Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-ának a) és b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek minősül – többek között – a munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített, illetve a munkaidőkereten felüli munkaidő. A munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Kölcsönzött munkavállaló – két kölcsönvevőnél

Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem zárja ki, hogy a munkavállaló két kölcsönvevőhöz kerüljön kikölcsönzésre, és így töltse ki a munkaidejét. A munkavállaló foglalkoztatása során azonban problémát okozhat a szabadság kiadása, amely tekintetében – általános szabály szerint – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti elvárást nem támaszthat a munkáltató. A munkavállaló a munkaszerződése szerinti munkaidőben köteles rendelkezésre állni, illetve munkát végezni. Ha ezt meghaladó időtartamban is dolgoznia kell, az csak a rendkívüli munkavégzés szabályai alapján lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Vasárnapi pótlék pedagógusoknak

Kérdés: 2013. szeptember 1-jétől az Nkt. saját besorolási, illetménymegállapítási szabályokat tartalmaz a pedagógusok tekintetében, ideértve a 8. mellékletében meghatározott pótlékokat is. Kérdésünk ez alapján, hogy jár-e a pedagógusoknak (elsősorban a kollégiumi nevelőtanároknak) az Mt. 140. §-a szerinti vasárnapi pótlék, vagy az Nkt. pótlékra vonatkozó szabályai felülírják a közalkalmazottakra irányadó jogot e tekintetben?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a Kjt.-ből, illetőleg általános háttérjogszabályából, az Mt.-ből minden olyan rendelkezést alkalmazni kell a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusokra, amelyek tekintetében maga az Nkt., vagy felhatalmazása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidő és a munkavégzési helyre történő utazás

Kérdés: Munkavállalóinkat külföldi kiküldetésre kellett küldenünk egy sürgős szervizelés miatt. Napközben indultak, 14 órakor szállt fel a repülő, amivel 22 órakor értek a helyszínre; a munkavégzést másnap reggel kezdték meg. Az aznapi munkaidejük 16 órakor ért (volna) véget. A kérdésem, hogy a munkavállalók részére milyen díjazást kell fizetnünk erre a napra?
Részlet a válaszából: […] Munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Rendkívüli munkavégzésre járó munkabér kiszámítása

Kérdés: 2013. augusztus 1-jétől ismét változott az Mt., amely módosítás során a bérpótlék számítási alapja egy 8 órás munkavállaló esetében a havibér osztva 174-gyel. Ha 2013 novemberében a munkavállaló ledolgozta a 160 órát (20x8 napot), és azon felül 2 szabadnapján 16 órát dolgozott, akkor mi a helyes bérkiszámítási mód? A munkavállaló alapbére havi 114 000 Ft, és 16 óra pihenőnapra eső rendkívüli munkavégzése van. A túlórára járó alapbért is a 174-es osztó alkalmazásával kell meghatározni (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére: 114 000/174 x 2 x 16, azaz 20 960 Ft), vagy az általános munkarend szerinti munkanapok számával (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére 114 000/160 x 16 + 114 000/174 x 16, azaz együttesen = 21 888 Ft)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkavégzésre tekintettel kapott bérpótlék (ellenérték) a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék mértéke száz százalék a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Vasárnapi munka díjazása

Kérdés: Hotelben recepciós munkakörben vasárnap is dolgozó munkavállalónak mennyi bér jár és milyen jogcímeken? Üzemanyagtöltő állomáson dolgozó, kiszolgáló munkakörű munkavállalóra és egy kereskedelemben dolgozó eladóra vonatkozóan is kérdés a vasárnapi munkavégzés díjazása.
Részlet a válaszából: […] A 2013. augusztus 1-jén hatályba lépett Mt.-módosítás átalakította a vasárnapi pótlékra vonatkozó szabályozást. Az 50%-os mértékű vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] Ilyen arányosítást nem lehet tenni részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a beosztás szerinti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályok a napi munkaidő mértékétől függetlenül irányadóak minden munkaviszonyban. Tehát egy részmunkaidős munkavállaló is legfeljebb 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása rugalmas munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Rugalmas munkaidő-beosztást alkalmazunk, 9-16 óráig tart a törzsidő, 8-9-ig, illetve 16-18 óráig a peremidő. A havi munkaidő-elszámolás a munkaidő-nyilvántartás alapján történik. Kizárólag a havi munkaidőkeret felett fizetünk pótlékot. Kérdésünk: akkor is járhatunk-e így el, ha a munkavállaló nem dolgozta le a kötelező munka­időt, a túlóra pedig pihenőnapra volt elrendelve?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felelőssége, hogy a munkaidő-beosztást úgy készítse el, hogy az összes rendes munkaidő-óraszámot beossza, és így elkerülje egyfelől az állásidőre járó alapbérfizetést [Mt. 146. § (1) bek.], másfelől azt, hogy rendkívüli munkaidőben kelljen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása és a munkaidőkeret vége

Kérdés: Határozott időre alkalmazott, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalóink munkaszerződése rövidesen lejár, munkaidőkeretben dolgoznak, a keret lejárta a munkaviszony végével esik egybe. Felmerült, hogy a munkaviszonyt meg kellene hosszabbítanunk 5-6 nappal, mivel a projekt nem fejeződött be. Ha erre sor kerül, de a munkaidőkeretet az eredetileg meghatározott időpontban lezárjuk, milyen beosztható óraszámmal kell számolnunk a meghosszabbítás időszakára? A meghosszabbításra mikor kell túlórát vagy állás­időt elszámolni, minek a figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret lezárását követően ahhoz, hogy a munkavállalókat továbbra is megszakítás nélküli tevékenység keretében lehessen foglalkoztatni, új munkaidőkeretet kell indítani. A munkavállalók számára beosztható munkaidőt az általános munkarend és a (munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
1
29
30
31
47