456 cikk rendezése:
11. cikk / 456 Bérpótlékok vasárnapi rendkívüli munkavégzés esetén
Kérdés: Hétfőtől péntekig, 8 órától 16 óra 30 percig dolgozó irodai munkavállalók a vasárnapi pihenőnapjukon – a termelés támogatása miatt – bejöttek dolgozni. Jár erre a rendkívüli munkaidőre vasárnapi pótlék nekik (a pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidő miatt járó 100%-os bérpótlék vagy 50% bérpótlék + 1 szabadnap mellett)?
12. cikk / 456 Napi 12 órás munkaidő túllépése
Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó lebetegszik, és máshogy nem lehet ellátni a lakókat? Akár 17 órára is? Vagy 12 óránál semmiképp nem lehet több órára beosztani, és ha 17 órát dolgozna, akkor az 5 órára járna-e neki túlórapótlék?
13. cikk / 456 Véradás – a kieső munkaidő és a díjazás
Kérdés: A véradáson való részvételért egynapi távolléti díjat fizetünk. Helyesen járunk-e el, ha az adott hónapra kötelező munkanapok számának megfelelő munkavégzés esetén a mellette kifizetett egy nap véradást már nem számítjuk be a munkanapokba, nem növeli a teljesített órák számát, nem fizetünk túlóradíjazást a plusz egy nap miatt? Úgy vesszük, hogy a véradást a pihenőnapján teljesítette, de ennek ellenére távolléti díjat fizetünk rá. Vagy abban az esetben, ha távolléti díjat fizetünk a véradás napjára, akkor már beszámít a teljesített napokba, illetve túlmunkája lesz az adott hónapban a dolgozónak, és túlórapótlékot kell fizetnünk? A véradás napjával teljesíteni lehet az adott hónapra kötelező munkanapok számát?
14. cikk / 456 Munkaszüneti napi pótlék – ünnepi ebéd
Kérdés: Az étteremben március 15-én dolgoztak a munkavállalók. Ebben az esetben kötelező a 100%-os túlórapótlék, vagy nem, mert alapesetben is munkát végeznének a munkavállalók?
15. cikk / 456 Szabadságkiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, részmunkaidőben
Kérdés: Ha a részmunkaidős munkavállaló „tömbösítve” dolgozza le a munkaidejét, elegendő ehhez munkaidőkeretet alkalmazni? Ez esetben hogyan történik megfelelően a szabadságok kiadása, annak adminisztrálása? Például heti 20 órában foglalkoztatott munkavállaló hétfőn és kedden nem dolgozik, a munkaideje szerdán és csütörtökön 8 óra, illetve minden második pénteken 8 óra. Ha olyan napra kér szabadságot, melyen 8 órás a munkavégzése, az napi 4 órás elszámolási egységgel számolva 2 szabadságnapnak felel meg? A munkaidő-nyilvántartásban az egyébként nem munkavégzésként szereplő napra (kedd) is írjon be szabadságot ilyenkor?
16. cikk / 456 Szabadság és rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Hogyan hozható összhangba az, hogy éves szinten 250 vagy akár 400 óra túlmunkája lehet valakinek, ugyanakkor a 30 munkanap szabadságot is ki kell adni éves szinten, de pihenőnapra nem adható ki szabadság, csak a beosztás szerinti munkanapra? Túlmunka tehát a pihenőnapra rendelhető el – de akkor meg a pihenőnap nem lesz kiadva –, vagy a napi 8 órán felül a kilencedik, tizedik órára? Hogyan adhatjuk ki helyesen a bent maradt szabadságokat egyenlőtlen munkaidő-beosztás és kéthavi vagy féléves munkaidőkeret esetén? Olyan hónapban, amikor szabadságon volt, lehet-e többletnapja a dolgozónak a túlmunkából eredően?
17. cikk / 456 Négyhavi munkaidőkeret alkalmazása – számos kérdéssel
Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltatónál dolgozókkal kapcsolatos a kérdésünk. A dolgozók közalkalmazottak, mivel vegyes intézményről van szó. Az intézményben a dolgozók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, heti 40, napi 8 órás munkaidőben. A munkaidőkeret a szombati munkavégzés miatt került bevezetésre. Szombatonként 4 órában van nyitva a művelődési ház. Dolgozhat-e valaki napi 8 óránál többet abban az esetben, ha a munkaidőkereten belül heti 40, napi 8 órás munkaidőben dolgozik, illetve szombaton napi 4 órában? Havonta egy alkalommal a két pihenőnapnak mindenképpen szombatra és vasárnapra kell esnie? Ahhoz, hogy a két egybefüggő pihenőnap meglegyen (szombaton dolgozik 4 órát), minden egyes vasárnap és hétfő pihenőnap? A négyhavi munkaidőkeret esetében, ha pluszóra van, akkor az túlórában kifizetésre kerül. Abban az esetben mi a teendő, ha valami oknál fogva a munkaidőkeret végén kevesebb órája van a dolgozónak? Munkaidőkeretben dolgozónak a havi óraszámba beleszámoljuk az ebédidőt?
18. cikk / 456 Munkaszüneti napi munkavégzés ellenértéke
Kérdés: A szociális területen (szociális konyha, idősek klubja) dolgozó általános munkarendű közalkalmazottak esetében ünnepnapra jár-e a 100%-os munkaszüneti napra járó bérpótlék és egy pihenőnap is? Jár-e mindkettő?
19. cikk / 456 Munkavégzés megtagadása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Közölhet-e egy munkáltató jogszerűen felmondást a munkavállalóval, mert az nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz? A munkavállaló gyermeke (anyukáról beszélünk) 3 év alatti.
20. cikk / 456 Eltérés a munkaszüneti napok körüli munkarendtől
Kérdés: Megszakítás nélkül működő munkáltató (kórház) a munkavállalói által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg (háromhavi munkaidőkeret). A munkáltatónál az egyes szervezeti egységekben dolgozók munkarendje eltérő. Egyik kiszolgáló szervezeti egységünk dolgozói hétfőtől péntekig 06.00–14.00 óráig tartó beosztásban végeznek munkát, a pihenőnapok szombaton és vasárnap kerülnek kiadásra. 2024. december hónapban a 7-i és 14-i szombatra pihenőnap, a 24-i és 27-i hétköznapokra munkavégzés került beosztásra részükre. A munkáltató a beosztást a folyamatos betegellátáshoz szükséges feltételek biztosítása érdekében határozta meg. Jogszerűen járt-e el a munkáltató, amikor a 15/2023. GFM rendelet szabályaitól eltérően határozta meg az érintett dolgozók munkaidő-beosztását?
