Készenlét, rendkívüli munkaidő és napi pihenőidő

Kérdés: Cégünk szolgáltatási – karbantartási – tevékenységet folytat. Karbantartói állományban dolgozó munkavállalóink általános munkarendben, fix munkaidőben dolgoznak. Tevékenységük a cég által üzemeltetett létesítmények karbantartására terjed ki. Esetenként – átlagban havi 2-3 alkalommal – előfordul, hogy hétköznap – munkaidő után –, illetve hétvégén valamilyen meghibásodás történik, amire saját állományú karbantartót küldünk ki. Ebben az esetben szükséges-e készenléti díjat fizetnie a cégnek, tekintettel arra, hogy ha a munkát nem tudja vállalni a karbantartó, akkor semmilyen jogi következményt nem fűz hozzá a cég? Az elvégzett rendkívüli munkáért járó díjazás a törvényben meghatározottak szerint van elszámolva. A pihenőidőre vonatkozóan, hogy ha éjszaka kell munkára kimenni, akkor pihenőidőnek az egybefüggő 11 órát kell tekintenem, vagy ezt a rendkívüli munkaidő megszakítása előtti és utáni pihenőidővel össze lehet-e vonni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni, és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. A munkáltató a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
Részlet a válaszából: […] A leírt esetben két, egymással párhuzamosan fennálló munkaviszonyról van szó, hiszen különbözőek a munkáltatók. Ebből eredően a két munkaviszonyban teljesítendő munkaidő nem adódik össze, tehát két négyórás részmunkaidős munkaviszonyról van szó.A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén

Kérdés: Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 121. §-ának (1)–(2) bekezdései szerint a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Megjegyezzük, hogy a régi Mt. 133. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Osztott napi munkaidő és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetőséget biztosít az osztott napi munkaidő alkalmazására azzal, hogy rögzíti, hogy a munkáltató a felek megállapodása alapján a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja. Az előbbiekből következően a munkáltató egyoldalú döntésével osztott napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. §-ának (2)–(3) bekezdései szerint a munka­időkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ekkor a munkaidő meghatározásakor a távollét, így a betegszabadság tartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkaszüneti napi munka díjazása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Először azt kell tisztázni, hogy a munkaszüneti napi munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben került-e sor. Rendes munkaidőben munkaszüneti napon eleve csak azok a munkavállalók foglalkoztathatók az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése értelmében, akiknek a munkáltatója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkaszüneti napon végzett munka elszámolása

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végez rendes munkaidőben, milyen módon kell elszámolni a díjazását? Valóban az alapbére háromszorosát kapja erre a napra?
Részlet a válaszából: […] Munkaszüneti napra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Műszakpótlékra jogosultság – a beosztás szerinti munkaidő változása

Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság szabályát hogyan kell értelmezni? A havi beosztás egyharmadában kell lenni olyan beosztásnak, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Vagy a havi beosztás egyharmadában eltér ugyan a beosztás, de azon belül lényegtelen, hogy hány olyan nap van, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Ha egy 21 munkanapos hónapban beosztás szerint a munkavállaló 10 nap 18 órakor, 9 nap 17 órakor, 1 nap 16 órakor, 1 nap 13 órakor kezd, akkor jogosult-e műszakpótlékra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizen­nyolc és hat óra közötti időtartam alatti munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Osztott napi munkaidő

Kérdés: Az osztott munkaidőt a kollektív szerződésben lehet-e szabályozni, vagy csak a munkavállalóval kötött megállapodással? Melyek az osztott munkaidő szabályai az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] Az osztott napi munkaidő lényege, hogy a munkanapon teljesítendő munkaidőt nem egyhuzamban teljesíti a munkavállaló. Az Mt. 100. §-a alapján a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Munkaidő-maximumok

Kérdés: Az érintett munkavállalónk heti munka­ideje 40 óra. Ezenfelül hétköznap és hétvégén is elő­fordul, hogy túlórát rendelünk el neki. Azt, hogy az Mt. 99. §-a szerint a heti munkaidő a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát nem haladhatja meg, a túlórák figyelembevételével kell érteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz: igen! A napi, illetve heti munkaidő maximális időtartama az egyhuzamban ledolgozható órák számát jelenti, ebből a szempontból mindegy, hogy előre beosztva, rendes munkaidőként, vagy pedig valamely pihenőidő, munkaszünet terhére, rendkívüli munka­időként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:      
1
49
50
51
66