Vétkes kötelezettségszegés szankciói

Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy munkáltatójuknál nincs kollektívszerződés, az érintett munkavállaló vonatkozásában valóban nincs lehetőség azMt. 109. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményekhez vezető eljáráslefolytatására és szankció kiszabására. Ebben az esetben a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkakör-módosítás a GYES után?

Kérdés: Ha a munkavállaló GYES vagy GYED után visszajön dolgozni, akkor köteles-e a munkáltató a régi beosztásába visszatenni? Mi a helyzet akkor, ha az a munkakör be van töltve, vagy már megszűnt?
Részlet a válaszából: […] A munkakör a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, melycsak a felek közös megegyezésével módosítható [Mt. 76. § (5) bek., 86. § (1)bek.]. Ez irányadó akkor is, amikor a munkavállaló nem folyamatosan dolgozik,hanem a gyermek gondozása céljából kapott fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Érvénytelen közalkalmazotti jogviszony – ha nincs meg a végzettség

Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.
Részlet a válaszából: […] Az alapfokú művészetoktatási intézményben apedagógus-munkakör betöltéséhez a Kt. 17. § (1) bekezdésének k) pontja szerinta művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatásiintézmény előképző és alapfokú évfolyamain, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Rendes felmondás a GYES folyósítása alatt?

Kérdés: Munkavállalónk 2009. május 12-én tért vissza a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságáról, ezt követően kiadtuk számára az elmaradt rendes szabadságát, majd egy hónapig helyettesített egy szabadságon lévő munkatársat. A gazdasági válság miatt nincs szükségünk rá, s nem tudunk részére munkát biztosítani (cégünk korábban négynapos munkahétre tért át, 20%-os bércsökkentéssel). Az elmúlt öt év alatt nem vettünk fel a helyére senkit. A második gyermeke után 2010. május 12-ig jogosult gyermekgondozási segélyre. Mikor és milyen hatállyal mondhatunk fel neki? Munkaszerződésében három hónapos felmondási idő szerepel.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során feltételezzük, hogy amunkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll, tekintettel arra, hogycsak a határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni rendes felmondással[Mt. 89. § (1) bek.]. Az Mt. 90. § (1) bekezdésének e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Határozott idejű munkaviszony határozatlanná válása

Kérdés: Egy gyermeke otthoni gondozási céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kolléga helyére határozott idejű munkaszerződés keretében új munkavállalót vettünk fel. A határozott idő tévesen a szülési szabadság tartamára lett meghatározva. Ez utóbbi 24 hét már lejárt. Ennek értelmében a szerződés határozatlanra változott? Milyen módon szüntethető meg a munkaviszony? Csak közös megegyezéssel? A képességgel, magatartással kapcsolatos probléma nem áll fenn.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában -határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamátnaptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszonyidőtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szakszervezeti egyetértés elmaradása

Kérdés: A társaságunknál egy szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát meg kívánjuk szüntetni. Az alapszabály szerinti közvetlen felettes szakszervezeti szerv véleményét kikértük, a tértivevény szerinti átvételi naphoz képest azonban nyolc napon belül nem érkezett semmilyen válasz. A helyi szakszervezeti szerv jelezte viszont, hogy nem ért egyet a felmondással, és most nem tudjuk, hogy ha közöljük a nyilatkozatot, akkor az jogszerű lesz-e?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetesegyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltőmunkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történőmegszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szakszervezeti tisztviselő védelme – szervezeti működés hiányában?

Kérdés: Cégünk a közelmúltban átszervezéseket hajtott végre, melynek keretében több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére is sor került. Az ezzel érintett egyik munkavállalónk viszont jelezte, hogy ő szakszervezeti vezető tisztségviselő, és csatolta az alapszabályt, amely szerint nálunk már három éve működik a szakszervezet – más munkáltatóról nincs szó a dokumentumban. A szakszervezet létezéséről ugyanakkor eddig nem is tudtunk, semmilyen tevékenységet nem végeztek nálunk, és így más szerveket sem ismerünk – egyedül a munkavállalót, akivel most nem tudjuk közölni a felmondást. Ilyen esetben mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetesegyetértése szükséges – egyebek mellett – a választott szakszervezetitisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendesfelmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 28. § (1) bek.]. A munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Felmentési idő megállapítása – a beszámítandó jogviszonyok

Kérdés: Egyik nyugdíjas közalkalmazottunk felmentési idejének megállapítása alapjául szolgáló időszakkal kapcsolatban kérem a segítségüket. A közalkalmazottunk még 2006-ban az ügyészségtől vonult szolgálati nyugdíjba, majd ezt követően létesített közalkalmazotti jogviszonyt intézményünknél. Idén nyáron felmentettük, felmentési idejét pedig az intézményünknél töltött 3 év alapján állapítottuk meg. A közalkalmazott azonban sérelmezte ez utóbbi intézkedésünket, és kérte, hogy a felmentési idejénél az ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött több mint 30 évet is számítsuk be. Megítélésünk szerint helyesen jártunk el, de erre meggyőző jogszabályhelyet nem találtunk.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 33. § alapján – általános szabály szerint – afelmentési idő mértéke legalább hatvan nap, legfeljebb nyolc hónap. Ahatvannapos felmentési idő a Kjt.-ben meghatározottak szerint a közalkalmazottijogviszonyban töltött idő függvényében bizonyos időközönként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Végkielégítés nyugdíjasnak?

Kérdés: A munkavállalóval 1999-ben írtunk alá munkaszerződést. Abban a következő szerepelt: "a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott végkielégítésen felül további kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg". A munkavállaló időközben, 2004-ben nyugdíjba ment. Kérdésünk, hogy mivel a nyugdíjasnak az Mt. szerint nem jár végkielégítés, felmondásunk esetén kötelesek vagyunk-e fizetni neki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. § szerint, ha munkaviszony a munkáltató rendesfelmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, a munkavállalót– a munkáltatónál fennálló munkaviszony hosszától függő mértékű, illetve azöregségi nyugdíjra való jogosultsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Felmentési időre járó díjazás

Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Noha a kérdésből nem állapítható meg, feltételezzük, hogy aza munkaviszony tekintetében irányadó felmentési időre járó díjazás szabályairavonatkozik. Az Mt. kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalómunkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
1
9
10
11
17