Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alatt a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Munkaszüneti napi munka alapján járó díjazás

Kérdés: Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetében, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, a dolgozónak a munkabére hány százalékát kell számfejtenünk? Ha vasárnap ünnepnap is (pl. húsvétvasárnap), akkor a munkabére 300%-át számfejtjük. Mindkét esetben azonos díjazás illeti meg a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Havibér kifizetése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállalóink havibéresek, és őket munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A kérdésem, hogy milyen munkabért kell annak a munkavállalónak fizetni, aki szabadságon van? Részére is a havibér jár az adott hónapban, és csak a munkaidőkeret végén kell elszámolni, vagy a szabadság napjaira a távolléti díjat kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont]. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.Nem munkaidőa) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbáb) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Rendkívüli munkaidő különböző jogcímen

Kérdés: A munkavállalókat egy hónapos munka­időkeretben foglalkoztatjuk. Adott hónapban a munkavállaló beosztás szerinti havi munkaideje 167 óra volt, és ezenfelül még elrendeltek neki három óra további munkavégzést, amit túlórának számoltunk el. De mi a helyzet azzal, akinek a beosztás szerinti havi munkaideje ugyanebben a hónapban 171 óra, bár az általános munkarend szerint csak 168-at kellett volna dolgoznia? Ebben az esetben is túlóra ez a plusz három óra? Ha a 171 órásnál ugyanazt a szisztémát alkalmaznánk, mint a 167 órásnál, akkor a 171 órásnak a három órát nem kellene kifizetni, hiszen neki az a beosztás szerinti munkaideje. Vagy ha a 171 órásnak kifizetjük a három óra túlórát, a 167 órásnál a 168-hoz hiányzó egy órát nem alapbérként kellene megadni?
Részlet a válaszából: […] Nem szabad összekeverni a rendkívüli munkaidő két külön fajtáját: a beosztástól eltérő munkaidőt és a munkaidőkereten felüli munkavégzést (Mt. 107. §). Amikor az eredetileg 167 órára beosztott munkavállalónak – valamikor a hónap folyamán – további három órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Vasárnapi pótlékra való jogosultság

Kérdés: Ha rendes munkaidőben dolgozott vasárnap az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d), e) vagy i) pontjai alá tartozó munkavállaló, akkor vasárnapi pótlékra jogosult. Kérdésem ennek alapján, hogy a pék, aki vasárnap este 22 órára megy dolgozni, jogosult éjfélig erre az 50% pótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a péknek vasárnapra rendkívüli munkavégzést rendelünk el?
Részlet a válaszából: […] 2013. augusztus 1-jétől az 50%-os mértékű vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadság és betegszabadság kiadása

Kérdés: Az augusztus 1-jei módosítás szerint a szabadság és a betegszabadság egyaránt kiadható a munkaidőkeretben órában és napban is. A kérdésem, hogy ha a munkaórás szabadságkiadás mellett döntök, akkor a betegszabadságot is munka­órában kell kiadni, vagy itt dönthetek a munkanapban történő kiadásban is?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Két részmunkaidős munkaviszony – a munkaközi szünet beosztása

Kérdés: A munkavállalót ugyanazon a munkahelyen két munkáltató foglalkoztatja, eltérő munkakörben, 4-4 órában. Hogyan kell szabályosan beosztani számára a munkaközi szünetet? Megoldható lenne ez a munkavégzés egy többmunkáltatós munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha a kilenc órát is meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkaszüneti napra járó díjazás

Kérdés: Dolgozóinkat 160 órás munkaidőkeretben, előre meghatározott beosztás szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató döntése alapján a fizetett ünnep a munkaidőkeret része. A bérezés módja havi/órás. A szabadságot órában tartjuk nyilván. Fizetett ünnepre számfejthetünk-e távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeretben) dolgozik, akkor a részére beosztható munkaórák számánál az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Keresőképtelenség elszámolása munkaszüneti napon

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy az életbe lépő változások után munkaszüneti napon senkinek nem írunk betegszabadságot, hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és teljesítménybéresek esetén így is csak a távolléti díj 70%-a jár? Tehát ha munkaszüneti napon beteg egy havibéres munkavállaló, akkor teljes távolléti díjra jogosult (és nem betegszabadságot írunk neki), ha pedig egy órabéres munkavállaló beteg munkaszüneti napon, akkor neki sem írunk betegszabadságot, de ugyanakkor csak a távolléti díja 70%-át kapja meg?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban végez munkát, akkor – a munkáltató tárgy­évre szóló döntése alapján – részére a szabadságot és a betegszabadságot vagy munkanapban, vagy munkaórában kell kiadni és nyilvántartani [Mt. 124. § (1)–(4) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
1
39
40
41
59