Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén

Kérdés: Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 121. §-ának (1)–(2) bekezdései szerint a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Megjegyezzük, hogy a régi Mt. 133. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Keresetindítás és elévülés

Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató 2010 januárjában jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, mivel szóbeli felmondása az akkor hatályos régi Mt. rendelkezéseibe ütközött. A mostani szabályozáshoz hasonlóan a felmondást a munkáltató kizárólag írásban közölhette volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

2010-ben választott üzemi tanács mandátuma

Kérdés: Egy gazdasági társaságnál 2010 novemberében 3 évre választották meg az üzemi tanácsot, melynek megbízatása 2013 novemberében lejár. Munkavédelmi képviselő is van társaságunknál, akinek megbízatása már lejárt. A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése viszont tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. Jogilag mi a helyes: ha az üzemi tanácsi választást 2013 novemberében tartjuk meg, és itt 5 évre választjuk meg az üzemi tanács tagjait, vagy ha a 2010-ben 3 évre megválasztott üzemi tanács tagjainak a megbízatása a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik 5 évre, és csak 2015 novemberében kell az üzemi tanács tagjait megválasztanunk? Figyelemmel kell-e lennünk továbbá az üzemi tanács választása során a munkavédelmi képviselő megbízatásának kezdő és záró időpontjára?
Részlet a válaszából: […] A 2011. augusztus 1-jét megelőző három éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása az Mvt. által a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. 2011. július 27-ét követően első alkalommal új üzemi tanácsot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Keresőképtelenséget okozó betegség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: 2012 szeptemberétől december második feléig táppénzes állományban voltam. Nemrég hallottam, hogy cégünknél létszámcsökkentést fognak végrehajtani, valószínűleg a munkaviszonyomat megszüntetik, és megváltják a ki nem vett szabadságomat. Azonban változott a Munka Törvénykönyve, és a tavalyi táppénzen töltött időszakból csak harminc nap után számolhatnak nekem szabadságot. Valóban nem jár nekem szabadság a táppénzen töltött hónapok nagy része után?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében munkában töltött időnek minősül többek között a naptári évenként harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szabadságra való jogosultság és a pénzbeli megválthatóság

Kérdés: 1979. 03. 24-én született kismama a GYED letelte után szeretne visszajönni dolgozni. A szülési szabadsága, illetve fizetés nélküli szabadsága idejére járó szabadságnapjai kiszámolásához kérnék Önöktől segítséget. Kismamánk 2011. 08. 11-én szülte 3. gyermekét.
2011. -07. 13.-2011. 08. 10. táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt);
2011. -08. 11.-2012. 01. 25. szülési szabadság (TGYÁS);
2012. -01. 26.-2013. 08. 11. fizetés nélküli szabadság (GYED).
A 2011. évre járó 23 nap alapszabadságot, illetve első és második (16 évnél fiatalabb) gyermekei után járó 4 nap pótszabadságot 2011-ben kivette. 2012-re nem nyilatkozott arról, hogy kéri a gyermekek után járó pótszabadságot. Kiadható-e – korábbi nyilatkozat hiányában – ez a 2012-re járó 6 nap pótszabadság, amennyiben a GYED lejárta után visszatér dolgozni? Mikortól kell alkalmaznunk azt a szabályt, miszerint a szülési szabadság első éve helyett már csak az első 6 hónapjára jár szabadság? Helyesen járunk-e el, ha a 2011. november 30. után megkezdett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismamáknál az első 6 hónapra számolunk szabadságot? Erre vonatkozóan tudomásom szerint két jogszabály is módosította a régi Mt.-t. Egyrészt a 2011. 07. 04-én elfogadott 2011. évi CV. törvény (Módtv.) 9. §-a, amelynek hatálybalépése értelmezésünk szerint 2011. 08. 01. Másrészt a 2011. évi CLXVI. törvény 31. §-a, amely a hatálybalépés dátumát tovább módosította. Mióta nem lehet már pénzben megváltani a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében a felgyülemlett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A gyermekek után járó pótszabadságra való jogosultságot a munkavállalónak kell igazolnia [Mt. 118. §, 294. § (1) bek. c) pont]. A munkáltatónak ugyanis "hivatalból" nem kell tudnia, hogy a munkavállalónak van-e olyan gyermeke, aki után pótszabadság jár. A jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szabadság elévülése

Kérdés: A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató mégsem adja ki a teljes szabadságot a tárgyévben? Követelheti-e a munkavállaló a szabadságot a tárgyév lejártát követően? Akkor is módja van erre, ha a munkaviszony közben már megszűnt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság iránti igény elévülésére nem tartalmaz az általánostól eltérő szabályokat. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a munkavállaló ugyan később is követelheti, de csak az általános munkajogi elévülési időn (három éven) belül [Mt. 286. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szakszervezeti kifogási jog kollektív szerződés alapján

Kérdés: Kollektív szerződésben meghatározható-e kifogási jog a szakszervezetnek? Belefér-e ez a felek közötti kapcsolatrendszerbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 277. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – az Mt. Második és a Harmadik részében foglaltaktól eltérhet. A Harmadik rész a munkaügyi kapcsolatokról szól. A Harmadik résztől való eltérési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Betegszabadság

Kérdés: Ha a munkavállalónak év közben kezdődik és szűnik meg a munkaviszonya, mert határozott időre szóló szerződést kötnek vele, hogyan kell kiszámítani a betegszabadságot, és ebben az esetben az év végéig kell arányosítani, vagy csak a munkaviszony végéig? A törvény 126. §-ának (3) bekezdése csak az év közben kezdődő jogviszonyt említi.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A felet elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Munkaköri feladatok bővülése – tájékoztatás vagy munkaszerződés módosítása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződés szerinti munkaköre lakatos, melyhez megvan a szükséges végzettsége. Van azonban egy villanyszerelő végzettsége is, ezért ennek megfelelő feladatot is akar adni a munkáltató a munkavállalónak. Ezt megteheti úgy, hogy munkaköri leírásában felsorol ezzel kapcsolatosan ellátandó tevékenységeket, vagy szükséges a munkaszerződés szerinti munkakörének a módosítása lakatos-villanyszerelőre?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bekezdés]. A munkakör a munkavállaló által ellátandó feladatok, illetve tevékenység összefoglaló meghatározása. A munkakör megnevezése a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Versenytilalmi megállapodás megfelelő ellenértéke

Kérdés: Még a régi Mt. hatálya alatt versenytilalmi megállapodást kötöttünk munkavállalóinkkal, miszerint a munkavállalók vállalják, hogy a munkaviszony megszűnését követően egy évig nem dolgoznak versenytársainknál. Ezért cserébe egyhavi munkabérüknek megfelelő összeget fizetünk nekik a munkaviszony megszűnésekor a törvényben előírt kifizetéseken túl. Szeretnénk tudni, hogy az új Mt. hatálybalépésével nem veszítette-e érvényét ez a megállapodás.
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodásra vonatkozóan a régi Mt. mindössze annyit rögzített, hogy munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló akkor köteles olyan magatartást tanúsítani, mellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét nem veszélyezteti, ha erre a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.
1
5
6
7
12