652 talált cikk a napi munkaidő kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállaló munkaszerződésében a munkaidejét a következőképpen kötötték ki: "A munkavégzés rugalmas munkaidő-beosztásban történik, heti 28 órában". A munkavállaló beosztása a következő: hétfőn 8 óra, kedden 6 óra, szerdán és csütörtökön 7 óra, pénteken nem dolgozik. Életkora alapján 30 nap szabadság jár neki, és előző évről még 9 nappal rendelkezik. Kérdésem, hogy órában ez pontosan mennyit jelent? A heti 28 óra és a 4 ledolgozandó nap alapulvételével napi 7 órával számoltam. Helyesen jártam el?

Kérdés: A munkavállalóinkat munkaidőkeretben, órabéresként foglalkoztatjuk. A munkabérüket minden hónapban aszerint kapják meg, hogy a nem munkaidőkeretes munkavállalóknak hány órát kellett volna dolgozniuk. A túlórákat (ha vannak) a munkaidőkeret végén számoljuk el. Helyes ez a bérkifizetés?

Kérdés: Munkavállalóinknál több esetben előfordult, hogy a 2012-es évről szabadságot hoztak át erre az évre. Tekintettel arra, hogy a szabadság kiadásának szabályai megváltoztak, hogyan kell eljárni ezekkel a szabadságokkal kapcsolatban? A régi törvény szerint napi munkaidővel kell elszámolni, vagy órában, ha munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak?

Kérdés: Cégünk fő tevékenysége a közúti árufuvarozás. A gépkocsivezetők négyhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, munkaidő-beosztásuk egyenlőtlen. A vonatkozó jogszabály előírásai szerint – kollektív szerződés hiányában – hét nappal előre kellene a gépkocsivezetőkkel közölni a munkaidő-beosztásukat. A gépkocsivezetők munka­idejének beosztását – a beérkező megrendelések függvényében – mindig az előző munkanap tudjuk meghatározni. Milyen megoldást javasolnak a vonatkozó előírások betarthatóságára?

Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?

Kérdés: A március 15-i munkaszüneti napra kell-e adnunk távolléti díjat a munkavállalóknak? Elvileg mindenkinek van munkaidő-beosztása, de március 15-én senki nem volt munkára kötelezett. Kell ilyenkor valamilyen bérpótlékot is figyelembe venni? Hasonló problémánk: ha valakinek van beosztása, és vasárnap van szabadságon, illetve betegszabadságon, akkor a vasárnapi pótlék megilleti-e bérpótlékként a távolléti díjon felül, vagy csak a műszakpótlékok?

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként kérdezem, hogyan értelmezzük az Mt. 205. §-ának (3) bekezdését? E szerint nem alkalmazhatunk részmunkaidős munkavállalót? Vagy nem írhatunk elő olyan beosztást, ami bármelyik napon 8 óránál rövidebb?

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munka­időt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?

Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság megállapításánál csak a ténylegesen ledolgozott napokat kell vizsgálni, vagy a beosztás szerinti munkanapokat, amikor a munkanapok egyharmadánál kell meghatározni a munkaidő kezdő időpontját?

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munka­vállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?