Természetbeni juttatásként közlekedési kedvezmény adómentessége

Kérdés: Az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezményekről szóló 324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja közlekedési kedvezménynek tekinti azt a természetbeni juttatást, amelyet a helyközi közúti vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző társaság munkavállalója, nyugdíjasa, munkavégzésével összefüggésben szerzett egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesülő vagy jogszabály alapján súlyosan fogyatékosnak minősülő volt munkavállalója, valamint ezen említett személyek igényjogosult hozzátartozója, valamint halálos üzemi balesetet szenvedett volt munkavállaló igényjogosult hozzátartozója részére díjmentes vagy kedvezményes utazás céljára a 2. §-ban foglalt feltételek mellett biztosítanak. Az 1. § (2) bekezdésében található az "igényjogosult hozzátartozó" fogalmának meghatározása a fentiek tekintetében: a magánszeméllyel közös háztartásban élő házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az eltartott gyermek (ideértve a mostoha-, a nevelt és örökbe fogadott gyermeket is) 18 éves koráig, vagy nappali tagozatos iskolai tanulmányainak befejezéséig, vagy a családi pótlék folyósításának idejéig. A munkáltató saját szabályzatában úgy rendelkezik, hogy a kedvezményre jogosult munkavállaló elhalálozása esetén özvegye az esetleges újabb házasságkötésig, gyermeke pedig az ezen a jogcímen szerzett jogosultság feltételeinek fennállásáig kedvezményét megtarthatja. A kérdésünk az, hogy az elhunyt munkavállaló özvegye (aki újabb házasságot nem kötött, a volt munkavállaló lakcímén lakik) és gyermeke igényjogosult hozzátartozónak minősül-e a fenti jogszabály alapján? Vagy­is adómentesen adhatja-e részükre a helyközi közúti személyszállítást végző társaság (a munkáltató) a közlekedési kedvezményt, tekintettel a jogszabályra és saját szabályzatára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett jogszabályok alapján az elhunyt munkavállaló özvegye és gyermeke nem tekinthető igényjogosult hozzátartozónak, csak akkor, ha a munkavállaló üzemi balesetben veszti életét [324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1)–(2) bek.]. Ebből eredően, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Felmondási idő számítása egymást követően létesített munkaviszonyok esetén

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akinek az előző velünk létesített munkaviszonya tizenöt évig tartott. Tudomásunk szerint ezen munkaviszony megszűnését követően egy napot ki kell hagynia, ha nyugdíjat szeretne igényelni. Ezt követően öregségi nyugdíjasként, szintén munkaviszonyban szeretnénk tovább foglalkoztatni. Ilyenkor az újabb nálunk létesített munkaviszonyában a felmondási idő megállapítását melyik dátumtól számítjuk? Ezzel megszakad a folyamatos munkaviszonyban töltött ideje?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Szabadság heti egy munkanapos beosztás esetén

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti egy alkalommal (hétfőn) napi öt órában foglalkoztatott nyugdíjas alkalmazottnak? Mennyi óra számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott mértékű szabadság jár (Mt. 115-121. §), és a szabadság mértéke szempontjából annak sincs jelentősége, ha nyugdíjasnak minősül.A jelenleg hatályos szabály szerint a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Közalkalmazotti végkielégítésre való jogosultság munkáltatói jogállásváltozás esetén

Kérdés: A Kjt. 25/A. és további paragrafusai szerinti jogátszállás esetén azoknak a közalkalmazottaknak, akik nem fogadják el a másik munkakört, illetve továbbfoglalkoztatási ajánlatot, milyen összegű végkielégítés jár?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat – megfizetni. A hivatkozott 37. § (2) bekezdése alapján nem jár végkielégítés, ha a közalkalmazott ekkor nyugdíjasnak minősül. A 37. § (4)–(6) bekezdései a végkielégítésre való jogosultsághoz szükséges jogszerző időről rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Biztosításban töltött idő számítása a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjához

