend és munkaidőkeret kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Az egyik csoportvezetőnk munkaszerződésének értelmezéséhez kérem segítségüket. A munkaszerződés egyik pontja szerint a munkavállaló munkarendje kötetlen, és kimondja, hogy nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, mivel a dolgozó maga osztja be az idejét. Ugyanakkor ezt a pontot soha nem alkalmaztuk, mivel munkája természete miatt mindig bent ül az irodában a gépe előtt, tehát a munkaidő-beosztása adott volt. Másrészt, a szerződése egy másik pontja azt mondja, hogy egyhetes munkaidőkeretben kerül sor a foglalkoztatására. A kollektív szerződésünk viszont háromhavi munkaidőkeretet ír elő majdnem minden szervezeti egységre, arra is, amelyben ő dolgozik. Kell-e munkaidő-nyilvántartást vezetnünk az ő esetében, illetve alkalmazhatjuk-e rá is a háromhavi keretet?
Részlet a válaszából: […] ...§-a eltérést nem engedő szabálya szerint a munkáltató köteles a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejét, készenlétét és szabadságát nyilvántartani. A munkaszerződés ettől eltérő rendelkezése érvénytelen, mivel az az Mt. kógens szabályába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló jogvesztő határidő, a munkaviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: A cégnél dolgozó takarítónőt lopáson értük. A munkáltatói jogkör gyakorlója ekkor sajnos éppen szabadságon volt, így, bár telefonon értesítettük, a távollétében nem akart dönteni a munkavállaló sorsáról. Két héttel később meghozta a döntését, éppen az azt követő tizenötödik napon, hogy tudomást szerzett az esetről. A munkavállalóval az azonnali hatályú felmondást postán közöltük. Most azzal fenyegetőzik, hogy beperel bennünket, mert határidőn túl mondtunk fel neki. Engedjünk a követeléseinek, vagy egy perben sikeresen meg tudjuk védeni az azonnali hatályú felmondásunkat?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Távolléti díj és teljesítménybérezés

Kérdés: Munkavállalónk jogviszonya 2014. január 8-án kezdődött, és 2014. március 31-ig órabéres volt. 2014. április 1-jétől teljesítménybéres lett. 2014. július 22-től 2014. augusztus 1-jéig szabadságon volt. A távolléti díj számításakor mi lesz az irányadó időszak?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbérrel kell számítani. Az esedékesség időpontja általános szabály szerint a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pont]. Tehát ha júliusban és augusztusban volt távol a munkavállaló, akkor az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Vezető állású munkavállalót megillető felmondási védelem

Kérdés: Ügyvezető vagyok egy cégnél, melyet a tulajdonos nemrég eladott egy konkurens cégcsoportnak. Az ügyvezetői tevékenységet munkaviszonyban látom el. Úgy gondolom, hogy az új tulajdonosok a saját emberüket szeretnék megbízni a cég ügyvezetésével, és nekem hamarosan fel akarnak mondani. Mivel vezető állású vagyok, úgy tudom, hogy a munkáltató indokolás nélkül fel is mondhat nekem. Férjemmel a múlt hónapban kezdtünk a lombikbébiprogramba. Ha teherbe esem, akkor rám vonatkozik-e bármilyen védelem, ha igen, akkor mit kell igazolnom a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt – többek között a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a nő jogszabály szerinti, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munka- és pihenőidő-nyilvántartás – a jelenléti ív vezetése

Kérdés: Van-e valami különleges szabály a 2014-es évre vonatkozóan a jelenléti ív formátumával, tartalmával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak nyilván kell tartania a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, valamint a szabadság tartamát [Mt. 134. § (1) bek.]. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:    

Távolléti díj számítása – az esedékesség időpontja

Kérdés: A jogszabály a távolléti díj számításánál meghatározza, hogy a távolléti díjat a távollét első napja alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha valaki augusztus 20-tól van szeptember 15-ig szabadságon, akkor augusztus 20-hoz kell nézni az előző hat hónapot, számolni a távolléti díjat (az alapbéren felüli részt), és ezt kapja szeptemberben is? Ha közben jár le a munkaidőkeret (augusztus 31-gyel), akkor ez érinti a számolást?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 148. §-ának (1)–(3) bekezdése szerint a távolléti díjnál az esedékesség időpontja számít, amely a távollét (szabadság) kezdő időpontja, jelen esetben augusztus 20-a. Az esedékesség időpontjának kétféleképpen van jelentősége. Az alapbér és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony megszüntetésekor a kilépőpapírjait és az elszámolásokat – azokon a felmentési időre járó távolléti díj és a szabadságmegváltás nettó összegével –, a munkavállalónak tisztában kellett lennie: a munkáltató június 5-én jogalap nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Szabadság kiadása és nyilvántartása napokban és órákban

Kérdés: A munkavállaló szabadságát órákban tartjuk nyilván. Mennyi (hány nap, hány óra) szabadság jár napi 4, 6 vagy 12 órás foglalkoztatás esetén? Mindegyiküknél egy nap szabadság 8 órának számít?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet (a munkáltató tárgyévre szóló döntése alapján) órákban nyilvántartani. Az általános munkarend (hétfőtől péntekig 8 órás munkanapok) szerinti foglalkoztatás esetén nincs erre mód, akkor sem, ha a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkáltatói jogutód nélküli megszűnés és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?
Részlet a válaszából: […] ...legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve – többek között – a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát [Mt. 77. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Gépjárművezetők munkaközi szünete és munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] ...A törvényi követelmények szerint a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát, oly módon, hogy naprakészen megállapítható legyen a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.
1
…
89
90
91
…
141