Szabadság kiadása és nyilvántartása – a munkaidő-beosztás függvényében

Kérdés: Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló – munkaidőkeret alkalmazása nélkül – egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás – és az ennek törvényi előfeltételeként meghatározott munkaidőkeret – alkalmazása nélkül a szabadságot munkanapokban kell kiadni és nyilvántartani – egy munkanapra egynapi munkaidőt –, általános teljes munkaidő alkalmazása esetén 8 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaszüneti nappal érintett hét munkaideje

Kérdés: Havibéres munkavállaló heti munkaideje 40 óra. Amennyiben túlóra kerül elrendelésre, a heti munkaidő nem haladja meg a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát. Olyan munkahéten, amikor csak 4 munkanap van, 1 pedig munkaszüneti nap, akkor hogyan alakul a heti munkaidőre vonatkozó korlátozás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, heti munkaidejébe pedig valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaidő-elszámolás és táppénzre való jogosultság

Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?
Részlet a válaszából: […] Az Ebt. szerint a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár azonban táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg amely alatt a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és április 20-án reggel 7 órától április 21. reggel 7 óráig (munkaszüneti napon) a beosztása szerint munkát végzett, akkor a fizetett ünnepnapi pótlék hány órára jár a részére? 24 órára, 7 órára vagy nem jár a részére, mert csak a 7 óra és 22 óra közötti időszak számít munkaszüneti napnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó szabálya – szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. E szabály alkalmazandó a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Munkavégzés minősítése külföldi kiküldetésnél

Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] Október 23. munkaszüneti napnak minősül. Ezen a napon, külföldön történő munkavégzés során – minderre tekintettel – a munkavállaló rendes munkaidőben is munkát végezhet [Mt. 102. § (1)–(2) bek.]. Ennek további feltétele, hogy a munkavállaló egyenlőtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Külföldi kiküldetésről szóló munkáltatói döntés vitathatósága

Kérdés: A 2035. és 2036. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: a munkavállaló a vásár speciális jellege miatt érvényesítheti-e a két munkavégzés között részére járó 11 óra pihenőidejét (kötelező jellegű fogadás, kötelező jellegű üzleti vacsora stb.)? Hogyan kell fogadni azt a munkáltatói álláspontot, hogy akinek ez nem tetszik, az ne utazzon külföldre, és elképzelhető, hogy a jövőben a jogait érvényesítő munkavállaló a külföldi utazásokból "kimarad"? A viszonylag komplikált hazautazás, valamint a pihenőnapok igénybevétele miatt a munkavállaló az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kezdeményezheti-e, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján vegye figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ez a szabály külföldi kiküldetések esetén is alkalmazandó. A napi munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Műszakpótlék – nem több műszakos tevékenységben

Kérdés: Egy úszómester teljesen rendszertelen beosztás szerint dolgozik, ahogy éppen sikerül a műszakrendet kikalkulálni. Például az egyik idei hónapban így alakult a beosztása: 7.00-15.30 2 nap, 15.00-22.30 6 nap, 8.00-20.30 10 nap, 6.00-15.30 3 nap. Egy váltótársa van, de a két munkavállaló munkaideje együtt nem mindig éri el a heti 80 órát. Erre a havi beosztásra akkor is műszakpótlékot kell fizetni, ha a két munkavállaló munkaideje együtt sem éri el a heti 80 órát. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a műszakpótlékra való jogosultság nem függ attól, hogy a munkáltató heti 80 órát elérően végzi-e az adott tevékenységet. Ez ugyanis annak a feltétele, hogy a munkáltató a munkaidő-szabályok szempontjából több műszakos tevékenységűnek minősüljön [Mt. 90....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret

Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munka­idő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A leírt munkaidő-beosztás megfelel a törvényi szabályoknak. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra az alapelvre, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani [Mt. 97. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 116-122. §-a a munkavállalónak járó szabadságot nem órákban, hanem munkanapokban határozza meg. Ez a szabály minden munkavállalóra vonatkozik, attól függetlenül, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik-e. Ennélfogva a kiadandó szabadságnapok számát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.
Kapcsolódó címkék:      

Ügyelet – nem teljesíthető szabadság alatt

Kérdés: Végezhet-e a dolgozó az általa kiírt szabadságnapon ügyeleti tevékenységet, ha ezt ő kéri?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 110. §-ának (1) bekezdése szerint "a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető". Vagyis ezt a munkáltató utasításadási jogánál fogva rendeli el, ha erre valamiféle munkaszervezési ok alapot ad, nem pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
40
41
42
64