Találati lista:
101. cikk / 171 Végkielégítés nyugdíjasnak?
Kérdés: A munkavállalóval 1999-ben írtunk alá munkaszerződést. Abban a következő szerepelt: "a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott végkielégítésen felül további kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg". A munkavállaló időközben, 2004-ben nyugdíjba ment. Kérdésünk, hogy mivel a nyugdíjasnak az Mt. szerint nem jár végkielégítés, felmondásunk esetén kötelesek vagyunk-e fizetni neki?
102. cikk / 171 Felmentési időre járó díjazás
Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
103. cikk / 171 Felmentési időre járó átlagkereset – visszakövetelhető-e az örököstől?
Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?
104. cikk / 171 Végkielégítés – a törvény szabta keret fölött
Kérdés: Az utóbbi időben számos probléma merült fel a végkielégítések kifizetésével kapcsolatban. Cégünk több munkaszerződésben alkalmaz olyan megoldást, miszerint a munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás esetére a törvényi mértéktől magasabb összegű végkielégítést kap. Önök szerint ez jogszerűnek tekinthető?
105. cikk / 171 Ha költözik a cégközpont
Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
106. cikk / 171 Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz
Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
107. cikk / 171 Keresőképtelenség – a rendes felmondást követően
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?
108. cikk / 171 Végkielégítés – beszámít a határozott idejű munkaviszony tartama?
Kérdés: Július 30-án megszűnik a munkaviszonyom. 2 évig határozott idejű szerződéssel dolgoztam, 5 évig határozatlannal. A végkielégítés megállapításánál figyelembe veszik az első két évet is, vagy csak az 5 év határozatlan időt?
109. cikk / 171 Várandós munkavállaló felmondási védelme és foglalkoztatása
Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a várandós kismama munkaviszonyát rendes felmondással? Foglalkoztatható-e éjszakai műszakban a várandós kismama?
110. cikk / 171 Megváltozott munkaképességű új munkavállaló – bértámogatás a foglalkoztatáshoz
Kérdés: Új munkavállalót vennénk fel, az egyik esélyes jelentkező megváltozott munkaképességű személy (az egészsége 60%-ban károsodott). Eddig is 8 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatott cégünk támogatással, kérdésünk: az új kolléga felvételéhez kapcsolódóan milyen feltételekkel vehető igénybe bértámogatás?
