Közös megegyezés – megtámadhatóság vagy semmisség

Kérdés:

Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében a megállapodás akkor támadható meg egyebek mellett, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Munkaerő-kölcsönzés – nem kizárt tulajdonosi kapcsolatban álló kölcsönvevők esetén

Kérdés: Két kölcsönvevő (építőipari) cég közül az egyik a másik tulajdonosa. Ez a két cég kölcsönvevőként szerepel egy-egy kölcsönzésre irányuló szerződésben, két különböző kölcsönzőcégtől vesznek igénybe munkavállalókat. A kikölcsönzött munkavállalók köre szinte azonos. Semmisnek minősülnek-e ezek a megállapodások az Mt. alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 217. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő (mint munkáltatók) között a munkavállalók kölcsönzésére létrejött megállapodás semmis, haa) a kölcsönbe adó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészében – azonos,b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Kötbérkikötés – semmis a munkaviszonyban

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 133. számában (2016. május 23.) a 2616. kérdésszám alatt megjelent válasz szerint: "A munkaszerződés kötbérre vonatkozó kikötése semmis. A kötbér Ptk.-beli szabályai ugyanis a munkaviszonyban nem alkalmazhatók (Mt. 31. §, Ptk. 6:186-189. §)." Kérdésem, hogy a semmisség miből került levezetésre? A Ptk. 6:186-189. §-ai nem tartalmaznak erre utalást. Az Mt. 31. §-a azt tartalmazza, hogy a jognyilatkozatra egyebekben, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. bizonyos szabályait kell megfelelően alkalmazni. A felsorolt Ptk.-helyek nem tartalmaznak tiltást kötbérre. Az Mt. 31. §-a egyébként is csak a jognyilatkozattal kapcsolatosan írja elő a hivatkozott Ptk. tényállások alkalmazását, a Ptk. egyéb szabályaira nem vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya alatt a Ptk. csak akkor alkalmazandó, ha erre az Mt. kifejezetten hivatkozik. Az Mt. ugyanis a teljesség igényével szabályozza a munkaviszonyt, amely – alá-fölé rendeltségi felépítéséből eredően – elhatárolandó a polgári jogi jogviszonyoktól. A Ptk. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Kinevezés és eskü nélküli foglalkoztatás – semmisség orvoslása

Kérdés: Hivatalunkban a folyamatos átszervezések, és személyügyi mozgások következtében megnövekedett munkateher miatt sajnos előfordult olyan, hogy egy-egy köztisztviselő kinevezési okiratának aláírására és az eskütételre a munkába állást követő 3-4. héten került sor. Utóbb egyikük bírósághoz fordult, és többek között arra is hivatkozik, hogy jogellenesen foglalkoztattunk. Mi lesz ennek ránk nézve a jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. szerint a közszolgálati jogviszony a kinevezéssel ésannak elfogadásával jön létre, melynek érvényességi kelléke az eskütétel.Amennyiben a kinevezési okmány a tényleges munkakezdést követő három-négyhéttel készül el, és az eskütételre is ekkor kerül sor, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.