Kérdés: 1955-ben született nő az általános szabályok alapján számított 40 év szolgálati idővel rendelkezik. A 40 évből 3 év nappali tagozaton végzett főiskola, a többi munkaviszony. Ugyanakkor jelenleg nincs munkaviszonya, 3 éve őstermelői tevékenységet folytat. A tárgyévet megelőző évben őstermelői bevétele 800 000 Ft. A bevétel 20%-ának 4%-át egészségbiztosítási járulékként, 10%-át nyugdíjjárulékként befizeti. A 37 év munkaviszonyban töltött jogosultsági idő és a 3 év őstermelői tevékenység után jogosult lesz-e a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára? A 40 éves jogosultsági időbe teljes mértékben beszámít-e az őstermelői jogviszony?
Részlet a válaszából: […] A nők 40 éves szolgálati idővel, életkori feltételnek való megfelelés nélküli speciális nyugdíjjogosultságára a beszámítható idők tekintetében is speciális szabályokat állapít meg a Tny. 18. §-ának (2b) bekezdése. E szerint egyfelől a keresőtevékenységgel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A 35 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom mikor és milyen összegben jár a részemre? A 35 évet le kell töltenem naptári nap szerint, vagy a megkezdett tárgyévben már kifizethető?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói rendkívüli felmentése vagy áthelyezés miatt kerül sor), emellett a közalkalmazott legkésőbb a jogviszony megszűnése napján nyugdíjasnak minősül (azaz öregségi nyugdíjra jogosult, vagy az ehhez szükséges korhatár betöltése előtt részesül ilyen nyugdíjban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Egészségkárosodott munkavállalónak járó pótszabadság

Kérdés: 2013. január 1-jétől a legalább 50%-ban egészségkárosodott munkavállalónak öt nap pótszabadság jár. Egy 1949-ben született súlyosan mozgáskorlátozott dolgozónk az idei évtől már teljes jogú nyugdíjasnak számít. Rehabilitációs szakértői vélemény nem áll rendelkezésünkre, mivel az ő állapota már húsz éve véglegesnek tekinthető, ezért felülvizsgálatra sem kellett mennie. Kérdésem arra irányul, hogy neki is jár az öt nap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...pótszabadság jár (új Mt. 120. §). Megállapítható, hogy a jogszabály szerint irreleváns, hogy az egészségkárosodott munkavállaló nyugdíjasnak minősül-e, avagy sem. A pótszabadságra jogosító feltétel az, hogy a rehabilitációs szakértői szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Köztisztviselő foglalkoztatása – nyugdíjazás után

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a 2012 októberében 40 év közszolgálati jogviszony megszerzése jogcímén nyugállományba vonult 59 éves köztisztviselőt a későbbiekben munkaviszony, illetve megbízási szerződés keretében foglalkoztassunk? Ha erre van lehetőség, akkor milyen járulékok terhelik a munkáltatót, illetve a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 8. §-ának (1)–(2) bekezdése kizárja, hogy a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására munkaviszony vagy megbízási jogviszony jöjjön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Pótszabadság egészségkárosodott munkavállalónak

Kérdés: 2013. január 1-jétől 5 nap pótszabadság jár nemcsak a vakoknak, hanem a többi egészségkárosodott munkavállalónak is. Csak a egészségkárosodottaknak jár, vagy a rokkantaknak is? Tehát ha a dolgozó 54%-os rokkantnyugdíjasként dolgozik, jár-e neki az 5 nap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. Ez a rendelkezés 2013. január 1-jén lép hatályba [új Mt. 120. §, 298. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Rokkantnyugdíjas közalkalmazott – végkielégítésre vagy jubileumi jutalomra jogosultság

Kérdés: Egy általános iskolai testnevelő tanár egy évig táppénzes állományban volt mellrákos betegsége miatt. 2011 augusztusában a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megküldte határozatát, melyben megállapították 52%-os egészségkárosodásának mértékét. A kolléga rehabilitálható ugyan, de komplex rehabilitációja nem javasolt. A következő felülvizsgálat idejét 2012 júliusára tűzték ki. Mivel a tanév elkezdődött, testnevelő tanári feladatait nem tudta ellátni, táppénzes állományát kimerítette, kérte a felmentését. Egészségi állapotát figyelembe véve az igazgatónő felmentette, s jogviszonya alapján megállapított részére 8 havi végkielégítést. Felmentési ideje 2012. április 30-án lejárt, munkaviszonya megszűnt. Végkielégítését azonban az önkormányzat a mai napig nem fizette ki, mert vitatja annak jogszerűségét. Jár-e a dolgozó részére végkielégítés, illetve 36 év közalkalmazotti jogviszony alapján jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Kjt. 37. § (2) bek.]. A jubileumi jutalom tekintetében a törvény akként rendelkezik, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
1
18
19
20
25